Gömzsik II.

"Személyes ingyen kurvát akar csinálni belőlem."

"De hogyan, hát küldd el a fenébe."

"De P megteheti."

"Hogyan?"

"Megmondtam neki hogy én mosszad ügynök vagyok. És van egy csomó bizonyítéka, zsarol és ha nem teszem meg amit mond egy életre börtönbe küldhet vagy akár meg is ölhetnek."

---

Sport presszó. balettmester a gyerek és fecsó

Gy: "Figyu nem azt mondom hogy nem kell odafigyelni rá, hanem azt mondom nézd csak végig és számold össze hány ember csinál valami értelmeset itt a városban? Nulla. És ha ez megvan akkor nézd meg hány magyar van ezek között. Egyszerű a matek fecsókám: Nulla. Én azt mondom hogy ahelyett hogy zaklatod azokat akik jó dolgot csinálnak és építik a közösséget, ahelyett segíteni és támogatni kell attól függetlenül hogy melyik náció titkosszolgálata ültette ide a nyakunkra, és odafigyelve akkor közbelépni csak ha más irányba akarna cselekedni."

F: "Nem érdekel. Nekem az a dolgom hogy megvédjem a hazámat. És én megteszem. És a Gömzsik akkor fog baszni velem amikor mondom neki."

Gy: "No jó. Úgy mondtad hogy szereted a nyílt és őszinte beszédet. Akkor legyen úgy. Ha nem szállsz le a Gömzsikről, megöllek."

A kocsmában egy pillanat alatt megfagyott a levegő. A balettmester keze enyhén megremegett és kicsit lassabban fújta ki a füstöt mint szokta. Érezni lehetett a halál szagát a levegőben. A fecsó lassan lettette a felespoharat a bárpultra és közben féloldalasan lefordult a bárszékről sandán lefelé nézve és lassan mozogva. A balettmester ekkor féloldalt odaszólt neki lassú megfontoltsággal:

B: "Ebben a kérdésben én most nem avatkozok bele fecsó, mert mi sok csatát megvívtunk már együtt, csak azért mondom hogy tudd: ha nem így lenne most velem is meg kellene küzdened."

A fecsó ezen elgondolkodott és visszafordult a pult felé. Egy darabig csönd volt, majd felkiáltott:

"De mit csináljak ha egyszer annyira szeretném ezt a nőt megkúrni?"

A kocsma hangulata varázsütésre felderült és a feszültség érezhetően elült. A gyerek egy pillanatra rosszul érezte magát de hamar váltott.

Gy: "Hát fecsó én legyek apád helyett apád gyerek létemre? Nos nem vasvillával kell a nőhöz menni hanem..." És itt szellemes és bolond példák sora következett hogyan kell egy nő ellenállását folyamatos és pozitív próbálkozásokkal kitartással, virággal, csokoládéval, tánccal megtörni. A hangulat jelentősen javult de valami mégis ott maradt a levegőben.

---

B: "Mi történt a fecsóval? Hová lett? Mert ez a srác... Jó fej meg bírom, de hogy őt szólítsam fecsónak ez nekem nem megy. És különben is elvezényeltek innen, más feladatot kapok."

Gy: "Ha akarod elintézem hogy itt maradhass." A balettmester enyhén felhorkant és csóválta a fejét.

B "Nem maradok. Ez a feladat is fontos és ezt is meg kell csinálnia valakinek."

Gy "Hoztam neked valamit. Összeszedtem a hiányzó darabokat amiket te nem találtál meg a fecsó történetében. Itt van ebben a borítékban. olvasd el most és elégetjük itt a mosogatóban."

A balettmester átvette a borítékot és olvasni kezdte: gyermekkor: az apja brutálisan megalázta és megkínozta (megkúrta seggbe és közben üvöltött, hogy ezt kapod ha nem vagy elég kemény és nem te győzöl a küzdelemben), arra nevelte hogy akármilyen túlerővel szemben is szembeszálljon, közben megtanította jól verekedni, a katonai hírszerzés majd a felderítés berkeiben szolgált, rákapott a gyilkolás ízére, 19.. részt vett két ember halálra kínzásában, mindkét ember egy egy ujját megtartotta és a lakásán elrejtette néhány fotóval együtt a mészárlásról; ez valószínűleg a saját még megmaradt emberi részének is sok volt és ezután sokáig nem bonyolódott még kocsmai verekedésbe sem, majd 19..-ben találkozott egy felderítési ügy kapcsán X. Gáborral akit szinte apafiguraként tisztelt és elfogadta a véleményét. Ezután sok kiküldetésben együttműködtek. Az élete egészen kiegyensúlyozottá vált legalábbis látszólag, közben X. Gábor azért tartotta vele a kapcsolatot, mert gyanút fogott. X.Gábor ugyanis nyomozást folytatott egy gyilkossági ügy kapcsán és a kérdéses időszakról fecsó hallgatásba burkolózott. A balettmester kicsit feldúlt állapotban nyújtotta át a kocsmárosnak a papírt. A kocsmáros a gyerekre nézett: 

"Elolvashatom?" a gyerek bólintott. 

"Végül is nincs már jelentősége, most hogy a fecsó már halott." majd folytatta a balettmesterhez fordulva

"Felnézett rád. Számított neki a véleményed. A Gömzsikről is csak azért szállt le és hagyta abba a zaklatását, mert amikor megfenyegettem te a Gömzsik mellett álltál ki és nem a fenyegetés hatására."

B "De nem bírta lenyelni a tüskét, neked ugrott később és ez lett a veszte."

Gy "Igen. Itt hibáztam. Ha tudtam volna hogy őt a bizonyítási vágy és a gyűlölet valami fajta keveréke hajtja, nem ezt a megoldást választom, hanem megkértelek volna téged. Valamiért nem figyeltem oda kellőképpen. De nem ez lett a veszte hanem az hogy őt a gyűlölet és a nagy kihívásoknak való megfelelés hajtotta, téged pedig a szeretet. Ezért élsz te és ő halott. Egyébként kettőtök története nagyon hasonlít egymáshoz és valószínűleg azért is tartottad ennyire szimpatikusnak. Őt is téged is nagyon megkínoztak, mindketten kemény és haláltmegvető katonák lettetek, de te bölcsebb vagy és a tetteidet a szeretet vezérli, míg őt csak a bizonyítás és a nagy tettek a nagy kihívások. Rád felnézett és sokat számított a véleményed neki. És tudj arról is hogy míg őt átlökték gyermekkorában azon a ponton ahonnan már nincs visszaút, mégis hosszú évekig a te személyed jelenléte az életében visszatartotta őt attól hogy megint kedvtelésből gyilkoljon és kínozzon másokat. De hosszú távon ez sem elég és a visszaesés várható volt."

Egy darabig csend volt. A balettmester mélázva meredt a poharába.

B "Szóval lent volt s-ban. Ezt titkolta."

kocsmáros "Te nyomoztál a fecsó után?"

Gy "Igen. A kínzásokat titkolta és nem volt köze a gyilkossági ügyhöz amiben nyomoztál. Viszont a profilja megfelel a gyilkosénak joggal gyanakodtál rá."

B kicsit a kocsmáros felé fordulva "Igen nyomoztam, de közben meg is kedveltem. S most már tudom hogy nem ő tette, bár más borzalmakban meg részt vett. De akkor is nagyon közel állt hozzám. Fedeztük egymás hátát sok meredek helyzetben és mindig lehetett rá számítani szem számított mekkora a veszély."

Gy "Nem tehettem mást. Nekem jött. ilyen helyzetben te sem tettél volna mást, mint amire kiképeztek."

---

Gömzsik "Szeretnélek megkérni valamire."

Gy "Monddsza."

G "Ölelj meg kérlek egy kicsit mert különben megőrülök." Azzal odabújt a gyerek mellkasához. A gyerek meghökkenve ölelte át, szinte gépiesen de szeretettel. Nem tudta mire vélni a helyzet furcsaságát. Eltelt egy perc vagy kettő, majd miután G lenyugodott megköszönte és ment a dolgára. A gyerek már hazamenni készült aznap nem neki kellett zárnia az ifjúsági házat. Az ügyeleti boxból kilépve valaki odalépett hozzá.

"Van valami köztetek?"

"khm.. nincs. Én se tudom mire vélni ezt a dolgot, csak odajött hozzám és megkért hogy öleljem meg mert különben megőrül."

"Elég furcsa."

"Igen. Hát valami nagy dráma zajlik itt a háttérben már napok óta. Eddig a fecsóékkal meg a balettmesterrel haverkodott most hogy már rám is rámfanyalodik ez biztos már a vég."

"Milyen dráma zajlik."

"Nem tudom, de valami komoly dolog történik, mert az elmúlt hetekben gyakran láttam a Gömzsiket kisírt szemekkel. Próbálja elsminkelni, de én azért azt észreveszem.

---

G "A Gizi is bevallotta nekem nyíltan hogy ő is részt szokott venni véráldozati szertartásokon. Azt hittem lefordulok a székről."

Gy "Hogy jutottál el oda hogy ilyen őszintén beszélt veled?"

G "Megmondtam neki is hogy mosszad ügynök vagyok. És kiderült hogy ő is az. Gondolom azt hitte hogy akkor én is olyan vagyok. Ezek szerint ez teljesen normális dolog náluk."

Gy "Észrevette a reakciódat?"

G "Hát nem tudom. Próbáltam váltani, szerintem nem, de nem vagyok biztos benne. Végül is utána még egy órát beszélgettünk jó hangulatban. De hazafelé hánytam az utcán."
---
Sokat beszélgettek ketten.
G "de miért nem beszélsz velük? Szerintem simán képesek megérteni amit mondasz olyan egyszerűen érvelsz és annyira tisztán logikusan, értelmileg meg tudják szerintem érteni."
Gy "Nincs már türlelmem ehhez. tudod mennyit próbálkoztam ezzel? Már hányingerem van ha arra gondolok hogy valamelyikkel leüljek erről dumálni. Egszerűen lezárták önmagukat. Történetileg azért tették ezt mert amit tanítottam a hipnózisról nekik azt a feletteseik mind ellenem használták és egyben ellenük is. Az egész bandát úgy állították be hogy lezártják magukat és bármit mondok én lepattintják mindegy mennyire logikus és éleslátó és mennyire felel meg a valós helyzetnek."
"Akkor engedd meg hogy én megpróbáljam."
"De Anikó. Ha te elkezded ugyanezt tenni, akkor egy idő után veled is ugyanazt fogják tenni amit velem. Akkor fogja ez a patkányhorda csak igazán megmutatni a valós arcát és először megpróbálnak simán megölni azután ha kudarcot vallanak akkor kicsinálnak a szervezett zaklatási módszereikkel."
"De én meg akarom próbálni."
A gyerek fájdalmasan de örömmel nézett rá miközben mérlegelte a lehetőségeket és egyszerre maga előtt látta a tennivalók folyamatábráját és a szükséges feltételeket ahhoz hogy a lány sikerrel járhasson és életben maradhasson.
Gy "Rendben. Igazad van. Lehet ha te próbálod meg arra oda fognak figyelni egy páran. Te nő vagy csinos vagy és nem számítanak arra, hogy ennyire bátor és értelmes legyél, hogy te is belefogj egy ilyen feladatba. Végül is lehet hogy neked sikerül áttörni hosszú évek egylúgozását néhányuknál. De nem ugorhatsz neki azonnal. Először is át kell esned egy nagyon kemény kiképzésen hogy meg tudd védeni magad.
G  "De én kaptam kiképzést a mosszadtól."
Gy "Nem baj majd meglátod hogy egészen más szempontú és sokkal jobb kiképzést kapsz tőlem nincs vita Anikó csak akkor vághatsz bele ha ezt megcsinálod különben nem fogod túlélni."
G "Rendben."
Gy "Azután megbeszélünk egy pár jelzést és átnézzük mi történhet. A fordulópontoknál jelzünk egymásnak. Közben én felkészítek egy csapatot akik majd asszisztálnak az egészhez. Egy idő után okkult módszerekkel is neked fognak esni. Ezeket elmagyarázom miről fogod megismerni és mit tudsz majd tenni ahhoz hogy ki tudj szakadni az uralmuk alól. Nagyon nehéz lesz most még nem érted, de majd meg fogod látni mekkora erejük van egy ember elméje felett. Akkor kicsit másképp fogod már látni ezt az egészet. közben rendszeresen találkozunk majd és biztosított helyszínen megbeszéljük a történteket hogy ne őrülj meg teljesen. Nem lesz könnyű helyzet, de ha követed a segítő fonalat akkor végig fogod tudni csinálni ép ésszel és utána sokkal erősebbé válsz majd mint amilyen előtte voltál." Egy kis szünet után csendesen hozzátette: "Ha túléled."

---

Gy "Tudni akarom hogy ki volt a handlered."

G "De mit akarsz csinálni vele? Kérlek nehogy bántsd, nagyon szeretem ő szedett ki a gyermekprostitúciós hálózatból, ő törődött velem és csinált belőlem ügynököt új életet adva."

Gy "Tudni akarom hogy miért küldött téged ide. Mert abban viszont biztos vagyok hogy nem véletlenül küldött pont ebbe a városba."

G "De ugye nem fogod megölni?"

