Monday 24 November 2014

Apu! Mi az hogy magyar?

Egy értékes bejegyzést tükrözök ide bemásolva a kritikai gondolkodás című blogról. Az írás ezért fontos a számomra, mert egyszerű könnyen érthető, elfogadható logikával mutat rá egy régi szavunkkal a SZER szóval kapcsolatos ősi tudásunkra, ami magyar - hiszen a magyar nyelv őrzi. Az a tudás amiről egy nép nem alkotott szót az vagy létezett vagy nem, de amiről szót alkotott az biztosan létezett, és általánosan elterjed a köz tudása volt (mert beszélgettek róla).


"Nesztek", ha már nem írom a meglévőt tovább, ennyi időn át, oké, itt van egy már meglévő darabja. De mint újabban minden, ez is csak ideiglenes (amíg meg nem jelenik az egész írás). :) Csakk... Így nem lesz akkora durranás... :) Meg egyeseknek talán már emígy se. Vajon hányan vagytok az utóbbiak? :)

Szerintetek mit jelent a magyar SZER szó? Ismerhetitek olyan szavakból, mint: gyógyszer, fűszer, sportszer, rendszer, szerencse, szertartás, szerv, szervezet, szerkezet, szerkesztés, szerepel, szerzés, szeretet, szerelem, szerszám, műszer, de még a szorzás, és szórás szavakban is, bár ez nyilván nem lesz elsőre is világos mindenkinek. Mit jelenthet a magyar SZER szó, ha itt MINDENHOL UGYANAZT a jelentéstartalmat hordozza?

Én most itt megválaszolom!
A Szer minden esetben, minden értelemben az adok-kapok egyfajta minőségét, módját fejezi ki - konkrét magyarázatok:
  • SZER, mint gyógySZER: gyógyulást adó, elősegítő dolog;
  • SZER, mint fűSZER: növényi ízélményt adó, egészséget építő dolog;
  • SZER, mint sportSZER: rendelkezésre álló, sportoláshoz szükséges eszközök;
  • SZER, mint rendSZER: a rend megteremtését lehetővé tevő mód;
  • SZER, mint SZERencse: valamilyen dolog találásának, megkapásának váratlan történése;
  • SZER, mint SZERtartás: valaki vagy valami számára, visszajelzés, tiszteletadás, vagy emléket állítás céljából szentségtelien felmutatott esemény;
  • SZER, mint SZERv, vagy SZERvezet: a dolgok komplett (szuper-)összehangolásával az egyén (pl. mikro szinten: sejt; makro szinten: ember) részére elérhetetlennek tűnő dolgokat juttatni képes, szolgáltató rendeződése;
    a SZERkezet csak annyival eltérőbb, hogy itt nem annak résztvevői (inkább is élettelen darabjai) járnak jól, hanem az egész egy külső, általában nálánál magasabbrendű valamit szolgál ki;
    (Külön érdekesség, hogy az angol Serve (ejtsd: "szerv"), azaz Szolgál jelentésű szó is erre vezethető vissza, így a "végső soron angol-francia-latinból eredő" Szerviz, Szerver szavak is!);
    a SZERkesztés esetében pedig maga a szerkezetiség létrehozása zajlik;
  • SZER, mint SZEReplés: egy adott, a többitől eltérő, ezáltal új minőség beleszövése, hozzáadása egy történetbe, emberi tényező esetében emberi tényező imitálásával, más esetben mást mással;
  • SZER, mint SZERzés: valamilyen dolog megkapása, rendelkezésre bocsátódása, hozzáférés adódása;
  • SZER, mint SZERetet, vagy SZERelem: MAGA az adok-kapok legélénkebb esete, bennsőséges kapcsolati szinten; valamint az "autómat SZERelem" esetben, szintén az autó rendbehozása, megjavítása, kvázi gyógyítása azaz használhatóvá tétele, hogy értéket adhasson;
    És itt azért hozzá kell tenni, hogy a SZERelem és SZERelem szavak között az égvilágon semmi különbség nincs(!!), hiszen mindkettő SZERlés, azaz az adok-kapok végzése, illetve a cselekmény adójának (ami visszahat, tehát egyszerre kapójának is) nyilatkozata első szám első személyben, csak az egyik esetben emberi kapcsolatban, a másikban pedig tárgyias értékadás esetében. Amikor azt mondom, hogy "SZERELEM első látásra", akkor a saját szerlésemet (odaadóságomat, és ugyanennek visszavárását) fejezem ki valaki iránt, amikor pedig azt, hogy "SZERELEM az autómat", akkor is a saját szerlésemet (odaadóságomat, és ennek hasznos eredményét), de ezúttal valami iránt. Tudom, hogy ez a mai, messzemenőkig torzult hétköznapi köznyelvezetben logikátlannak tűnik, pedig ezt ennél érthetőbben nem sokaknak sikerült még elmondaniuk, csak kicsit vissza kéne éberedni egy kevésbé komplikált gondolkodás-rendszerre, ami a magyar sajátja volt egykoron, és az ma is, amennyiben az ember képes még erre ráébredni magában;
  • s itt kapcsolódik még a SZER, mint SZERszám: olyan számbavehető/kéznél levő/létező eszközök gyűjtőfogalma (bár ez hülyén hangozhat, de az értelme ennek mutatkozik), amelyekkel működővé, értékessé lehet tenni elromlott, vagy félreműködő dolgokat;
  • valamint a SZER, mint műSZER, ami találóbb szó a szerszámnál, hiszen pontosan azt fejezi ki, hogy nem természetes, hanem mesterségesen létrehozott szerről beszélünk, szerkezetről, gépezetről beszélünk, tehát olyan szerről, amit az ember alkotott, művi úton;
továbbá a SZER egyéb alakváltozataiból két példa [hogy mik is azok pontosabban, arról a mássalhangzókról szóló szakaszban lesz szó]:
  • SZER, mint SZORzás: többlet képzése;
  • SZER, mint SZÓRás: adott dolog több helyre kerítése, juttatása - ugyanez megjelenik pl. a SZERte szóban, ott inkább megtörtént esetként, tehát a múltidejű SZÓRt szó alakváltozataként értelmezhetőbb;
    (Kitérő példázat, hogy bár a SZÓRakozás is a SZÓRásra vezethető vissza, annak értelmében a SZER, mint adás értelme már nem mutatkozik meg, csak a szórás negatív okozataként kerül előtérbe, vagyis itt már csak áttételesen kapcsolódva, képletesen szólva, de a szétSZÓRtság érhető tetten, gondoljunk csak a szórakozott emberre, aki össze-vissza beszél, hadovál, cselekszik(!), s csak többletinformáció, amit ma (elsősorban) szokás kifejezni vele, hogy közben fel van dobva a kedve (a monotonitás/egyhangúság sikeres leküzdésétől!));
Stb... Tehát...
  • SZER, mint SZER: Gondoljunk akár egy löttyre a laboratóriumból, akár a kotyvalékra a boszorkánykonyhából, akár a pirulára a gyógyszertárból, akár a szárított, felaprított növényekre, akár bármilyen cselekedet módbeliségére, a SZER által mindig valami (a vele együtt használt szóval fémjelzett) új, többletet hozó dolog, tulajdonság válik elérhetővé kívülről, annak a meghatározott dolognak válik a "szerére", "módjára", "megkaphatóságára"; annak juttatására szolgál.

    forrás: http://kritikaigondolkodas.blog.hu/