Thursday 16 February 2012

Jegenyefa ingó-bingó

rajtaülegy ázott holló
teregeti csapzott tollát
keserüli holló voltát...

Minek, miért pont én, mit tegyek mostanság... zajlanak bennem a keserűség, magány, önsajnálat jégtáblái. Szinte naponta küzdök a kilépő gondolatával. Tényleg ezek azt hiszik szivességet teszek nekik, pedig hahaha. Pont fordítva. Mindegy fene. Lassan dereng a homály néhány fejben. Bizony a legnagyobb tudású kutatónk is le van maradva legalább 40 évvel a katonai csúcstechnológiákhoz képest.
Nem titkos. Nincs titkolózás a részemről, de annyira kilóg a többség által felogható dolgok körén, amit mondani tudok, hogy inkább nem is mondom. Van aki érti. Sőt van aki pontosan tudja miről is beszélek, de ezek szándékosan nem akarják "megérteni" s adják a terelő kifogásokat, terelőkérdéseket a többiek tudatának. Adagolják a média-altatóprogramjain keresztül. Sajnos maguk alatt is vágják a fát. De ezt ők nem hiszik el, mert még őket nem érte el a közvetlen fenyegetés. Dehát ami késik nem múlik. A rendszer irányíthatatlanul felzabálja őket is. A rendszer, ami a sok önző önérdek eredőjeként egy raCionális, hatalmi és profitérdekké tömörült semmit takar. Nincsenek emberi vonásai, csak könyörtelen raCIONalitás. Gyilkolás és a gépek uralmának kiteljesítése. A keletkező problémákat csak a mindig jelentkező problémák feladatainak tekintik. Hosszú távú terveik vannak ugyan, de a végcél a totális uralom - s ez az amit soha nem fognak elérni, mert előbb fog kipusztulni az élet. Tudósaik folyamatosan hazudnak - aszerint, amit a pénz forrása hallani akar. megpróbálják kitalálni. A többiek hallgatnak, mert gyávák, mert fizetik a számláikat és szeretik a kényelmet. Mert megtanulták, hogy nem szabad a hatalmi kérdésekről gonolkodni sem, hogy ott az állam bácsi (apu, anyu egyben) aki kitörli a seggem, ha szaros, ha eltörik a lábaam begipszeli - és cserébe lassan lelketlen robotot csinál belőlünk. Már akiből tud. Sajnos nem megy teljesen - bár mint ahogyan a békát a hidegvízbe téve lassan felforralva meg lehet főzni (ha forró vízbe dobjuk kiugrana) - úgy a valaha embernek születettek is átalakulnak üres reklámmokkal, valóvilággal, politikai hazugságokkal, álhírekkel, álvalósággal, áltörténelemmel, álünnepekkel megtöltött kétlábú emberoidokká. Feláldozhatóak és értéktelenek. Tulajdonképpen levágható, felkoncolható hulladék, rákos töltelékké vált massza. Kórokozó, terjesztő még az "értelmiségnek" nevezett szinteken is.
Boilógia-tanár barátom egyszerűen nem érti meg, hogy a bankok olyan pénzeket adnak kölcsön, ami egyáltalán nem létezik. Mondja csak a TV által ismételgetett faszságot: A TE HIBÁD, MERT MEGSZPOTAD. TE VETTED FEL. Sajnos hihetetlen ez a sötétség. De itt tartunk. És ez világszintű jelenség. A világ - benne az emberrel - megérdemli a pusztulást. És eddig úgy tűnik el is fog pusztulni. A hazugsághalmaz folytatódik tovább.
De hát vannak jó hozzáállású emberek is, mint például amerikában Ron Paul aki egy amatőr filmesző kérdésére válaszolva (a Bilderberg csoporttal kapcsolatban) ezt felelte: "Ők összegyűlnek és együtt gondolkodnak arról, hogyan hajtsanak minket rabigába, mi pedig itt gyltünk össze, hogy arról gondolkodjunk mit tegyünk mi a szabadságunkért!"
Éljen Ron Paul. Magyarországon is jót tenne a szemléletével. Vannak már itt is egy páran. Nem írok ide neveket, mert rögtön elbuknak amint kimondom a nevüket. Majd, ha megtanulnak megállni a lábukon; értsd kitartani meggyőződésük mellett, felismerni a befolyásolást és a megalkuvást önmagukban másokban; elkerülni azt bári is legyen a következménye. Bogár László, Boros Imre tömegbecsapó és terelő mozdulata például fájdalmas volt - már nézni - ilyenkor megkérdőjelezem, hogy tényleg nem értette meg? Akkor hogyan tud ilyen lényeglátóan beszélni a nagy összképről? Mert a lényeget nagyon is élesen látja. A probléma spirituális gyökerű. De a legsürgetőbb gond az adósrabszolgaságból való kitörés volna szerintem. És ezt mindtha nem akarná, cinkosan a jelenlegi kormányra kacsintva, mely a háttérben sorra hozza az írott törvényeket, melyek már fényévekre vannak a valódi REND  szabályaitól.
De hát a pusztulás a sorsa a világnak. Akkor az. Nem értem mit is erőlködök én itt. Legalább meggyorsítanám azt a szekeret a végső megkönnyebbülés felé.