Gy "Az attól függ. Ha azért küldött ide mert arra számított hogy mi találkozunk és hátha valami jó sül ki ebből, akkor nem bántom  de ha azért küldött ide hogy megtörjön és megkínozzon és martalékává tegyen ezeknek a sátánista szarháziknak, akkor meg kell ölnöm, hogy ne tudja ezt megtenni többé senkivel. Fel tudja mérni pontosan az intelligencia szintjét apró jelekből is, nagyon jó és ha szándékosan küldött a halálba akkor végzek vele.

G "De én nagyon szeretem és nagyon sok szeretetet kaptam tőle."

Gy "De Anikó te tudod a legjobban hogy milyen mérces mázos, mély és valódságos szeretetben tud a mosszad a halálba küldeni bárkit még a sajátjait is."

A lány csak nézett kétségbeesve tehetetlenül, de tudta hogy a gyereknek igaza van. Elmondta hogyan lépnek kapcsolatba.

G "De hogyan fogom megtudni hogy gonosz volt-e vagy sem? Hogy élni hagytad-e vagy sem? Szeretném tudni."

Gy "Mikorra beszéltétek meg a következő kontaktot?"

G "Hat hónap múlva lesz esedékes megint."

Gy "Hat hónap? Addigra én biztosan túl leszek már ezen a találkozón. Lépj vele kapcsolatba ahogy szoktad. Azaz kerüldd el a szokásos kódszavakat de használd a Gömzsik hangodat."

G "De honnan fogom tudni hogy ő lesz a vonal másik végén?"

Gy "Ha jó akkor használni fogja a nevemet és elmondja hogy voltam nála."

G "És ő honnan fogja tudni hogy én én vagyok?"

Gy "Említs majd meg neki valami olyan dolgot amiről csak ő tudhat senki más."

---

"Amikor találkozom vele és életben hagyom, kontaktolni fog valakivel. Tudni akarom ki az. Gyorsan és azonnal kell reagálnunk mert nem lesz sok időnk legyetek készenlétben. Erre fel kell készülnünk."

---

A handler lakásában. A handler éppen hazaért a gyerek már a lakásban várta. A handler a nappaliban veszi észre a gyereket. Megrökönyödve dermed meg a nappali ajtajában. A gyerek a kanapén ülve egy dartpisztollyal a kezében nézte a nőt.

Gy "Üljön le." A nő lassan óvatos mozdulatokkal leült vele szemben a dohányzóasztal másik oldalára. Egy darabig csak nézték egymást. A nő agya lázasan dolgozott a helyzet értékelésén és a lehetséges cselekvési terveken. Látszott rajta hogy fél, de kész küzdeni. A gyerek a reakcióit figyelte és ő is elemzett a maga gondolatnélküli módján.

H "Te a Gömzsik miatt jöttél." A gyerek bólintott de csendben maradt.

H "Azt az információt kaptam hogy meghalt rákbetegsében." A gyerek bólintott megint és nézte tovább a nőt rezzenéstelen pókerarccal de kicsit fenyegetőbben.

H "Már vártam hogy megjelenj. Ha nem te ölted meg akkor gondolom tudni szeretnéd miért küldtem oda."

A gyerek most szólalt meg először, hangjában szelíd de fenyegető visszafolytott erővel.

Gy "Miért küldted oda?"

H "Azt reméltem, hogy ti egymásra találtok ... és ki tudja talán bármi lehetett volna belőle."

A gyerek tudta hogy a nő őszintén beszél. Egy darabig még várt majd eltette a pisztolyt és felállt. Elindult az ajtó felé egy szó nélkül. A nő felugrott és utánakiáltott:

H "Várj. Kérlek mondd meg hogy te ölted-e meg vagy sem! Szeretném hallani a szádból."

A gyerek visszafordult és kicsit gondolkodva féloldalt odavetette: "Én öltem meg."

Majd hátrafordult és kinyitotta az ajtót, kilépett rajta de mielőtt becsukta visszafordult és a nőre nézve folytatta: "A Gözsiket én öltem meg, de a csaj aki a Gömzsiket játszotta életben maradt. Ha jelentkezik mondd meg neki, hogy üdvözlöm. Használd a nevemet és mondd meg neki hogy itt voltam nálad, ebből tudni fogja hogy tényleg te vagy az, és ne ahsznál semmilyen szoksos kódot." Azzal becsukta az ajtót maga mögött. A lépcsőház folyosóján még halotta a háta mögött, ahogyan valami porcelán tárgy zúzódik darabokra nagy erővel az ajtónak vágódva. Csendesen elnevette magát a szokásos hülye vicceinek sikerén.

---

G "Szia Helen én vagyok az, már rég nem beszéltünk mi van veled?"

H "Sziiiiia" - vágta az ismerős hangot meghallva rá elnyújtott örömmel a hangjában "TE hogy vagy mesélj mi történt veled mostanában?" A nő madj kipukkadt örömében. "Képzeld volt ám nálam a P."

G "No éééés? - Milyen volt találkozni vele?"

H "Hááát... Te hogy ez mekkora egy bunkó el se tudom mondani." S nevetett mindkét nő megkönnyebbülten. "De azt is el kell ismernem hogy megérdemeltem egy kicsit. De inkább mesélj mi van veled."

G "Semmi különös jól vagyok ma voltam bevásárolni valami új kabátot akartam venni és képzeld egyszer csak pont egy ugyanolyan kockás-csíkos színes kötött posztókabáttal találtam magam szemben mint amit egyszer mi ketten úgy megcsodáltunk azon a dél-itáliai olasz csajon még a nyolcvanas években azon a nyaraláson a hegyekben. Erről eszembe jutottál hogy mi lehet veled, gondoltam felhívlak."

H "Ne hülyéskedj! Hogyne emlékeznék! Ezt most komolyan mondod?" A nő leült a telefon mellé és egy pár pillanatig csak hallgatott boldogan. Ezután folytatták a csevegést mindenféle semmisségekről és az élet apró dolgairól. A beszélgetés végeztével a nő egy percig csak ült a telefon mellett boldogan és mosolyogva. Egy perc múlva újra felemelte a kagylót tárcsázott majd várt míg a vonal másik oldalán felemeli valaki a kézibeszélőt. A telefonba senki nem szólt bele.

H "Minden a reményeim szerint alakult. Maximálisan." Madj választ sem várva letette a telefont.

 ---

Közben az egyik katonai intel központban a hívást lokalizálva az egyik satellit szemet a célkészülék helyére állították. Az operátor hőképet kért a készülék pontos helyzetére. A kép nagyon hamar megérkezett. Erre az alkalomra beállítottak néhány extra technikai megoldást ami eszméletlen gyors reakcióidőt eredményezett mind a keresés mind a ráközelítés tekintetében. A satellit vonalait ezekben a pillanatokban senki más nem használhatta. Az operátor a hőképen látta amint egy emberi alak éppen leteszi a telefonkagylót. Épp időben sikerült ráközelíteni ahhoz hogy követni tudja és az automatikus követőrendszert rá tudja zárni a célpontra. Az emberi alak szerencsére nem igyekezett eltűnni a képernyőről. Valószínűleg nem is sejtette hogy egy huszonegyedik századi technológia épp minden mozdulatát rögzíti a huszadik század végén. Leült a családi asztalhoz ami ebédhez volt megterítve éppen.

Gy "Ki van most elérhető közelségben?"

O "x-ék csapata 5 perc alatt kiérhetnek."

xék "Már úton is vagyunk." Az egész folyamat alig pár percet vett igénybe máris egy csapat úton volt a célpont felé. Fél óra múltán már vizuális képet nézhettek a kezelői helységben a helyszínről, a célszemély fényképe pedig már a világ összes elérhető adatbázisát használva pörgött a keresőrendszerben.

A célpont befejezte az ebédjét és szokásos délutáni sétájára indult az őszi napsütésben. A park egyik bokros részén pontsan az egyik pad mellett utolérte egy fiatal hölgy és mosolyogva megkérdezte meg tudná-e mondani mennyi az idő... A férfi az órájára nézett de a mondatot már nem tudta befejezni. Hátulról a hölgy társa egy tűt nyomott a nyakába amitől szinte azonnal lebénult úgy hogy kiáltani sem tudott. A nő és a segítője a két karjánál fogva a padra ültették, majd gyorsan dolgozni kezdtek. A nő a férfi nyaki érből vérmintát vett miközben a segítője mindkét kézről teljes tenyérlenyomatot készített. Azután a nő egy kis vattadarabbal DNS mintát tett el és a férfi szájába egy fogsor-minta rögzítő anyagot nyomtak. A férfi állkapcsát gyengéden összenyomva levették a fogsorának mintázatát. A segítő eközben egy kézi röntgenkészülék segítségével felvételt készített a férfi teljes testéről, majd egy ultrahangos felvételt is. A hölgy közben udvariasan megnyugtatta a kétségbeesett férfit.

"A gyerek ödvözletét küldi. A Gömzsik miatt vagyunk itt, csak tudni akarjuk hogy ki keverte meg ezt a paklit és mi célja van ezzel. Egy bénító injekciót kapott aminek a hatása 10 perc múlva teljesen elmúlik minden mellékhatás nélkül. Felállhat és folytathatja a sétáját. Elnézést kérünk a kellemetlenségekért. Ne fáradjon egyikünk arca sem valóságos. További szép napot." Azzal mikor végeztek felálltak a padról és kényelmesen elsétáltak. Beültek egy közeli autóba és elhajtottak. Nem sokkal azután hogy az autó eltűnt a következő kanyarban a férfi ereje visszatért. Előre roskadt a padon és csak bámult egy darabig maga elé. Letörölte a hidek verekójték gyöngyöket a homlokáról. El nem tudta képzelni hogyan találhattak rá ilyen hihetetlenül gyorsan, hiszen H sem tudta hogy ki ő, nem mondhatta el nekik. Az arca a kétségbeesés és a hihetlenkedés között hullámzottegy darabig. Azután felállt és kezdeti bizonytalan léptekkel hazasétált. Mire hazaért megnyugodott. Tudta hogy az ítélete nem hagyta cserben és nem tévedett. Az hogy még mindig életben volt bizonyította, hogy a gyerekkel egy oldalon álltak.

---

A gyerek a színház bejáratán épphogy betántorgott valahogy, még nem tért teljesen vissza a szokott tudatállapotába, Az előtérben még mindig érzékelte a halálos veszélyt, figyelme céltudatosan radarozta a kis ácsorgó tömeget. G észrevette a tántorgó gyereket és odasietett közben felkiáltva: "P mi történt veled? Jól vagy?" Eközben az egyik férfi riadtan nézett a gyerekre és a hátsó ajtó felé indult sietve, de a feltűnést próbálva elkerülni. Látszott rajta hogy megrémült a gyerek jelenlététől. A gyerek magában sziszegve utánaindult. Hirtelen telejsen kitisztult a feje és megint a tökéletesen működő gyilkolóéppé változott. "Az az ember látta G reakcióját, nem mehet el innen élve!" "Nyugi hátul várja egy emberünk nem megy sehova." Pár millanat múlva jött a megerősítő jelzés hogy "megvan". A gyerek megnyugodott. G közben nem tudta eldönteni hogy mi történt és mit tehetne. Valaki hangosan odasúgta neki hogy: "épp most támadta meg valaki kint az utcán, akit meg kellett ölnie". G gyorsan kisietett az utcára és körülnézett. Sehol semmi nem látszott a harc végzetes eseménysorából. Egy pár ember nyugodtan sétált az utcán. Egy utcaseprő lassan mérgelődve szedte az eldobált cigarettacsikkeket, pár ember halkan beszélgetett a saroknál mint régen látott cimborák. G visszasietett az előtérbe. "Hogy lehet ennyire gyorsan eltüntetni egy holttestet és hogy lehet hogy ebben a városban mindenki ennyire természetesnek veszi azt ha valaki megtámad valakit és egyikük belehal az ütközetbe?" Egyszerűen nem fért a fejébe ez a dolog nem tudta megemészteni. "Nyugodj meg, és csak figyelj, ne cirkuszolj. Csak kell neki egy pár perc és magához tér. Nem sérült meg csak az idegei nem szeretetik a helyzetet. Megviseli a gyilkolás és a támadás. Ilyenkor átbillen a hétköznapi személyiségéből egy másik állapotba és a visszatérés időbe telik, ha van rá idő." Mondta valaki hogy megnyugtassa.

---

B "Mit mondjak a tartótisztemnek szerinted?"

Gy "Kezd azzal, hogy mi véget akarunk vetni minden háborúnak! Szerintem ha ezzel a mondattal indítasz az ki fogja verni nála a biztosítékot és nem érdekli tovább a jelentésed. Nevetni fog egyet és nem hallgatja végig a mondandódat."

B "Ennyire biztos vagy a dologban?"

