Sunday 28 December 2014

összefogás

A csótányok karneválja ez... Ma összefogott - kiegyezett - egy szélesebb réteg s örömtáncot járnak, mintha lenne mit ünnepelniük. Azt hiszik győztek. Azt hiszik ezzel lezárták az elképzelésem előtt az összes lehetséges ösvényt, vadcsapást. Azt hiszik ezen a patkányhorda kelet-közép európai szinten létrejött ruszki-tábor csatlósai, hogy ezzel ki van húzva a kezdeményezésem méregfoga. De nem csak ők hiszik ezt. A nemzetközi porondon is ott vannak a pökhendi nagyravágyó maguk "tehetségétől" és képességeitől elájult, elszállt szennyeslelkek, akik szintén ezt hiszik. Persze van egy pár az intelligencia valódi csúcsain akik átlátják, hogy mi a valós helyzet - de ők meg lapítanak vagy nem hisz nekik a többség (mer demokrácia van a többség dönt, még arról is hogy mi a valóság - hahaha - legalábbis szerintük).
A probléma az, hogy létezik egy ezektől a szarháziktól független valóság, ami nagyon is véres valóság és nem sok beleszólásuk van azaz egyre kevesebb lesz az elkövetkező évek során. Annyira felfuvalkodottak, hogy beszólogatnak és kekeckednek még mindig velem. Nos én meg türelmes ember lévén egy darabig tűröm és aztán elszakad a türelmem fonala.
De sebaj még szerencse hogy számítottam erre is. Előkészítettem mindent erre az esetre is. Olybá tűnik hogy sajnos ezt az utat választja a többség - azt hiszik hogy ez a könnyebb út. Pedig a szenvedés ami ezek miatt a döntések miatt osztályrészük lesz nehezen leírható szavakkal.
Már nem fáj. Sokáig elkeserítőnek találtam, hogy még a hozzám legközelebb állók is ott rúgnak belém ahol tudnak, és mindent le és eltagadnak tőlem. De ennek is vannak előnyei és hátrányai is. Így nekem például a kisujjamat sem kell megmozdítanom ahhoz hogy elvégeztessem ezekkel a piszkos munkát. Ők meg nem is értik. Próbálnak bizonyítékokat összeszedni, és ha az nem emgy akkor legalább kreálni - ahogy azt szokták - de ma ez már ezen a szinten ahol én járok nehéz. Ezen a szinten ugyanis azonnali következményekkel jár ha valaki hazugságra építve próbál akciót indítani. És itt már nincs félrebeszélés. Mindenki tisztában van azzal hogy komoly felkészülés előz meg minden lépést. Félreértésről szó nincs. Itt már a ráutaló magatartás is halálbüntetéssel jár. Nincs pardon. A többi meg vagy megtanulja hogyan kell ezen a szinten létezni vagy megdöglik. Sajnálom. A kínálási idő lejárt. Mindegyikőtöknek volt elég ideje arra, hogy megértse és megtanulja miről van szó. Aki nem csinálta meg amit kértem, amiben megegyeztünk, ami az egyetlen helyes útat jelenti - azok most vérrel és szenvedéssel fognak fizetni, méghozzá súlyos árat.
De ennek a kiegyézsnek a kiszélesedése is ugyanoda vezet tulajdonképpen: csak így egy kicsit fájdalmasabb lesz a dolog ott a piramis tetején.
Odáig fajult a pökhendi szarrágók elbizakodottsága hogy elhiszik amit a hazug "tudós" sereg állít nekik. Elhiszik és erre építik a terveiket. Ez borzalmas katasztrófát jelent. De már túlságosan elfáradtam ahhoz hogy bárkivel is vitázzak. Nem vitázok többet. Elmondom amit én tudok. Erre még hajlandó vagyok. De ezt is csak akkor ha valaki kérdezi vagy valakit érdekel. A szomorú ebben az, hogy mivel én terveztem meg a fegyverek és módszerek nagy részét - így én vagyok az aki mindent tud ezekről és ezek együttes hatásáról. Ezért elég nagy merészség figyelmen kívül hagyni azokat amiket megosztottam a világ dolgairól. De hát az ostobának kár magyarázni. Bele is fáradtam.