A hét B hét

Abban az időben iszonyú volt a kavalkád. Az egyik gondot az jelentette, hogy ugyan az Öreg beleegyezett hogy segít megváltoztatni az egész rendszert de az egész úgy volt felépítve hogy még ő is csak nehezen tudta megállítani az elindított folyamatokat és az automatizmusokat. pont ezért volt szüksége valakire aki végig tudja elemzni az egészet és megmondja hol a hiba. Nos a hiba az alapoknál volt és meg is értette hogy mi hibázik.

Viszont a helyzet korántsem volt annyira egyszerű. Szóval itt a családomban Baján és mindenhol ahol megfordultam tanítottam hogyan tudnak felébredni a hipnózisból. hipnotizáltam őket valami egyszerű dologgal és észre kellett venniük hogy mi az. Pl ha a nevedet hallod elkezd viszketni az orrod, ha valaki mögötted tüsszent akkor te is tüsszentesz stb. A megoldás is adott volt: egyszerű kérdéseket kellett ismételni napi szinten többször: most miért csinálom azt amit csinálok és mit is csinálok tulajdonképpen. összefüggéseket kellett keresniük amik hosszabb időn keresztül előfordultak. Esti reggeli tudatvizsgálatot tartani amikor meditációban a saját tudatát kellett megkérdeznie az alanynak hogy mi az összefüggés mi volt a hipnózis amiből fel kell ébrednie amire vissza kell emlékeznie. Mert a hipnózist kitöröltem az alany emlékezetéből. Ez persze mindig az alany beleegyezésével történt.

És idővel az emberek egyre jobbak lettek benne. Egyre könnyebben rájöttek hogy mi volt a hipnózis. És elkezdtek arra is rádöbbenni hogy más hipnózisok is működnek. Például észrevették hogy nincs otthon a gyerek. Hogy be van írva az ellenőrzőjébe a jegy, hogy felelt az iskolában de napokon keresztül nem volt otthon a gyerek.

Amikor ezt észrevették anyámék akkor bevezettük az A hét B hét menüt amiben benne volt hogy meliyk nap mit fog főzni anyám.

---

"Anyu megint paradicsomleves?" - nézek rá kérdőn.

"Miért nem jó?"

"De anyu tegnap is paradicsomleves volt..." mondom kétségbeesetten. És anyu lassan kapcsolt hogy úristen. Akkor minimum egy hét hiányzik az emlékezetünkből, ha nem több.

És akkor leültünk és gondolkodni kezdtünk felidézve mi is történt tegnap, tegnapelőtt - és kiderült hogy tényleg nem voltam otthon hetekig, megint.

---

Azután tovább bonyolította a helyzetet, hogy sokszor én magam mentem el - de nem mondhattam emg hogy mi takarítunk hiszen eleinte kellett az ellenségkép hogy motiváljam őket a védekezésre, mert egyébként mindig visszaaludtak. És volt is ellenség, mert a gyerekeket tényleg elhordták pornópartikra sátánista partikra meg ki tudja hová. Viszont én kezdettől ezt a takarító-elemző feladatot vittem. Ahogy fejlődtek a felébredésben rájöttek hogy én sokszor magam megyek el velük. Azután megtettek engem ellenségnek.

Persze azt elmagyarázni hogy mit is csinálok még lehetetlen volt, emrt kutyaszart nem értettek az egészből. Úgyhogy rengeteg összeakadás volt.

De az a hét B hét menü otthon átkerült más családokba is a felébredést segítendő tájékozódási rendszerként. A "köss egy csomót az izédre" című sztori szintén erről szólt. Miért van csomó a zsebkendőmön? már sokadszor került csomó a szebkendőmre. Miért van ott. Az ilyen meditációs kérdések során először sokára majd egyre gyorsabban kerültek elő az "elfelejtett" emlékek.

Azután elkezdtük a társas emlékeztetőket használni.