Gy "Igen. Ad majd egy új ügyet és megmondja hogy írd meg a jelentésed majd elolvassa, de nem fogja. Írd le az egyik fejlesztésemet amiről meséltem és írd le azon keresztül az elméletemet az anyagokban rejlő határokról és arról hogy mindennek van egy határa min túl nem fejleszthető tovább. A tartótisztedet nem fogja érdekelni semmi sem az egészből, mert ő nem lát túl a materiális dolgokon és a technikai ügyekben sem túl okos, és így a jelentésedben olyan információk lesznek amit megerősítenek más részlegektől származó jelentések is, a korábbi együttműködéseinkből. Ezért nem fognak behívni szóbelire. Hanem lesz majd valaki akinek feltűnik a pszichikai kiegészítés amit szintén írj le hogy miért csináljuk mi ezt az egészet. Az az ember veszélyes rád nézve. lehet hogy ő maga fog utólag behívni kihallgatásra, de lehet hogy nem személyesen intézi, de ha jelentkezni fog akkor őt meg kell találnunk és beazonosítanunk. Egyébként ha támadni fog akkor azt mi elintézzük gyorsan és röviden -erről csak úgy fogsz értesülni hogy megjelentetik valamelyik szokásos kódolt üzenőfelületükön hogy meghalt egy kolléga. Ha "baráti" akkor segíteni fog. Innen te is tudni fogod hogy van-e még emberi értéket képviselő élőlény a feletted levő hierarchiában."

Gy "De ha itt maradnál taníthatnálak téged is." mosolygott a gyerek. a balettmester sandán rá nézett, a szokott megfontoltságával elnyomta a cigarettáját a hamutartóban. Közben gondolkodott.

B "Hát az emberi profilkészítésből biztos hogy messze lepipálsz és abból ítélve hogy a fecsó csakát egy ütéssel eltörted, a verekedést is igen magas szinten űzöd." kis szünet után nyelt egyet és kicsit halkabban hozzátette "Valószínűleg ott is lenne mit tanulnom tőled." A gyerek csak mosolygott.

Gy "Hát maradj."

B "Nem maradok. Megviseltek ezek a dolgok és nekem a fecsó elvesztése is nagyon fáj, mégha most már sokkal tisztábban is látom ki volt ő és miért volt olyan amilyen. Szükségem van időre amíg ezt meg tudom emészteni."
---
Tehát ezért tud mindenkiről mindent. Minenkiből kiszed mindent a gyermekkorától kezdve addig a pontig amíg segítséget kért tőle és aki hazudott neki azt ő is becsapta aki elmondott mindent azt meg kisegítette a rothadó rendszer karmai közül.
---
"Maradj nyugton. Ne mozogj. Valószínűleg eltörhetett egy csigolyád de legalábbis megrepedhetett."
"Hát kurvára fáj az egész fejem. Bazmeg ez a gyerek tényleg kurva jól verekszik."
"Igen ő nagyon jó de téged alulbecsült mert máskor nem csinált ilyen hibát. Mindig pontosan akkorát üt amekkorát kell. Most kicsit túllőtt a célon. Fel kell tennem egy rögzítőt, maradj nyugodtan." Azzal elővett egy mini röntgent és megvizsgálta a nyakát. "Szerencsére nincs nagy baj, csak megrepedt egy csigolyád. A mi cuccainkal kábé 3-4 nap és mehetsz a dolgodra."
---
korábban.
"Nem játsszhatod el a támadást fecsó. igazinak kell lennie. Teljes erőből kell támadnod és ölési szándékkal. "Ne feledd el hogy ott lesz a mestered és figyelni fog. A felkészülést is vedd a lehető legkomolyabban. Csinálj extra köröket és keményen készülj. Maximális koncentrációval támadj és a legjobb formádban legyél!"
"De P. biztos vagy benne hogy ez így működni fog? Mi van ha én öllek meg téged?"
"Fecsó tedd amit mondtam és ne aggódj - nem tudsz bennem kárt tenni."
---
"Mi a bizonyíték arra hogy az igazat mondod és nem csak hízelegsz vagy stratégiailag hazudsz nekem? Miért higgyek neked?"
"Majd lesz rá bizonyítékod is meglátod."
---
A gyerek nem csak hogy nem ölte meg de egy üzenetet is küldött. Az alkövetkezendő években a tempó sokszorosára fog nőni és az iramban mindenkinek kegyetlenül fel kell kötnie a gatyáját, aki talpon akar maradni, mind technikailag mind spirituálisan.
---
Hahaha A gömzsik ügyes kis csaj volt, de hazudott. Az igazság az hogy már az elejétől szinte tudtam hogy az volt a feladata hogy kiderítse ki irányít és hogy hová tűnnek azok az emberek akiket eltüntetünk, mert nem bukkantak nyomukra sehogy. A nagyképű szarházi főnökét - aki egyébként mestere volt a rejtőzködésnek -  bosszantotta különösen hogy nem ért el eredményeket a felderítés terén. Úgyhogy a Gömzsik addig addig tartotta oda a seggét itt a városban szinte mindenkinek amíg végül úgy döntöttem megszivatjuk. A többiek ki akarták nyírni, de mondtam hogy annyira azért nem elvetemült gonosztevő hogy megöljük. Bedugtuk egy francia kis faluba könyvtárosnak elvolt ott egy jó pár évig mire rájött hogy megszivattuk. Most visszajött mert vissza akar vágni... Egész ügyes csak mégse. :-D
Annyit azért változott a helyzet hogy msot már nem lesz annyira lazára fogva a dolog. Ezen a szinten már ő is meg fogja kapni a méltó jussát, mert most már ő is azok között aprítja a fát akik még mindig a magyarság javát kínozzák tudatosan megfosztják a lehetőségektől és kegyelemkenyéren tartják, szándékosan azért hogy megalázzák, hogy megalázzanak minket. Ezért ahogy megyünk előre az időben fizetni fognak mégpedig keményen. Vérrel. Úgyhogy innentől nincs több elnézés. A szarházi főnökeének meg az volt az üzenet hogy szálljon le a magas lóról mert ha én rúgom le, akkor föld körüli pályára kerül és csinálja meg amit mondok mert az élet véges. Nem sokkal később meglátogattam egyébként és kikérdeztem a felől hogy mit tud. Kénytelen volt elmondani mindent amit tudott. Én is tudok vallatni, sőt hozzá se nyúltam fizikailag csak kicsit kifárasztottam az agyát fényhatásokkal meg hanghatásokkal, kis alvásmegvonás és folyamatos figyelem. Szépen mindent kivettünk az elméjéből és éli azóta is világát ha a többi mosszad patkány ki nem nyírta azt gondolva hogy köpött... A Gömzsik meg... aki hazudott nekem az elpusztul. Én sem mondtam el mindent neki úgyhogy ha sokat ugrál meg fogja égeni magát és az ma már nem karcolást jelent a nyakon.
---
ja a trénerét is betettük a suliba, de a gyerekeknek az a feladatuk vele hogy kiteszik magukat a hatásának, beengedik és utána kiszűrik mit ültetett be és hogyan. És ezután semlegesítik a hatását. Ezt is meg kell tanulniuk és ahhoz hogy jók legyenek benne ahhoz a legjobb tanár kell. Ezért van ott a Gömzsik handlere mint tanár. Persze ő azt hiszi hogy valami másért van ott. No meg mindig van egy két rossz tanuló aki nem képes kivonni magát a hatása alól mert nem végzi el a házi feladatát, de azok itt ebben a suliban és utána az életben sajnos az életükkel fizetnek. Ezen a pályán nem lehet kapufázni.
---
Körbeszopta és nyalta itt a fél várost mire rájött hogy én irányítok; persze még az itteniek se voltak ezzel tisztában a legtöbb. De ő rájött. És ez azt jelenti hogy elég ügyes és okos. És kiválóan szopik. Nagyon kedveltem a késő esti bulikat nála, de ezzel nem csak én vagyok így szerintem.
---
"Amikor megkapod az első triggereket, ne te gyere vissza hanem küldd ide azt a helyettesítődet, aki annyi szart kavart és azt a technikát használta amit te és a handlered olyan jól csináltok."
---
"Szóljatok a Gábornak hogy jöjjön be hozzám!"
...
"Mi van?"
"Nézd mit találtam. Ezek a CDk a kazánházban itt a legfelső polcon voltak egy borítékban. A rejtett kamerás felvételek vannak rajtuk arról a napról amikor a fecsó megtámadta a gyereket. Mindegyik cd meg van számozva és a borítékon plusz számok vannak kötőjelesen. Először nem értettem mi lehet ez és ki rakhatta oda a polcra, de amikor beüzemeltem a lejátszót és be akartam rakni az első lemezt eszembe jutott, hogy egyszer a gyerek háromszor is elismtelte valamiért hogy ő mindig lenullázza a számlálót mielőtt elindít valamit. (:-) A számok ezt jelzik melyik részeket kell megnézni. Az első CD-n az ajtó feletti kamera felvétele van, a másodikon az ügyeleti szobáé a mennyezeti kameráé a harmadikon a belső szobáé a negyediken meg az előtéré. Nézd meg őket."
Megnézték.
A gyerek a szokottnál sokkal roszabbul viselte a támadást. A bejáratnál alig bírt feltántorogni a lépcsőn egyszer le is kellett támaszkodnia a lépcsőre majdnem hasraesett. Betántorgott szinte szó szerint az ügyeleti szobába, majd a székre rogyva a térdeire könyökölt és a fejét a tenyereibe támasztotta. Zsibbadt percekig semmi sem történt. A Gömzsik nézett ki a belső szobából. Amikor meglátta a gyereket hirtelen nagyon ideges lett és visszament a belső szobába a fénymásolóval szemben. Az ujjait tördelte és majdnem sírva fakadt. Majd szétrobbant a feszültségtől.
Egy pár perc múlva - talán 10 perccel a támadás után - a gyerek felült és sápadtan a bejárati ajtó felé nézett. Mereven, üveges tekintettel bámult az ajtóra. Bejött egy két ember a gyerek egyre sápadtabban nézett kezei erőtlenül feküdtek az asztalon. Egyszer csak egy nyúlánk figura lépedd be a gyerekre nézett és bólintott. A gyerek ekkor lehajolt és szinte az asztal alá dugta a fejét. Egy pár pillanatig ott maradt majd mire felült addigra a szokott közömbösségével a tennivalóit kezdte intézni.
A Gönzsik egy pár perccel később újra kinézett. "Mi van P?" A gyerek hátrafordult és hétköznapi stílusában válaszolt: "Semmi különös, átlagos nap az átlagos forgalmával." Majd elengedett egy bágyadt de vidám mosolyt.
Kicsit későbbb G kijött a belső szobából csak ennyit mondott: "Ne tudd meg mit éltem át most az elmúlt pár percben." A gyerek nem értette.
...
A két katona összenézett.
"Ez egy üzenet."
"Egy üzenet nekünk. De azt is lelenti hogycsak nekünk szól. Töröld le őket."
"Jobbat tudok. A P azt mondta egyszer hogy a számítógépekről nem lehet véglegesen törölni semmit úgyhogy előkészítettem egy jobb megoldást." azzal egy saválló tálcát tett a műhely asztalára.
"De miért nem tudhattunk mi erről?"
"Mert akkor nem lett volna valódi a reakciónk."
"De a G tudta."
---
Sport presszó, a balettmester a gyerek
...
B "Nem maradok. Tudod jó fej ez a srác meg bírom, de őt fecsóak szólítani... ez egy kicsit sok nekem. Árnyéka se lehet a fecsónak. Fáj."
Gy "Rendben." A gyerek távozóban volt éppen de még eszébe jutott valami.
Gy "Á, majdnem elfelejtettem hogy a fecsó említett valamit a kiképzőjével kapcsolatban. Azt mondta hogy szerinte ő volt a gyilkos abban az ügyben amiben nyomoztál és ha így volt akkor az az ember más dolgokban is sáros. Áss elő mindent róla miben vett részt és hogyan. Biztos vagyok benne hogy nem egy helyen rúgta össze a magyar ügyek bokáját a háttérbe húzódva, rejtve."
B "De még ha össze is szedem ezeket az infókat nem jöhetünk vele elő. Ha előveszem akkor az egész tervünk lebukik."
Gy "Így van. Ez a szarházi most megússza és még sok kárt fog okozni. Sajnos. De nem fogja végleg megúszni, amikor készen áll az új nemzedék egy jobb csoportja és feláll a védelmük elő kell szednünk ezeket az infókat. Mindent amit össze tudsz róla szedni."
---
Sport presszó öreg desszantos, balettmester
B agya lázasan dolgozott.
B "Várj csak. Ha a fecsó trénere sáros, akkor annak nagyon szerteágazó összefüggései lehetnek."
D "Az az ember az egész hírszerzői és felderítő közösséget rá tudja uszítani a gyerekre. Szerintem lehet hogy azért rendezték meg az egészet hogy egy időre visszatartsák őket és elvegyék a kedvüket a próbálkozásoktól. Ahogy én ismerem ő folyamatosan próbálkozna újabb és újabb áldozatokkal."
B "A gyerek meg megölné őket."
Hallgattak és gondolkodtak. Egy darabig csak a cigaretták füstje mozgott a kocsma levegőjében.
B "Akkor ezért nem szólt nekünk erről az egészről. A fecsó trénere ott volt azon a rendezvényen. Az egyik szemtanú pont ránézett amikor megtörtént úgy ítélte meg hogy a reakciója nem volt túl heves inkább mélységesen csalódott. Leszarta hogy a fecsó meghalt."
D "Rájöttem hogy ki volt az aki a jelzést leadta a bejáratnál. Ő tanította a takarítókat. Valamiért rá emlékszem."
---
Gy "Fecsó beszélhetek veled négyszemközt?"
B "Ti mit titkolóztok előttünk?"
Gy "Ezt a ti érdeketek hogy ne tudjatok róla."
fecsó és a gyerek félrehúzódtak az ügyeleti box bejárata mellé.
Gy "Szükségem volna egy olyan emberre mint te a suliban."
F "Jó. Mit kellene csinálni?"
Gy "Tanítani. Te sezreted ezt csinálni és jól is csinálod. Erre van szükségem."
F "De mit? Nekem nincs már kedvem táncot tanítani elegem van ebből az egészből. Ez egy kurva hazugság csak fedőtörténet én katona vagyok. Harcos."
Gy "Verekedni. Meg táncolni is de csak ha lesz kedved hozzá."
Ekkor az öreg desszantos közelített és benyitott az ügyeleti box ajtaján.
D "Bocs nem hallgatózni akartam csak kell a kulcs a ...hoz."
Gy "Gyere be ide a videószbába váltsunk még egy pár szót erről." Bementek.
Gy "Gondoldd meg azért, mert ennek a figurának el kell tűnnie azaz be fogjuk helyettesíteni hogy a még alvók ne vegyék észre de az intel banda észre fogja már venni hogy az nem te vagy. De neked el kell játszanunk a halálod."
F "P. Se kutyám se macskám, és ez nem az igazi nevem, nem az igazi énem. Akár most indulhatok és volna is kedvem hozzá. Sokkal fontosabbnak tartom amire kérsz mint bármi mást amit itt csinálok. Ezt ma már időpocsékolásnak tartom amióta megértettem amiket elmagyaráztál."
Gy "Rendben később beszélük és meg kell szervezni."
---
"Tudod hogy milyen vagyok és miért. legszivesebben mindhármótokat elvinnélek magammal és úgy tartanálak benneteket mint hárememet." mosolygott a lány. "Imádlak benneteket."
---
Én is imádlak. Kicsit össze van a fejem rázva olyan mint a könyvtár földrengés után ahol minden lepotyogott a polcokról és a polcok is összeborultak egymásra.
---
Fecsó trénere, béke tér
"Ha azt az ütést a fecsó túlélte, akkor ez a gyerek valamelyik harcművészetnek nem mestere hanem nagymestere, jobb mint bármelyikünk. És ha ezek összejátszottak akkor a fecsó áruló!"
---
valaki tudta mire készülünk, és figyeltek, rejtett módszerekkel igyekeztek megakadályozni hogy sikerüljön. kis híján sikerült is nekik. Nem volt időm és erőm rendesen edzeni ahogy szoktam hogy biztosan jó formában legyek. És pontosan ezt akarták. Valaki olyan figyelt és próbált beavatkozni (végül is sikerrel akadlyozta meg afelkészülést, valaki olyan aki segített nekünk szervezői logisztikai szinten és tisztában volt aképességeimmel, tehát nem az abc szintről jött) aki tudta hogy nekem azért kell edzenem és gyakorolnom hogy pont ott tudjam megállítani a kezem ahol meg kell és pont annyival üssek kisebbet amennyivel kell hogy az áldozat életben maradjon. Szerencsére nem lett komoly baj. De ez nálunk volt (?) egy súlyos fekete lyuk. Fontos lenne azoknak a napoknak a történéseit rekonstruálni.
---
"Az utolsó másodpercben értünk utol téged te marha. Egy sokkal nagyobb psuztító gépezettel állsz szemben mint a mosszad és a legfőbb veszély nem onnan érkezik hanem egy sokkal nagyobb és erősebb e felett álló szervezettől. Azért volt fontos hogy minnél hamarabb találkozzunk mert amit elkezdtél azt csináljuk mi is, csak nemzetközi szinten és nem csak zsidóknak segítünk hanem mindenkinek aki ebbe a mocsokba belekerült. A bejárónő akit nemrég vettél fel már az ő felderítőjük volt. hetek vagy napok kérdése lett volna hogy rájöjenek te vagy az aki kimented az ellenszegülőket és akkor elpusztultál volna. ostoba módon leráztál engem ezért kellett ilyen drasztikus módon fellépnem. Amikor átesel a kiképzésen és meglátod hol tartunk rá fogsz döbbenni hogy a moszad gyakorlatilag csak egy kis szelete ennek a problémának és nem is olyn veszélyes mint ahogy te azt képzelted - legalábbis ahhoz a szörnyeteghez viszonyítva amivel én hadakozom már kisgyerek korom óta."
---
"Apád is ezt csinálta ugye Peti? Ezért nem vitte semmire sem a civil életében. Csak nézz rám nem kell hogy válaszolj hangosan, tudom hogy hallod."
A gyerek ránézett és felvonva a szemöldökét szomorúan biccentet egyet.
"Csak hogy tudd. Segítek. Amíg én élek segíteni fogok."
A gyerek szótlanul legyintett egyet.
"Ugyan már tudod hányszor hallottam már én ezt a mondatot."
A balettmester lekerekedett szemmel nézett. Hallotta. Csodálkozva válaszolt, ajkai egy rezzenést sem mozdultak.
"De az én szavam nem üres fecsegés, majd meg fogod látni."
---
Gy "DE amíg itt forgolódott leesett egy csomó információ amit se én se ti nem tudtunk. például hogy a űGizi mosszad ügynök."
F "jajj de hát ez apróság..." legyintett "itt mindenki ügynök."
Gy "Apróság? Na akkor nézzük csak végig milyen fórumokon jelenik meg a gizi mint az ifjúsági ház igazgatója és hol van befolyása ,beleszólása a dolgokba."
Alekzdték összeszedni a különböző fórumokat. Egyszer csak aljutottak oda hogy az önkormányzati földügyi bizottságban is benne volt egy darabig.
"Szavazati joga volt arról a földügyről."
"És nemmel szabazott, senki nem értette hogy miért."
"És tudhatta hogy ez miért annyira fontos nekünk, mert amikor megbeszéltük az x-el ő is ott ült két asztallal arráb azon a rendezvényen."
Gy "hmmm. Apróság mi? Ezeket üljeetek le és szedjétek össze visszamenőleg hogy lássátok pontosan mit művelt és milyen hatást fejtett ki. Nézzétek a pozitív és a negatív oldalait is, legyetek semlegesek, ne az indulat vezessen és miután az összes részlet a helyén van akkor mérlegeljétek mennyit ér és milyen irányba húz. Ennek megfelelően tudtok csak helyes döntést hozni."
---
"Lesz majd ott egy jó csaj is aki segít neked, vigyázz rá és ne erőszakoskodj vele csak finoman udvarolj, csak baráti jótanács."
---
Fecsó és a balettmester az ifi ház folyosólyán
F "Te miért olyan érdekesek ezek a kiscsajok?"
B "Hát ezek különleges csajok."
F "De mégis miért?"
B "Mert olyan képességeik vannak. És dugják őket otthon."
F "Ne már. Dugjunk meg egyet."
B "ÁÁÁ. Itt? Nem. Tudod hogy mekkora figyelem van a gyerek körül, túl veszélyes."
F "De ezt úgy kipróbálnám."
B "Hát jó is elhiheted. Az például a legidősebb szöszke már magától szopik. Csak odatartod az arca elé a farkad kb 10-20 cm-re és már rá is bukik szépen és szopja. Még arra is megtanította az anyja hogy néha vákumot csináljon és cuppantson a végén."
F "Ne már, feláll a faszom attól amit mondasz."
B "Majd lehet hogy el is megyek hozzájk családlátogatásra és kipróbálom."
F "Hadd menjek én is. De a szülei tudják?"
B "Majd meglátjuk. Persze ők kondícionálják őket."
F "De miért?"
B "Hát ügynököket csinálunk belőlük, kurvákat. Olyanokat mint a Gömzsik."
---
Pár nappal később Gizi, balettmester
Gi "na milyen volt a családlátogatás?" kérdi sejtelmes mosollyal gizike a balettmestert
B "Hát..." és a balettmester lenézett a földre alig bírva visszafolytani amit mondani akart "igen jól sikerült."
Gi "Azt gondolom..." mondta gizike sejtelmesen elnyújtva a gondolomot.
---
A gyerek és a Gömzsik találkoznak a hídon
G csak mutogat messziről még nem értek közel és tátog hangtalanul a gyerek felé: "Be vagyok drótozva, most már nyomoznak mit csinálunk legyél ellenséges."
Gy a Gömzsik tátogva elmondott néhány dolgot miközben a gyerek hangosan beszélt. A hosszabb monológ egyoldalú volt. Szinte végig a gyerek beszélt, de mosolyogtak egymásra. A gyerek miközben beszélt egy cetlire leírt néhány dolgot és átadta a nőnek. ..."és ha még egyszer az utamba állsz, megöllek az embereiddel együtt." fejezte be a monológot a gyerek.
Búcsút intettek egymásnak a Gömzsik megcsókolta az ujja hegyét és a gyerek szájára nyomta. A gyerek visszacsókolt Szivében fájt a dolog, de mégis nagyon mélyen örült és boldog volt.
---
Gizi "Ha ember lett volna, akkor a fecsó már nem élne."
---
G "CSak egy kecske volt..."
Gy "Nem Anikó. Te egy embert áldoztál fel. A valóságban egy kecske volt, de te egy embert láttál. Azt akartam hogy tudd milyen, de nem akartam hogy valóságosan viseld ennek a súlyát. De a hipnózis amiben voltál olyan erős volt hogy te egy embert láttál, őt ölted meg, és őt daraboltad fel. Nem kell viselned ennek a romboló következményeit, mert valójában egy kecskét öltél le, de mégis: emlékezz arra a szörnyetegre amivé ott lettél egy pár pillanatra és ne felejtds el. Amint átveszik az elméd felett a hatalmat, ilyen szörnyeteggé válhatsz akármikor. A gyakorlás és a józan értékrend szerint élt élet hosszú időn kersztül való gyakorlása az ami egyre erősebbé tesz a sátánisták hatalmával szemben. Egy idő után csak lerázod majd magadról őket, mint a vándor az út porát."

