Tuesday 29 December 2009

Kathryn Beaumont: On an Island With You (1948)


Kathryn Beaumont was the 13 year old girl who modelled Alice and she have given her voice and personality to Charles Lutwidge Dodgson`s (alias Lewis Carroll) sweet figure in the animated Disney film Alice In Wonderland.

Friday 11 December 2009

kirkrakcszpuzzleforyoutogivebacksomething

ikalomanatradarrainamablahubhopeerolovemilyenezigynekedhajolosszetomoritekmindentessemmitnemhagyok egykisszunetet semcsaktolomestolomtekeremtwistbreaknotimefornothingthussadTheLordazerteztnagybetuvelugysemtudtok kovetniminekezazegeszcirkuszlerombolomamythosaitokatcsakazagyvasagothagyommegneszesemmifogdmegjol okifyousteponthatslubyouwillexplodeifyousteponthisgrassyouwillexplodeanywayyouhavetofindyourwayok? kivagyokenesmiertolyanerdekesmikorunjatokmegafigyelestesmikorlehetvegrenyiltankommunikalni? questionmarkseverywhereandwallsandtalkingadvisorswhosayblackandwhiteszeretnelekbenneteketmegfigy elniegyilyenhelyzetbenokeletusplaybutnotyourgameiwillfindoutsomethingelse.letustotalkasiwanttotalkmaszl agotfogtokkapnihamozzatokkiamitakartokbelole

De tényleg. Jó volt a patkányos poén. Majdnem beszartam.
A vaddisznó.
A nő.
Az Árnyék.
Foghagymanyomó. 5th Step.
You are on the Wall Peter.
Játék intelligens hülyéknek. Jó leckék. Hol vannak az emberi példák?
Elbújtatok.
Nem kell tökéletes ember csak hátsó szándék nélküli.
Uff.
A sasokkal és a varjakkal meg a kutyákkal vagyok. Na jó még a gyerekek is jöhetnek.
Találkoztam a legfiatalabb manipulátorral.

Thursday 10 December 2009

Daniel Beaty: Knock Knock

Papa, come home, ‘cause I decided awhile back
I want to be just like you, but I’m forgetting who you are.”

And 25 years later, a little boy cries.
And so I write these words and try to heal
And try to father myself.
And I dream up a father
Who says the words my father did not.

“Dear son, I’m sorry I never came home.
For ever lesson I failed to teach, hear these words:
‘Shave in one direction with strong deliberate strokes
To avoid irritation.
Dribble the page with the brilliance of your ballpoint pen.
Walk like a God, and your Goddess will come to you.
No longer will I be there to knock on your door,
So you must learn to knock for yourself.
Knock knock down doors of racism and poverty that I could not.
Knock knock on doors of opportunity
For the lost brilliance of the black men who crowd these cells.
Knock knock with diligence for the sake of your children.
Knock knock for me.
For as long as you are free,
These prison gates cannot contain my spirit.
The best of me still lives in you.
Knock knock with the knowledge that you are my son,
But you are not my choices.”

Yes, we are our fathers’ sons and daughters,
But we are not their choices.
For despite their absences,
We are still here,
Still alive,
Still breathing,
With the power to change this world
One little boy and girl at a time.

Knock knock,
Who’s there?
We are.

Wednesday 9 December 2009

felmenőm

tedd le, nyisd ki, ülj le, kicsi fiam az én kicsi kis fiam, kérsz valamit enni van: kolbász, hagyma, tegnapi maradék töltött káposzta, meg még leves is felhozom megmelegítem ott van a kis jénaiban - és már megy is. Nem kérek. Mondom már csak magamnak. Felállok. El kéne tűnni mielőtt visszaér a konyhába. Kisfiam mi van veled? Jól vagy? - felteszi a levest és kezdi a következő lemezt. Soha nem mondasz semmit meg olyan ritkán jössz, igazán mondhatnál valamit. Milyen volt az idő felétek, a híradó ítéletidőt mondott - tényleg olyan rossz volt, nem lett semmmi bajod? - van még a töltött káposzta is kisfiam, meg ehetsz telfölt kolbásszal meg kenyérrel, de ha akarod csinálok egy rántottát is - jajj ha tudom, hogy jössz csinálok valami finomat, brassóit sültkrumlival azt szereted ugye? - pedig úgy utálom csinálni olyan körülményes.
Csendben várom a végét. - Ja nem történt semmi különös. Jól vagyok köszi...
Mit csináltál már megint? Miért nem teszed, viszed, írod, szólsz, adod, takarítod, csinálod már... majd amikor te is megnősülsz a feleségednek...
És lassan elrothadt minden. Közöttünk apám és anyám között az üresség, apám végül, majdnem én is.
Mitől félsz a legjobban? A félelem rossz kiindulópont. A legrosszabb kérdés ez. Jó tudni. Ha az anyám és a halál között választani kell a halált választom. De ő nem is az anyám volt. Csak egy progam. Ma már látom a kódot. Szeretem és ő is szeret. Sokat szenvedett. Apámmal együtt.

Thursday 3 December 2009

Elfáradtam

Erőtlen vagyok. Az utóbbi hat hónapban csak falakba ütköztem és ez nagyon kifárasztott. Még mindig nem látom mi az értelme ennek amit velem művelnek emberek. Elérkeztem egy pontra ahonnan egyedül nincs tovább. Egymásnak ellentmondó információk tömege. Csatornák, amiket ilyen intenzíven soha nem használtam. Pénztelenség, kiszolgáltatottság. A nihil lassan körbegyűrűz magábazár a tehetetlen fáradtság. Nincs kihez beszélni.
Ha beszélek megijednek, félreértenek. Nem fogalmazok pontosan. Hibák mindkét oldalon. A megértés szándéka nem mutatkozik a másik oldalon. Én nem látom. Rejtőzködő hazudozók sütik a bélyeget rám. Iszonyú fáradt vagyok.