víz víz tiszta víz...

ha nem tiszta vidd vissza majd a csacsi megissza...

"Te kis hülye, hát ez fogja majd egyszer megmenteni az életedet."

"De apám te vagy a hülye. Semmiből ez idáig nem kaptunk egy rohadt nagy nullát se amit az Öregnek adtunk. Mindenből a patkány szarházi haverjainak csinált milliárdos üzleteket, miért gondolod hogy ez nem jut arra a sorra? Neked elment az eszed!"

"Neem úgy van az." ingatta a fejét méltatlankodva. "Ez a honvédelelem. Vigyázunk arra hogy ha úgy lesz akkor legyen ivóvizünk. Ezért csináltuk a földalatti víztartályokat, a vizzáró betonnal. Hogy legyen mit inni, ha már minden kötél szakad."

"De apám, fog már fel hogy az amit ma itt magyar honvédségnek hívnak az egy kívülről távirányított szarházi horda parancsnoksága alatt áll és bármi amit oda viszel, nekik adsz a mi elnyomásunkat, kifosztásunkat, és legyilkolásunkat fogja szolgálni. Az a vízkészlet amit szerte az országban föld alatti betontárolókban összegyűjtünk, ma a föld alatti alagútrendszereken keresztül elvándorol az országból és máshol egy patkány bepalackozva eladja nekünk vagy annak akinek tudja jó pénzért. Ennyit a szaros honvédelmi terveidről te idióta!"

Úgy bizony. S most ha belenézünk a Bátaapáti alatti földrétegek mélyébe akkor találunk ott egy alagutat ami egészen a pécsi uránbányákig vezet, merthogy ott még ma is folyik az uránbányászat, amit a szarházi ruszkik bányásznak itt majd leszámlázzák nekünk (a magyar államnak) illetve eldaják más országoknak is. No birkák, akkor ki a hülye?

No de sebaj. Lesz a vízkészlet körül még fodrozódás bőven, egyrészt mert kicsit habos lett a dolog, másrészt mert ott is nagy harcok lesznek...

Hollowearth - igen van föld alatti élet jócskánm, csak nem úgy...

De az Öregnek volt olyan kísérlete is amikor bezárt a föld alá egy két csoportnyi tudóst, meg katonát hogy éljenek ott. Kaptak oxigént, vizet, kidolgozták a föld alatti élelemtermelés hogyanját, a DARPA a NASA meg az összes ilyen titkos labor segített nekik, meg természetes fényt is produkáltak és az Öreg amikor kész voltak leküldte őket a föld alá, úgy hogy nem jöhettek fel többé. Nos mind elpusztult.

Itt ott egy egy alátét nem funkcionált, előkerültek rejtélyes betegségek a légkör hiányai miatt, az élelem nem lett olyan mint amire számítottak - csupa csupa apróság ami végül a lassú halálhukhoz vezetett... :-D

Úgyhogy sok sikert férgek ez vár rátok is.

Zsidó

"Maradjon mindenki csendben."

"De a gyerekek nem bírnak magukal."

"Mi volt ez?"

"De anyu megemelkedett a szék a lábam alatt!"

"De ő miért nem beszél hozzánk mint a többiek?"

"Azt mondta azért nem fog itt beszélni mert ilyenkor is őrködik. Tudod vannak akik bántani akarnak minket ő véd bennünket."

"De mit csinál?"

"Hát figyel. Itt a teremben és a környéket."

"De én tudom őt irányítani."

"Csak addig amíg megengedi kislányom, amint fontos dolga akad megy és elvégzi."

---

"Szeretnék innen kiszabadulni segíts!"

"Rendben, de te is segíts nekem cserébe."

"Mit tegyek?"

"Le akarom tesztelni a Sebőt."

---

"A lány reggelre halott lesz. S ha te még egyszer egy rossz mozdulatot teszel, az egész családoddal együtt eltöröllek a föld színéről. Megértetted?"

---

"De a Sebő zsidó."

"Igen az. De ennek vannak előnyei is. Őt hagyni fogják hogy énekeljen. Minket támadni fognak állandóan. S ha őt bízzuk meg, akkor lesz legalább valaki aki nekünk dolgozik."

"De őt befolyásolni fogják és irányítgatni hogy ezt emg azt hagyja ki emg tegyen bele több zsidó dallamot meg hígítsa fel..."

"Igen. De abban megegyezhetünk vele, hogy amit mégis megcsinál és elénekel azt tegye szívvel és lélekkel, a legjobb tudása szerint. Ez többet ér nekünk."

---

Végül eljutottak a hazugságok legnyilvánvalóbbjáig. A lány hirtelen felkelt az ágyról és az öltözőasztalához ment. Leült majd elkezdte lebuherálni magáról a valódi arcát elrejtő maszkot. Kivette a fogsorkiegészítőt, előszedte a lemosó kellékeit. A srác közben lustán alnyújtózott az összegyűrt lepedőn és élvezte a kellemes elégedettséget, miközben agya lázas tempóban pörgött azokon a dolgokon amiről az elmúlt nap során beszélgettek a lánnyal. Remekül érezte magát, de valami még nem volt teljes. Egyszerre csak feltűnt neki a szokatlan csönd z öltözőasztal felől. Felkönyökölt az ágyon és kíváncsian nézte mit csinál a lány. Amikor észrevette hogy a lány füle nem néz ki ugyanúgy felvillanyozta a kíváncsiság.

"Te mit csinálsz ott?" kérdezte csiklandósan.

"Hááát. Megteszem a végső lépést a teljes őszinteség felé..." s azzal megfordult úgy háromnegyed készen a maszk eltávolításával. A gyereket mintha kilőtték volna az ágyból úgy ugrott fel izgatottan.

"Megmutatod az igazi arcodat?" mosolygott teljes extázisban. Szive dobogott mint egy tehervonat száguldása és élve elevennek érezte magát.

A lány szégyenlősen, csábítva fordult vissza a tükör felé. A srác úgy helyezkedett hogy lássa az átváltozást. A lány arca lassan kibontakozott ahogy az eredeti vonásait elváltoztató elemek lekerültek róla. Pár perc múltán megfordult.

"voilá."

A srác nem tudott betelni a gyönyörűségtől. A lány valódi arca sokkal eredetibbnek tűnt, habár nem volt annyira szép mint a maszk. Valóságos volt és most az öröm is valóságos volt a vonásain. Ilyet ő se sokszor csinált még. Hányszor is? Még egyszersem.

"Renben van."- mondta a srác "akkor most én is megmutatom az igazi arcomat. Bár én nem úgy készültem és nincs nálam semmi amivel visszatehetném és levehetném."

"Gyere használd csak az én cuccaimat nyugodtan." adta át a helyét a lány nevetve.

Együtt kezdték el lehántani a gondosan tervezett rétegeket a srácról. A Lány izgatottan várta az újabb és újabb kibukkanó részleteket. Izgalommal várta hogy vajon csúnya lesz-e vagy félszemű vagy keleti, vagy fekete-e a maszk alatt rejtőző valódi arc. Amikor lekerült az utolsó rész még mindig bizonytalani volt egy kicsit.

"Ennyi nincs több ámítás? Ez vagy te?" kérdezte mosolyba olvadva az egész testével.

"Ez vagyok én." mondta kicsit izgatottan a srác is. A lány a tenyerei közé vette az arcát és úgy gyönyörködött benne.

"De hát te mg egy kisfiú vagy az arcod szerint."

"Te meg csak egy kislány a tiéddel..." nevetett sértődötten megkönnyebbülten a srác. Ezután nem hangzott el közöttük több szó. Az ágynak estek megint.

---

"A dolog nem olyan egyszerű. Abban a pillanatban hogy ellene mész az akaratuknak bekapcsolják a kényszerítő programjaikat. Ez több különböző forrásra támaszkodik. A legnagyobb része ma már technikai. Monitorozzák az életed és amint olyasmibe kezdesz ami ellene megy a közös akaratuknak a közös tudatban felépített szűrő riaszt valakit, aki bekapcsolja a büntető stratégiákat. És azonnal valami szarságot irányítanak rád a sokféle fegyvereik közül, amiket nehéz kivédeni, mert a társadalom nagy része még csak nem is tud a létezésükről. S ha teljesen szmbe fordulsz velük - mint ahogyan azt eltökélted - akkor egyenesen valami halálos szart küldenek rád, például rákbetegséget okoznak vagy ilyesmit, merthogy azt is ők csinálták és csinálják."

Alig fejezte be a lány egy pár órára rá fuldoklani kezdett. Kezdődő pánik fogta el és kétségek között szaladt ki a sráchoz a fürdőszobából.

"Ez már az? mert ez rettenetesen fáj. Ez félelmetes. Ez rosszabb mintha valaki értem jönne hogy megöljön, mert azzal szembe tudok nézni, és megküzdeni de ezzel mit csináljak?"

"Ne aggódj! Itt maradok még egy pár napig amíg ezen túlesel. A kiképzésen felkészítettelek benneteket erre is. Nem emlékszel? A testem egyre gyorsabban megtanul a setjeim szintjén is védekezni bármilyen támadás elllen... Hányszor ismételtük el ezt a meditációt?"

"De alig kapok levegőt!"

"Tedd a torkodra a kezedet. Az ad némi könnyebbséget."

"De akkor most ez meddig fog tartani? Egész nap így kell majd járnom? És ezt meg tudják csinálni amikor ellépésem lesz? Akkor el tudják vágni a karrieremet is?"

"Egy pár napig nagyon kellemetlen ezután meggyógyulsz. A szervezeted legyőzi, mert a tréning erre is felkészített. De mivel mi eljutottunk a személyes szintig én most itt maradok és személyesen segítek neked. Átvezetlek ezen a folyamaton és tanítok is egy két dolgot róla. Később ez fontos lesz, mert segíteni tudsz madj a többieknek amikor ők próbálnak meg kiszabadulni a rendszer fogságából és őket támadják meg ilyen módon."

"És egyébként pedig olyan mindenkivel előforulhat hogy megfázik lebetegszik. Ennek bele kell férnie egy karrierbe."

ÉS pár napon keresztül csak a lakásban tartózkodtak. A lány eleinte teljes kétségbeesésben, de így képes volt néha rábízni magát őszintén a segítségre. Ki tudta kapcsolni az állandó készenlét riadóját a fejében. Lassan kezdett a teljes kétségbeesésből átlendülni valami más felé. A kezdeti fájdalmat is megszokta, a kiképzése ezt könnyűvé tette. Amikor a fájdalom nem fokozódott tovább akkor már egy kicsit meg is nyugodott, majd érzékelni kezdte hogy a dolog kezd alábbhagyni. Egyik reggel mosolyogva hozta be most már ő a kávét a még az ágyban lustálkodó srácnak.

"Nocsak nocsak." - ébredezett a fiú örömmel a kávéillatára. "Csak nem hogy jobban vagy már?"

"Dehogynem. Most már tudom hogy elmúlik."

"Nagyszerű!" nevetett a srác őszinte örömmel "Akkor most már elmondhatom neked azt is hogy ez a technika az amit a torokrák kialakításához használnak. Ha most elmentél volna bármilyen orvoshoz akkor kiderítették volna hogy torokrákod van. kaptál volna "orvosságot" ami további mérgeket tartalmazott volna, amitől tényleg kialakul a rákbetegség, esetleg valamilyen kombinációban is áttételekkel. És szépen megöltek volna."

"Hát ez igazán remek." retent meg egy kicsit megint a lány majd szinte egy másodpercre rá már moslyogott is "akkor ez azt jelenti hogy a rákot is le tudom győzni ugyanezzel a módszerrel amit mutattál?"

"Igen. Pontosan azt jelenti. kicsit kellemetlen amikor megtámadnak, de ki tudunk védeni minden támadást. Mert mindent én fejlesztettem nekik egsézen az anyagok legvégső határáig és mindenre kidolgoztunk egy megoldást is. És találtunk is megoldást. Ez volt az ára annak hogy legyen megoldás: fejlesztenem kellett az összes gyilkolási és bántalmazási technikájukat és módszerüket. Sajnos ennek közvetve voltak halálos áldozatai. Ezt nem tudtam elkerülni. De megérte, mert így minden kilépőt meg tudunk védeni -persze csak akkor ha a személyes őszinteség szintjére eljutnak csakúgy mint te meg én."

"De akkor aki nem mutatja meg a valódi arcát akkor az nem kap meg minden szükséges információt?"

"Nem biztos. Igen. Van egy csomó minden emit nem lehet nem személyesen átadni. De aki eljutott egy személyes részvétellel folytatott kiképzésre valamelyikünkkel az elég lehet még ha maszkban csinálta is végig. De az amit mi csináltunk sokkal mélyebbre mutat és sokkal távolabbra. majd később te magad is rá fogsz döbbeni mennyi mindentől fosztottuk volna meg magunkat ha nem tesszük meg ezt a lépést."

"Én már most is nagyon sokat kaptam ebből. Egészen más így szeretkezni veled..."

S a kávéscsészék lepotyogtak az ágy széléről a következő percek történései alatt.

---

"A torokéneklés felhangjai egészen érdekes módon pontosan azt a skálát mutatják, amit a klezmer zene egyik legmarkánsabb állandó összetevőjeként azonosítottam. Van egy olyan elméletem, hogy valamikor még az írott történelem előtt lehetett egy nagyon erős spirituális gyógyítótok, akinek a hatására azok az érzékeny zsidók akik foglalkoznak zenével a világ bármelyik pontjára jutnak mindig visszakanyarodnak ennek a személynek a hatásához ezen skála felidézésével."

"Tudod hogy most mit csinálsz?"

"Igen tudom. Pontosan tudom hogy mit csinálok. Egy lehetőséget kínálok neked arra, hogy amíg fel nem épülsz annyira hogy elsősorban egy emberi lénynek tekintsd magadat, megtapasztald a zsidó lét gyógyító erejét is. Azt kínálom neked és mindenkinek aki eleget rohadt a zsidó rendszer kontrollja alatt, hogy a pusztító, manipulátor, és hatalommániákus rothadásból átléphessen egy másik szempontba, amíg végül eljuthat oda hogy önmagát egy emberi lénykét tekintve szabadon dönthessen arról hogy pusztítani vagy építeni akar maga körül és önmagában. Amíg a zsidó rendszer fogja vagy addig nem tudsz erről szabadoon dönteni, mindig a zsidó irányítás kollektív ereje és befolyása szerint fogsz dönteni. Amikor kilépsz ebből a bűvkörből akkor leszel szabad. De addig is valahogy az elmédet segíteni kell hogy megláthasson más lehetőséget is mintsem amit a zsidó keretrendszer kínál. És ez a régi - a zsidó rendszerből kigyomlált - de ilyen rejtett módon mégis fennmaradt pozitív életigenlő és élő gyökereket felkutatva lassan észrevedd hogy ez az amiben mindannyian közösek vagyunk."

---

És a zenei gyakorlatok megint. első példa: valaki elkezd valamit. Egyszerű legyen és rövid szellős zenei mondat. a többi belép lassan egymás után. Az utolsónak az a feladata hogy valami olyat játsszon ami teljesen kilóg a többiek által szőtt anyagból - ellene forduljon és törje szét - miközben a többiek megpróbálják tovább játszani és közben odafigyelni a támadóra is. Tapasztalat: sokféle lehet. A jelenség azt próbálja megvilágítani hogy hosszabb időn keresztül a támadó nem tud ellene menni a közösség ritmusának és harmóniamenetének (ez utúbbinak még csak csak, de csak mechanikusan és csak azért mert végül minden hang egy harmóniából ered) és belesimul - persze ezt lehet gyakorolni és lehet pszichopata tudatállapotban zenélni is. A másik pedig hogy az eredti ritmust igen nehéz megtartani ha valaki agresszíven ellenpontoz vagy teljesen kilép a ritmikai képletből. Végül is a gyakorlat a külső belső figyelem és a befolyásolhatóság, befolyásolhatatlanság egyik felfedező gyakorlata. K.M-val csináltam ezt a Wesley-n. Vagyis megüzentem nektek általa. sajnos ő nem vette a lapot vagyis ő elkötelezte magát a rombolás, fosztogatás, és hazudozás mellett...
---
"Hát nézd meg anyád orrát!"
A gyerek hirtelen összetört mint amikor egy villanás alatt megvilágosodik sok sok apró részlet és egy pillanat alatt összeáll a kép.
"Úristen." kezei közé fogta a fejét a sokk hatása alatt.
"Ti azért választottátok a Sebőt, mert ti is a zsidó kolektív tudat hatása alatt álltok és nem emberként hanem zsidóként gondolkodtok."
---
A lány odabújt a sráchoz és kicsit habozva de belekezdett abba amit mondani akart.
"Szeretnék mondani valamit, valami gonoszat tettem mielőtt belevágtam ebbe, de most már látom hogy helytelen volt."
"Mi az?"
"Én mondtam a SEbőnek hogy segítséget fogok kérni tőled."
A fiút mintha villám ütötte volna meg. Felugrott az ágyról, de hirtelen a szédülés környékezte és a hányinger fogta el. Eltántorgott a szoba sarkában lévő kukáig és belehányt. A lány rémülten tágra nyílt szemekkel nézett szintén kicsit sokkosan. Nem számított ilyen erős reakcióra.
"De jóvá teszem, már kitaláltam hogy hogyan. Visszamegyek és emgmondom neki hogy élek és jól vagyok és hogy miért csináltam ezt az egészet."
A srác erőtlenül lerogyott egy székre.
"Te nem tudod mit csináltál. Azóta hogy eltűntél, már két hét is eltelt, ki tudja milyen folyamatokat indított el a Sebő és hány olyan életet tettél kockára akik még csak éppen ébredeznek és még inogva próbálják az új alapállást megtartani."
A lány kezdte felfogni hogy itt nem csak kettejükről van szó és hogy mekkora különbség van kettejük gondolkodása között, hiszen ő ne mgondolkodott soha másokért való felelősségén. A fiatal fiúcska hirtelen öreg és bölcs aggastyánná nőtt a szemében. Kétségbeesetten járt az elméje mit tehetne.
 A srác még mindig nem tért magához.
"Hányingerem van ettől az egésztől. Rohad az egész mocskos emberi társadalom és ebben a rohasztásban a zsidók járnak az élen. Undorodom ettől a fostenger hazugságtól és egyre kevésbé van türelmem ezt a magamra vállalt terhet cipelni." És csak nézett maga elé.
"Tudod mit? felhívom most azonnal és megmondom neki."
"Telefonon nem fogja elhinni. Attól ő sokkal jobban átlátja ezt a rendszert és sokkal ravaszabb."
"FElhívom és megbeszélek vele egy találkozót. Akkor addig felfüggesztheti amit elindított."
"Te is tudod hogy a folyamatok itt nem olyan könnyen megállíthatók ebben a rendszerben. De tedd meg. Csak remélni tudom hogy meg tudják védeni magukat, akik igazán számítanak. És ha visszamész akkor meg a Sebő fog megölni téged vagy megöletni, mert ő az irányító ezen a területen és te ellene mentél a parancsának."
"Nem igaz te nem ismered úgy őt mint én. Ő egy nyájas kedves ember és meg fogja érteni ha elmagyarázom neki mindazt amit te elmondtál nekem."
"Úristen. Te nem vagy magadnál. Fogalmad sincs micsoda szörnyeteggel van dolgod. neked amíg azt tetted amit elvártak tőled, semmi gondod nem volt vele, de most meg fogod ismerni az igazi arcát is. A szörnyetegét."
A lány határozottan kihúzta magát.
"Tudja a Sebő hgy kiképeztél?"
"Nem."
"Akkor ha megtámad akkor én fogom megölni. DE nem hiszem el hogy ez megtörténhet."
A srác a lány szemébe nézve látta hogy igenis meg tudja tenni. Eltökélt volt és őszinte. De ha megtörténik akkor is olyan eseménysort indít be amire nagyon keményen fel kell készülni, mert pillanatok alatt a lány életébe kerülhet.
"Ha ő maga támad, az még a jobbik eset, de ha másra bízza akkor ő életben marad és megint menekülhetsz ha tudsz. Erre fel kell készülni nem mehetsz csak úgy oda." 
Azzal felállt és indulni készült.
"Kérlek ne menj el." rimánkodott a lányka "nem akarlak most elveszíteni."
"Ne haragudj de most muszály friss levegőt szívnom."
"De legalább ígérd meg hogy visszajössz ide."
"Bocsáss meg de nem tudok ilyet most megígérni. Vagy visszajövök vagy nem. Te pedig cselekedj belátásod szerint." Azzal a lányt otthagyta a kétségbeesésében. Kifelé menet még átfutott a lelkén egy árnyék, hogy mi van ha most taszítja a lányt vissza a mosszad karmai közé, de ez most nem érdekelte. Ha már döntött és őszintén döntött akkor a helyes utat fogja járni. Végül is mindent elmondott és megtanított neki. Ha visszamegy az is az ő döntése. Elengedte a lányka kezét belül. Közben iszonyú ürességet érzett magában.
Egy pár óra múlva visszament. Megölelték egymást de a srác már nem volt a régi. Kicsit még szomorkodott, de végül megnyugodott. A lány tartotta a szavát. Szeretetben búcsúztak el egymástól.
---
"Nos apám ebben most te tévedsz de óriásit!"
"Fiam a vér nem válik vízzé sosem."
"Nem apám, de ezek szerint mégsem értetted meg amit magyaráztam neked erről az irányítói rendszerről. A közös tudatról és arról hogy a különböző szűrők és stratégiai célok hogyan kerülnek meghatározásra kik által és milyen módon és a végrehajtás hogyan kerül ki utasításra a figyelőkön és a logisztikai irányítókon meg a technológián keresztül. Nem értetted meg hogy ez a rendszer maga az ami az emberi faj pusztulását okozza mert úgy lettek meghatározva a prioritásai és azok az értékek uralják jelenleg amik minen élet elpsuztítását fogják okozni. Ezt már az Öreg is belátta és te is megértetted. De azt már te se vagy hajlandó megérteni hogy a folyamat amiben a közös tudat irányítói értékrendszere meghatározásra kerül, az attól is függ hány és milyen minőségű elme fordul egy irányba és mennyit gyakorolja ezt az egyirányba fordulást, milyen hosszan és milyen mélységben. Ezért van az hogy az egyik legerősebb ilyen - hívjuk okkult, vagy rejtett - irányítói meghatározó erő a zsidók nemzetközi hálózata, egészen pontosan helytelenül fogalmazok én is mert a pénz és a hatalomfüggők nemzetközi hálózata határozza meg. Nem azért mert ők a legjobbak, hanem mert ők ismerik ezeket a törvényszerűségeket és összefüggéseket a legohsszabb ideje és ők tanulták meg tudatosan manipulálni. A zsidók pedig ennek sok nemzedéken keresztül gyakorló hagyományőrzői, ugyanúgy mint a sátánimádók. A kettő végül is ugyanaz, mert egyébként elhatárolódnak sokszor egymástól, de mind szertartásaikban mind céljaikban ugyanazt a fokális tendenciát mutatják, mind pedig a használt módszerek tekintetében végül is összefonódnak. Ennek a hatása alól ezek szerint te sem vontad ki magadat és nem elsősorban emberként határozod meg önmagad és ezen keresztül azt hogy mit teszel és miért, hanem szabadkőművesként, zsidóként. Ez óriási hiba. De még nagyobb hiba hogy erről soha nem beszéltél nekem, mert e miatt valószínűleg én sem mondtam el neked mindent. Ami pedig azt jelenti hogy el fogsz pusztulni azokkal a hazug szarházikkal együtt akik szintén állandóan trükköznek és hazudoznak hogy a hatalmukat mások kárára és elnyomásának vagy legalább ahogy te fogalmaztál: a fejlődésük és életterük lecsökkentése miatt elsorvadásuk elősegítésében részt vállalnak, abból hasznot húznak. Ez téged és engem elválaszt mert én nem ezeken az ideológiákon kersztül határozom meg önmagamat. És csak imádkozni tudok a teremtőerőkhöz hogy ne én legyek az akinek majd el kell pusztítania téged."
---
"Tű, cérna legyen!"
S mégis te magad is eltévedtél ebben az óriási útvesztőben. Bár később emlékszem igazat adtál nekem és elfogadtad a dolgot. Elsősorban ember. Részemről semmi más. A vér csak a képességeket határozza meg, a nevelés és a többi hatás pedig az irányt amit követni fogsz. A többbiek még kavarognak ilyen nemzeti, meg vallási meg ideológiai útvasztőkben, de hát nekem is megvolt a magam útja idáig. Nekik is megvan. Mindenkinek meghagyom a döntés szabadságát. Aki már döntött az hideg vagy meleg. Ma már nincs kétkapuzás. Nálam nincs. Aki még nem döntött az meg nem számít. Massza, tehetetlenségi ballaszt, vannak közöttük reménykeltők és reménytelenek, lehetőségek és gátló tényezők. A környezet részei. Még nem ember, már nem állat.
---
"A fiadnak igaza van. Az Öregnek meg kell halnia."
"De az egy nagyon erős karakter, szükségünk lenne rá még, hogy nyomást tudjunk gyakorolni."
"Nem lehet. Túlságosan sok időt töltöttem el a hatalom székeiben abban a karakterben és tényleg hozzászoktam annyira hogy nem vagyok képes lemondani róla - pont úgy mint te az otthoni karakteredben az alkohollal. Ez a valóság. Nincs már erőm kivonni magam a közösség külső és a karakter belső hatásai alól. Pontosan mérte fel a gyerek a helyzetet. Ez van. Akár tetszik akár nem."
"Akkor valami más megoldást kell találnunk."
"Így van."
---
Nem találkoztam senkivel sem aki ennyire gyorsan és mélyen megértette volna az egészet úgy hogy még azonnal a felépülési elveket is átültette volna a gyakorlatba.

J.F.Cooper - a nyomkereső

Ki emlékszik még a Q/ (kúper) futásra? 12 perc futás teljes erőből, kérdés mekkora távolságot tudsz így lefutni.
:-DDD János Fábik Cooper; dzséjefkéj...

"Na végre elindult a hamis nyomon. De miért állt meg, miből vette észre? És miért csak a vizet nézte?"

"Hát mert ilyen időben a szarvas is elkerüli a pocsoját és nem lép bele, mert neki is fázik a lába. Ő egyébként be se ment volna a kis szigetre, mert minek?"

---

A gyerek örömmel adta le a megbeszélt hívójelet és leült meditálni. Most már hogy megfejtette a nyomot a három nap böjtje és szenvedése semmiségnek látszott. Az öröm eltöltötte és tudta hogy ez sokáig nagy szolgálatot fog tenni az elméjében. Nemsokára megérkezett az apja.

"No megvan végre?"

"Megvan. nagyon nehéz volt apám most nagyon kiszúrtál velem, de mégis örülök neki mert sikerült megtalálni." És mondani kezdte. "Annál a kanyarnál odamentél ahhoz a bokorhoz, mert azt a sazrvas szeretei legelni, de csak mellső lábnyomokat hagytál a hátsóra nem fordítottál gondot - innen tudtam hogy te voltál. Többször cseréltél talpat is hogy jól összezavarj még bakancsos nyomot is hagytál. De itt ahogy kiértél az erdőből itt volt a legnehezebb. 50 méteres körben sehol nem hagytál semmi nyomot, sőt a következő 50 méteren se sokat. Ez feladta a leckét. Tudtam hogy ez valami csapda lenne egyébként éles helyzetben mert a tisztásra kivezető nyom amit ilyen remekül belátni - én biztosan arra használnám hogy ellenőrizzem követknek e és bevárjam azt aki követ. Ha éles helyzet lett volna akkor körbe megyek az erdőn és úgy keresem meg a másik oldalon a kivezető nyomodat elkerülve a nyílt domboldalt, de most nyomkövetésről volt szó, hogy találjam meg. Először zónákra osztottam a területet és a szerint próbáltam végigkutatni minden zónát, mint a helyszínelésnél a rendőrök. De így rengeteg nyomot találtam, frisset és régit egyaránt és nagyon nehezen tudtam összegezni a sok nyomot a fejemben vajon melyik lehet a kakukktojás. Szóval ezzel elment az első kétnapom majdnem. Azután próbáltam - vagyis közben is - meditációval megtalálni. Elképzeltelek amint kiérsz ide, részletesen az arcod, a kezed a lábaidat ahogy lépdelsz, ahogy felnézel stb de nem akart összeállni sehogy sem. Egy darabig ment majd nem láttam tovább. Azután rájöttem hogy nagyon csak rád figyelek és hogy az összes többi nyomot és azok gazdáit is észre kell vennem. Felépítettem egy tudati szűrőt magamnak, hogy az elmém csak azokat a nyomokat mutassa meg amik nem stimmelnek, nem illenek a környezetbe. Azután végiggondoltam milyen állatok nyomait láttam és hogy azok hogyan mozognak, mit esznek milyen helyeken alszanak, isznak, esznek, merre mozognak és hogyan. Miután végiggondoltam ezeket felépítettem egy utsaítást meditációban ami csak azokat a nyomokat mutatta meg amik nem passzoltak ezekbe a természetes mintákba. És miután így végigmentem tadám: egyszercsak észrevettem ezt a tőből letört csonkot majd kicsivel távolabb a kifordult követ. Azonnal tudtam hogy ez csak egy kétlábú nyoma lehet, mert a szarvas ha megbotlik az nem így botlik meg. És azt is tudtam hogy mi történt. Itt a kilátást bámultad menet közben és megbotlottál abban a csonkban majd rálétél arra a kőre hogy korrigálj de az kifordult a helyéből."

Az apa csak állt és elégedetten mosolygott. Már ekkor tudta hogy a fia messze felül fogja múlni őt. Mindenben. És örült ennek. Hangosan pedig ennyit mondott:

"Hát ezért megérte ennyit várni. Büszke vagyok rád fiam, ezt nem sokan találták volna meg mások." " De gyere most enni már több napja nem ettél semmit."

"Rendben. Megvan még az a nyárs? Farkaséhes vagyok."

"hahaha az már nincs meg de csinálunk egy másikat."
---
"Irány Darány!"
Szokta mondani. Emlékeztetőt csináltunk ezzel is egyik beszélgetésünk után.
"De apu nem csináltatok semmit se!"
"Dehogynem fiam. Védtük az erdőt, az állatok élővilágát, a vizet, a szeretteinket. Ma el tudsz menni innen Bajáról Darányig úgy hogy szinte végig erdőben sétálhatsz. Ha nem csináltunk volna semmit akkor már ez sem lenne." csend volt egy darabig mindketten maguk elé meredtek "Mi dolgoztunk." tette hozzá halkan. Kicsit hallgattak majd az apja folytatta "Látod, te elmondtad nekik hogyan kell fácánt fogni, mára lig van már fácán. Ha elmondod nekik hogyan kell nyulat fogni pár év múlva nyulat se fogsz találni az erdőben. Ezek nem gondolkodnak. Olyanok mint a feketék, ha puskát adsz a kezükbe akkor lőnek mindegy kire csak lőnek."
"De apu, akkor pusztuljon el a fenébe az egész!" fakadt ki a gyerek "azzal hogy mindig kijavítjátok a hibákat amiket elkövetnek gyakorlatilag feljogosítjátok őket arra hogy tovább folytassák az esztelen rombolást miközben mindannyian tönkremegyünk és elpusztulunk először mi akik védjük a bolygónkat és egymást majd persze ők is, csak ezt nem látják előre. Valakinek egyszer meg kellene tennie hogy hagyja pket nekimenni a falnak de keményen. Semmi másból nem fogják megérteni hogy ezt nem tehetik meg. Én azért csináltam amit csináltam, mert ha az utniverzum megteremtő erők úgy akarták hogy a szarházi romboló erők uralkodjanak akkor legyen úgy, pusztuljon el az egész, de akkor még az én időm alatt történjen meg. És ha nem így van akkor legyen úgy de az is még az én időm alatt történjen meg. Ezért fejlesztem afegyvereket orrba szájba meg a pusztítóerőket. Miélrt csak mi pusztulunk a sok tetves szarházi meg röhög rajtunk miközben mi tartjuk az egészet élhető állapotban? A tetves kurva anyját mindenkinek. Dögöljenek meg a saját szarukban."
Megint hallgattak. Az apa tudta hogy a gyereknek igaza van. Csend volt.
"Igazad van fiam és értem miért csinálod. De én nem tudom ezt megtenni. Amikor látom hogy milyen gyorsan rothad az erdő, pusztulnak el a társaim, akkor nem tudom tétlenül nézni. Nem tudok fegyvert adni és még fegyvert azoknak a kezébe akik csak pusztításra használnak mindent és az se érdekli őket ha mind megdöglünk bele."
"De én tudom. Mert azt is tudom hogy nincs más választásunk. Ha mi nem élhetünk élhető életet a szarházik miatt apu, akkor nem fogunk, de ők sem. Velünk együtt fognak elpusztulni mind Erről gondoskodtam magam, még az öreg sem tud megállítani. Senki sem tud, mert a tervem nem egy emberen múlik. Én magam benne csak a trigger leszek. A ravasz. És egyébként néhányan meg is értették hogy mit csinlok. A halálfélelem magukhoz térítette őket. Talán még lehet is valami ebből."
---
Gy "Már a 13 oldalon megbukott apu." ő nevetve: "Miért fiam?"
"Hát itt amikor az öreg vadász Bőrharisnya megmondja a bírónak hogy: Nathaniel Bumppónak nem kell engedélyt kérnie a vadászathoz, mert a természeti jog előrébb való mint a tulajdonjog. MErthogy a természet nem ismeri a tulajdonjogot."
Apu nevetett. "Hát lehet. Úgy gondolod hogy ezeknek ennyi elég volna?"
"Hülyéskedsz apám. Erre megy ki az egész mesterkedésük. Hogy ők kontrolláljanak mindent és az ővék legyen minden. Hiszen a tulajdonjog az ami miatt a magyar királyságot is fel kellett számoliuk, hiszen oda is becsempészték a hunok a természeti törvények velejét abban hogy a korona tulajdonává tettek mindent még az emberi testet is és ember csak felügyelője lehet abban a rendszerben, megbízott felelőse a feöldtulajdonnak, aki ha nem úgy bánt ezzel akkor akár minden tulajdonától meg kellett fosztani és ez a többi ember kötelessége volt, a többi törzsé. Hát ez egy lényegi kérdés a számukra. Ennek minden csíráját megpróbálják elfojtani gyökerestül. Ezért viselnek hadat több száz éven keresztül a hun kultúra ellen, az ameriai őslakosok ellen, az ausztrál őslakosok ellen, mert ezek a kultúrák őrzik ezt a tudást. A hunok meg érvényt is tudtak szerezni neki sokáig. Ezért találták ki azt is hogy még az elnevezést is elveszik. Bár szerintem ezt a népet ez annyira nem érdekelte, mert nem volt akkora jelentősége a számukra. Még a hatalom szó is csak azzal egyidőben jelenik meg a beszédben hogy elkezdi magyarnak nevezni ezt a népet. A pozsonyi csatában sem a magarok kiirtásáról van szó hanem a hunokéról. Meg próbálják gyökerestül kitépni ezt a gondolatot az emberek fejéből, hátha akkor mindent ők kontrollálhatnak majd. MErt ők azt gondolják ha az ő birtokuk azt tesznek vele amit csak akarnak. Csak ez nem így van."
"Lehet hogy igazad  van fiam."

apu

"Ha még egyszer újrakezdhetnéd valahol, akkor hová mennél és mit csinálnál?"

"Őszintén?"

"Igen"

"Innen nagyon messzire mennék. Valahová ahol kevés ember él." Gondolkodott. Kis szünet után hozzátette: "Egy nővel. De olyannal aki szeret és odaadja magát de úgy tényleg. Nem olyannal aki szétrakja a lábát és megdughatod, vagy odatartja a száját, nem. Olyannal aki tényleg testestől lelkestől odaadja magát. Az sem érdekel hogy hogy néz ki, csak szeressen."

Elábrándozott egy darabig ebben a szép állapotban amit elképzelt ezzel a nővel, majd körülnézett.

"De azt tudom hogy ide soha többé nem szeretném betenni a lábamat és szeretném azt is elfelejteni hogy ez az ország a világon van egyáltalán."

"Ennyire megutáltad?"

"Péter, én itt ebben  az országban annyit de annyit szenvedtem, hogy az három emberéletre is elég. Itt annyi mocskos szarházi él ezen a földön, amennyi sehol máshol a világon."

---

"Nem mondtam el neki mindent. Most már bánom. De talán így kellett lennie."

---

Kicsi voltam. Felemelt és a nap felé tartott. Felülről a nyári napsugarai melegítettek alulról apám szerető tekintete. Szeretetben fürödtem, repültem a kezei között. Boldog voltam. Azt még nem tudtam hogy talán utoljára életemben.
---
Láttam a várost üresen. Bementem az egyi épületbe a belvárosban - oda ahol egy párszor gyűlést tartottunk - és még minden a polcokon és az asztalokon volt. Mindenki eltűnt és otthagytak mindent. Minden tiszta por, az ablakok kitörve, szemét az utcákon és sehol senki. Néhány épület romokban. Jó érzés volt. Jóleső érzés volt ezt a várost elhagyatottan látni emberek nélkül.

Vízzáró beton, szigorúan titkos

Napokban régi helyeket látogattam meg - újra jelentem - ki tudja hányadszor már. A baja melletti szegedi úti orosz laktanyában ami arra rém felé esik, egy eldugott kis épület saját kúttal, fürdővel lakóépülettel gyönyörű környezetben igazi kis paradiscsom volt annak idején. Apám elvitt egyszer egy ilyen körútjára. "Szigorúan titkos" mondta úgyhogy napokig utaztunk körbe az országban álarcban persze többször váltottunk álarcot is hogy biztosan senki se tudja hová tartunk, majd megérkeztünk a kiindulási helytől 15km-re lévő célponthoz.

Már igen kíváncsi voltam mi a fene lehet ilyen rohadtul titkos amit most meg fogok tudni. A zuhanyzó mögött külön kis bunkerben kapott helyet egy nagyon mélyre fúrt helyi kút, azaz pontosabban két kút egymás mellett. A kútból egy erős pumpa húzta fel a vizet egy tükörsima beton tartályba. Amikor odaálltunk az ajtóhoz az ügyeletes orosz tiszt kizárta az ajtó zárát és levette a lakatot, majd látótávolságon kívülre ment. Ők nem mehettek be oda. Nekik nem volt szabad. Csak mi mehettünk be, az Öreg emberei. Persze sutyiban be benézett egy két bátrabb tiszt, de ők meg nem láttak semmi különöset odabenn merthogy nincs is. Egy üres beton kamra és kész.

Én is csak néztem, legalábbis valami titkos rakétát, repülőt vagy valami egyéb szuperbunkert vártam mindenfélét előre képzeltem gyermeki fantáziám beindult a kémfilmek kondícionálásának következtében. amikor beléptünk az ajtón apám majdnem elnevette magát hangosan, de visszafolyotta és csak lefelé nézett és rázkódott a válla amikor az arcomra nézett. Nem beszélgethettünk hangosan, úgyhogy hang nélkül interurbán beszélgettünk.

"De hát itt nincs semmi." mondtam elhűlve és csalódottan.

 "Dehogy nincs. Nézz körül és mondd hogy mit látsz majd bólintok ha odaértél."

Körülnéztem és elkezdtem a listát.

"Hát itt van két vízszivattyú, van egy pár vasajtó, drótkötél, két kkét csiga amin a drótkötél fut - valószínűleg ezért nem nyílik ki az ajtó mert a drótkötél leugrott a csigáról, azután egy ovális helység vízzel félig telve, középen egy elválasztófallal." Apámra néztem alig bírta visszafolytani a nevetését rázta a fejét oldalra hogy még nincs vége.

"Nézd meg jobban!"

"De hát mi lehet akkor annyira titkos itt? Hát nézzük akkor, a terem alakja talán hogy íhy van beosztva vagy a beton hogy ilyen tükörsima..." apám azonnal bólogatni kezdett. "A BETON?" kérdeztem vissza még egyszer megint elhűlve. "Miért?"

"Hát ez a beton nem engedi át a vizet. Ilyen nincs sehol sem a világon. Ezt én találtam ki. Erről az ooszok se tudhatnak, azt mondta az Öreg."

"Vízzáró beton? Ez most komoly apám, ezért utaztunk napokig körbe az országon átmentünk vagy három váltóponton egy csomó pénzbe és energiába került az egész és mindez azért mert itt leugrott a drótkötél a csigáról és az oroszok nem tudnak e miatt zuhanyozni, és mert nem láthatják meg a betont? Mert az enm engedi át a vizet?"

Apám válla szinte folyamatosan rázkódott a nevetéstől és bólgatott. Én teljesen kiakadtam ettől. Elképesztő hogy ilyen piszlicsáré kis dolgok miatt hipertitkolóznak az Öregék és tulajdonképpen ez mindössze azért van mert valamelyik szarházi komoly üzletet csinál ebből a szarból, amiből azután persze pont az aki az egészet kitalálta egy rohadt fillért se lát, mert szigorúan titkos! Meg is mondtam apámnak hogy ez minden képzeletet felülmúló baromság. Annyira kiakadtam, hogy már menni is akartam. Visszaraktam a drótot a helyére és leellenőriztem hogy működik-e. A víz folyni kezdett, de apu gyorsan visszazárta az ajtót.

"Mit csinálsz? Fejezzük be és menjünk innen, nekem ennyi elég volt ebből az őrületből."

"Maradjunk még legalább egy órát itt kell maradnunk hogy ne fogjanak gyanút, valamit csinálnunk kell mintha dolgoznánk valamit."

"Jól van akkor kenjünk ide egy kis maltert ahová a fény esik, ha valaki benéz mégse a tükörsima betont lássa hanem egy vakolatréteget ami csak úgy fel van hányva a falra olyan oroszosan..." 

"Jó ötlet, keverj egy ki maltert azzal is megy az idő."

S dolgoztunk. Én szenvedtem és magamban dühöngtem (no jó hát akkor ez volt) meg dolgozott gondolkodott.

"De apu miért csinálod te ezt?"

"Hát pénzért."

"Milyen pénzért? Az Öreg soha egy rohadt fillért nem engedett hogy hazahozz."

"Hát ezért!" S benyúlt a zsebébe és egy vastag köteg zöld ezrest húzott elő."

"De apu ha ennyi pénzt ad, akkor hová lesz az a pénz? hiszen soha nem hozol haza semmi se belőle! Mire költöd el? Szerintem csak kiszedik belőled a többiek és röhögnek a markukba utána, mert neked meg letörli a z Öreg az emlékezeted és arra sem emlékszel hogy itt jártál. Csak kihasználnak bennünket mint mindig és a tikolózásra hivatkozva úgy vernek át ahogy akarnak."

Apu gondolkodott.

"Nem úgy van az. Azért mi sem most kezdtük ezt a szakmát, az Öreg hatalma nagy de még ő sem tudhat mindent...és gondolnunk kell a jövőre is."

De ez utóbbi félmondat már csak hosszú évtizedek után került elő az emlékezetem legmélyebb bugyraiból ahová elrejtettem, mert nagyon fontos volt eltitkolni hogy apu tartalékol a jövőre nézve.

Mert hatalmas terveink voltak amihez azért szükség volt anyagi forrásokra is.

"Szóval én eljövök ide és megcsinálom végül is könnyű feladat és lényegében majdnem veszélytelen ha betartom a közlekedési szabályokat..." s kacsintott.

Amikor befejeztük az erdőn át távoztunk csendben és halkan. Megint nyomolvasást tanított mint mindig.

Megint a végére rájött hogy mindent tudok, csak megint elfelejtettem.

"Honann tudod hogy én ezt tudom?" kérdeztem.

"Hát mert egyszer elmondom úgy hogy meg se mutattam hogyan csináld és megcsinlod úgy ahogy kell még azokra az apróságokra tekintve is helyesen amit csak akkor tudhat valaki ha már sokszor gyakorolta és tudja hogy miért fontos pontosan úgy csinálni, mert ha nem úgy csinálod ilyen és ilyen veszélyeket vonzol magadra...."

Közben persze úgy éreztem magamat mint egy ovodás aki most jár először az erdőben. De lassan eszembe jutott egy csomó minden. Rájöttem hogy tényleg emlékszem dolgokra és tényleg tanultam már ezeket, mert az nem lehet hogy csak úgy tudom hol kapar a nyúl és miért.
Apám akkor azt is mondta hogy:
"Ennyi."
"Mi ennyi? Akkor nem mondasz többet? Taníts még!" kértem.
"Mindent tudsz. A többi majd jön magától."
Nem értettem akkor. Később értettem meg. Hiszen csak pár dolgot mutatott meg újra. Hogyhogy tudok mindent? Semmit se tudok. Nem ismerem meg a bokrokat a fákat nem emlékszem a neveikre sem. Hogy lehet hogy mindent tudok? De később rájöttem. Abban amit addig elmondott benne volt az erdő az erdőben élő állatok, madarak, növények szeretete. És EZ A MINDEN. Az erdő szeretetét átadta, a többi meg majd ragad mint a kosz.

---

Emlékek, töredékek, múlt, jövő, jelen. Szomorúság, manipuláció, és a háttérben zajló véres azaz ma már csak halálos küzdelem, hiszen a modern technika lehetővé teszi a vértelen gyilkolást.

A homokos illancsi erdőben rengeteg nyom látható. A helyi állatok és az ÖRDÖGÖK akik az erdőt járják. A patás lábú ember azaz az Ördög nem nép hiedelem, hanem népi hagyomány. A gyilkosok, kémek, tolvajok jártak így lopva, titokban - őz, vaddisznó pataformát faragva fából és ezen gyakori nagyvadak lépéshosszát és lépésmódját leutánozva jártak keltek az erdőben "nyomtalanul" azaz a nyomaikat álcázva. Aki látott ilyen embert az hallgatott. Mindenki tudta hogy ez a titok olyan titok ami nem kerülhet ki, ezért a népmese világa tartotta számon. A magyar nemzet kincsei közé nem csak a népdalaink, népmeséink tartoznak, hanem a katonai tudás a lopózás a nyomkövetés, nyomeltüntetés, csapdakészítés, az erdő ismerete, a vadak élete szokásai, a bogyók, gombák, gyúgynövények, szent helyek, oltár dombok, áldozati helyek ismerete is. Ez a tudás az egyetlen valós és értelmes tudás amit egy nép felhalmozhat. Ma már elég kevesen őrzi és még kevesebben adják tovább úgy hogy nem vesznek el és nem tesznek hozzá semmit sem ami ne képviselné ugyanazt a tiszta értéket.

---

Valamikor az így lett... István a király előadásom körül, után alkottunk egy népdalnak látszó emlékeztetőt amit azután tanítottak is talán ma is tanítanak az iskolákban. mindenki mondott egy sort hozzá és így közösen alkottuk meg az egészet. Ugyan volt aki rejtőzködött és próbálta kihúzni magát csak egy szót hozzáadva minnél kevesebb legyen és ne legyen visszakövethető ki mondta. A dal így kezdődik:

Erdő, erdő erdő             - Ez volt apám sora, ő indította a dalt, elég jellemző a világ legjobb nyomolvasójára.
Marosszéki kerek erdő   - nemtomki
Madár lakik abban          - nemtomki

madár lakik tizenkettő     - ez volt az én sorom, itt már utalok az AA 12 lépésére amit már akkor a megoldásnak tartottam, de még korai lett volna és volt túl sokat emlegetni, mert a banda egésze semmit nem sokat értett az egészből...
cukrot adnék annak a madárnak - ez volt a csisztu sora, és lám mennyire árulkodó, már akkor előre vetítette mi og történni, persze azt akkor még ilyen pontosan én sem láttam, de már akkor tudtam hogy ő el fogja adni az ügyünket. Cukor - Ki terjesztette el a cukrot? Kereskedők. Zsidó kereskedők többnyire. Mi történt? most így utólag már jól látszik a csisztu eladta a képességeit az SZdsznek, azután hogy megértettem vele hogyan működik a véráldozati szertartás és miért használnak másokat a valódi sátánista "Nagyúrak"

 "De akkor mit tegyünk, én nem akarok áruló lenni! - mondta ő akkor és gyorsan meg akarta változtatni a dolgot hogy akkor legyen magot adnék annak a madárnak hátha akkor nem történik meg a dolog. Igen ő erős adó volt de nagyon gyengén állta a befolyásolási kísérleteket. könnyen hajlítható volt. "Hát amikorra megtörténik, addigra fel tudunk készülni rá és lesz egy tervünk mit csinálunk." Mondtam. Ha tényleg nem akarod megtenni, a szived legmélyéről, akkor lesz segítség is és ezt is fel tudjuk használni az előnyunkre. Ha a szived mélye mást mond akkor te áldozatává válsz a gyengeségednek, mert nem fogsz kellően védekezni- holott a védelem csak rajtad áll."

Az idő megmutatja ki kicsoda.

dalolja ki nevét - nemtomki

a babámnak -  ez volt a szikora, nagyon el akart bújni valamiért;
csárdás kisangyalom - nemtomki

érted fáj a szivem nagyon - nemtomki
Búza, búza, búza - ez volt a Bogár Laci; mondom neki azután hogy végigszaladtunk ki mennyire jellemző sort mondott hogy "tipikus közgaszdász" laci válaszolt rá mindjárt brillírozva: "Közgazdász, de természetszerető" . Nevetett mindenki. Kicsit olyan Yuri Bezmenovos volt a dolog:-D Apám meg piszkálta közben a fogát egy fogpiszkálóval és kacsintott interurbán "figyelj fiam, jól játssza mi?" Bogár KGB-s beépülő volt. Tudja is a számlák nagy részét, amit már talán el is énekelt és jelen pillanatban is talán szédületes tempóban megy a ahrc azokért a pénzekért... Egyébként most az erdőben pár napja ezt hallottam szó szerint: "Megjött a parancs a Bogárra." "És mi az?" "Kinyírni!" elnyújtva minden szótagra hangsúlyt helyezett a kövér tiszt tökéletes magyarsággal...

és a többire nem emlékszem egyáltalán sem a dalból sem a résztvevőkről.
Később elővettem ugyanezt a módszert angliában is a superdrugban is az abc betűzőszóinál mindenki mondott egy ilyen szót, és festettünk az udvarban. Ott is voltak akik próbáltak kibújni.

---

Próbálnak alájátszani a Hiromi ügynek is, de azért annyira nem vagyok hülye. A mi oldalunkról veszteség nélkül lezajlott a koncert. Persze ilyen figurákból legyártottunk egy párat és többen játszák. Ez nem csak minket zavar össze hanem őket is, mert nem tudják eldönteni hogy most hová lett az aki az előbb még itt volt... Ez időveszteséggel jár és kénytelenek tényleges kapcsolatteremtéssel kommunikálni - ahol bejön és most megnő a szerepe azoknak akik sok éve segítenek minket telepatákat úgy hogy ők maguk nem látnak és nem hallanak de mégis logikailag megértették a problémát és mellénk álltak segíteni. Volt is több technikai csapat akik minden típusú kommunikációt rögzítettek a helyszínene és környékén. Én fejlesztettem egy olyan technlógiát amivel egy ilyen koncertteremben még koncert közben is le lehet minden pisszenést hallgatni úgy hogy nincs bent egy darab elektronika sem, max néhány tükör...

De ez nekik kell akik nem hallanak és látnak azon a különös módon. És ebben ők sokkal jobbak is pont a miatt, mert nem kell annyi felé figyelniük, csak azt hallják ami elhangzik ténylegesen.

Ja megint előkerült egy pár ilyen "szórakozó" szarrágó is, akik azzal szórakoznak hogy tudják hogy én akkor is hallom ha nem mondják ki hangosan de erősen rám koncentrálva mondják amit mondani akarnak. Sokszor úgy buktam le hogy kipróbálták, hogy nembeszéltek ténylegesen hangosan, csak mozgatták a szájukat némán és úgy is válaszoltam mert én hallom - ha fontos persze ma már azért van szűrő. Azután azzal bővítették a repertoárt hogy fűtött beszélgetésekbe bolyolítottak valami olyan témval amiről tudták hogy fel fognak bosszantani és a hátam mögött gondolták csak a következő mondatot, hogy kizárják a szájról olvasás lehetőségét. Sokan megijedtek ettől a dologtól. Hát ez van. Ezért titkoltam, mert az ilyeneket bazári majomként szokták mutogatni a vásárban. Csakhogy én nem vagyok bazári majom és óva intek mindenkit attól hogy szorakozzák, mert az életével játszik még ma is. Nem azért mert én olyan agresszív vagyok hanem mert egy nemzetközi hírszerzési hálózat egyik fontos IRÁNYÍTÓJA vagyok még ma is (még akkor is ha az általam felépített rendszer önjáró, kell némi iránymutatás), és ezen a szinten egy két apró hiba vagy ilyen akadékoskodó ezrek életét kockáztathatja, amit bizonyos helyzetekben nem engedhetünk meg, tehát ilyenkor bizony bármilyen eszköz megengedett. És a nem hallók - akiknek ez poén lehet - könnyen belefuthatnak abba a hibába hogy éppen egy ilyen pillanatban akarnak majd velem "szórakozni" aminek igenis lehet halálos következménye rájuk nézve is. Szóval csak tessék csak tessék, most már minden felelősség tudatában vagytok mindannyian. Aki akar szórakozni ezen a szinten csak próbálkozzon. Ha nem hisz nekem megtanulja a saját bőrén.

---

Szóval Hiromiék hatan vannak és cserélgetik egymást. A felkészüléskor együtt építettük fel egy hosszú meditácós folyamatban közösen azt a meditációt ami a koncerten a katartikus élményt hozza a laikus számára is, aki nem tudja mi van csak "érzi". Egyébként nagyon erős volt. A városban az érzékenyek igen érezték szinte még uránban is. Nekem valahogy valami nem stimmelt benne talán inkább az hogy ugye ott volt egy rakás sátánista is, felépülők, "már nem ivók, még nem felépülők", és egy rakás szarházi is amit lehetett is érzékelni a koncert elején. Valamit tettek megint a kávémba is egyébként, de hát mindegy nekem... lehetett érezni a technikai stimulációt is olyan érdekes élmény, mintha egy láthatatlan búrát húztak volna a fejedre, amit csak te érzel, de öszekapcsol egy nálad nagyobbnak érzett entitással, amit nem ismersz - bár én igen és a trükkjét is tudom és függetleníteni is tudom magam az akarata alól, mert erősebb vagyok. Összegészében erős volt a mutatvány és mindenki számára egyértelműen mutatja melyik az erősebb meghajtó, a legerősebb meghajtó. És ez nem a vér, nem a félelem, nem a nemi vágy, hanem a tiszta, valódi cselekvő szeretet.

A másik oldalon volt veszteség - ha minőségét tekintem akkor tetemes, számban nem annyira.

---

Volt ott egy nagyon erős gyors csapat is szíriából. Én képeztem ki őket is. Nagyon jók. Az ő környékükön nincsenek is harcok egyáltalán. Miért? "Ha valamelyik ország hadereje akar ide jönni használjátok a többiek segítségét. Kaptok intelt ki akar ott üzletet húzi a háborúból és hogyan. Megkeresitek és megpuhítjátok. Tudjátok hogy kell profilt csinálni róla megkeresitek a gyenge pontját és megpuhítjátok, ha nem megy megölitek és a helyettesét dolgozzátok meg, addig csináljátok amíg megtaláljátok a döntéshozót. Így meg tudjtok védeni az otthoniakat. Viszont cserébe segítsetek a többieknek máshol. De vigyzzatok nehogy lépre csaljanak. Mindent keresztbe aksul ellenőrizni és ha kicsiny kétely van, halasztani új intel kör stb. Ismeritek a műsort.

"Well, now we gonna see some real show..."

...

"Nothing?"

"These are his friends too?"

Nem nem barátok, hanem a tanítványaim.

"A reakcióidejét azért nem csökkentette le."

"Persze az élete múlik rajta..."

---

Some real show... lesz neked is real show nemsokára.