Az Öreg megfordult és komótosan elindult a lépcső felé a verandáról. A Gyerek utánamordult:
"Ha az utamba állsz megöllek, és akár most is meghetem."
Az Öreg ereiben megfagyott a vér. Hirtelen a másodperc tört része alatt felmérte a távolságot, a helyzetét, a körülöttük lévő tárgyakat, a Gyerek képességeit és elöntötte a halálfélelem. Megbízott a Gyerekben stratégiailag komoly hibát vétett, máskor soha nem került ilyen helyzetbe mert jó kiképzése jelezte a veszélyt neki és mindig gondoskodott a megfelelő távolságról és előnyről hogy ki tudja kerülni a támadást vagy meg tudja előzni azt. Most tévedett. A halálfélelem pillanatok alatt apró gyöngyöket préselt a homlokára és a tenyerében csúszóssá vált a fakorlát. Egy pár pillanatig várta a halált, de a Gyerek nem mozdult. Lassan nagyon lassan megfordult és szembenézett vele. Akkor már a katona bátorsága legyőzte benne az első rettegést. Szembenézett a halállal. A Gyerek most egyáltalán nem tűnt kedvesnek, naivnak ahogyan szokott. Mintha a méretei is megnőttek volna. Az Öreg tudta hogy semmi esélye az életbenmaradásra ha a kölyök úgy dönt hogy megöli. De a Gyerek nem mozdult. A légzése a támadás előtti harci tempóból lassan kezdett visszatérni a normálisba.
"Tudod még egyáltalán hogy mit csinálsz és miért?" ... "Emlékszel-e a beszélgetésünkre amikor meggyőztelek az igazamról? Emlékszel-e a gyakorlati bizonyságokra amit megtapasztalhattál és megfigyelhettél a saját szemeddel?"
"Igen. Emlékszem."
"Azt állítottad, hogy a valódi megértést mindig a felelősség vállalása követi. Ezek szerint te nem jutottál volna el a valódi megértésig? Megértetted amire feltettem az életemet? Megértetted egyáltalán mit akarok véghezvinni? Eddig támogattál, mostanában pedig újra ellenem fordultál, rámküldöd megint a kurva gyilkosaidat és teljesen őrült módon el akarsz vágni az anyagi forrásoktól is? Már elfelejtetted, hogy az nem a te pénzed? Elfelejtetted hogy mit csinálunk?" ... Az Öreg csak hallgatott, először életében zavarban volt. ...
"Mára nagyobb hatalommal rendelkezem mint te valaha is bírtál. El tudom pusztítani ezt a bolygót és meg is fogom tenni, ha te is ellenem fordulsz. Elfeledkezel arról hogy megbízhatsz bennem mert én ellentétben veled nem török az életedre és elmondom hogy mit csinálok, míg te a hátam mögött ellenem szervezkedsz és egy újabb szarkupacot hozol létre a régi felújított alapjain. Miért?" ... "Nem látod hogy ezzel a pusztulásra szavazol hogy kockáztatod az egész bolygó sorsát? Te teljesen megőrültél?" ... Az Öreg most már gonolkodott. A Gyerek valóban bármikor megölhette volna, de nem akarta megölni. Amit mondani akart az volt annyira fontos hogy jelezze: átlépett egy határt amit nem kellett volna. Túlfeszítette a Gyerek idegeit és túltolta a tűrőképessége határain.
"Fiam. Én csak meg akarom védeni azokat akiket szeretek. Tudom hogy a te szemedben ők gazemberek és sátánisták meg félőrültek, de én szeretem őket és neki köszönhetem a hatalmat amit azért kaptam általuk mert törődtem velük."
"De ők azok akik ezt a mocskot továbbra is fenntartják és foggal körömmel védik. Azáltal hogy őket véded azt a szart támogatod ami ellen együtt kezdtük el ezt a programot. Nem veszed észre hogy ellentétben vagy önmagaddal? Nem te voltál az aki mindig is azt mondtad hogy nem az ember számít hanem az ügy amit szolgálunk?"
Csak csend volt a válasz. nem is lehetett más. A Gyereknek igaza volt. A Gyerek teljesen összetört. Leült a verandán lévő asztalhoz és csak nézett maga elé. Elege volt. Azon gondolkodott kit öljön meg hogy vége legyen a pokolnak amiben gyermekkora óta őrlődött: önmagát vagy az Öreget. Az Öreg lassan odalépegetett az asztalhoz és leült. Tudta hogy itt most végleges döntést kell hoznia ki mellet foglal állást. Az ügy mellett amit a Gyerek képviselt vagy az emberei mellett dönt. De azt is tudta hogy ez utóbbi a teljes pusztulásba sodorja a bolygót. Százszor átrágták már az esélyeket a Gyerekkel. Mindketten tudták hogy már csak egy út maradt nyitva az emberi faj számára. Semmi értelme nem lett volna az embereit védeni ha e miatt elpusztulnak mind. A folyamatot már nem lehetett leállítani.
Látszott rajta hogy tanácstalan.
---
Az Öreg szerelmes lett saját kreálmányaiba. Embereket kínzott és manipulált gyermekkora óta, úgy készített elő emberi pszichéket mint egy festő egy festményt. Előre tudta melyik színből mennyit kell kevernie ahhoz hogy a kép ilyen és ilyen legyen. Hancz a kegyetlen szadista, és a vöröshajú barátnője és a többi vérben gázoló magas intelligenciájú, különleges képességekkel rendelkező embere mind egy egy művei voltak. Gyermekeket cserélt el családok között, akiket azután a nem természetes szülő végül is könnyebben megkínzott, mert nem saját vére volt. Egészen kicsi kortól trenírozott mindenkit sőt egyeseket magzatkortól. Az Öreg képes volt úgy személyiségeket eltorzítani hogy a torzót csak a következő ember elkészítésére használta. Hanczot például sok sok ember lelki megkínzására. Engem azért kért meg a Hancz csapatába való beépülésre, hogy ezáltal megtörje a lelkem. Azért rakott ide a legerősebb sátánista közösség városába Bajára, mert a legnagyobb nyomást akarta rám tenni. Ezért itt készítette el az alapkarakteremet. De velem tulajdonképpen felsült. Már az első komoly beszélgetések alkalmával bebizonyosodott hogy erősebb vagyok mint ő. Ezért nem akarta hogy az ő köréből kitörhessek. Amikor elraboltak első alkalommal, ő maga készítette el a kört, nem Etele volt s Etele csak segített neki. Kettejük együttes ereje sem volt elég ahhoz hogy megállítson és magammal vittem onnan két embert. Veronika is segített igaz csak annyit volt képes megtenni hogy ismételgette a segítő mondatokat: "csak még egy lépést. Már sokat megtettél, csak még egyet." Vékony teste élettelenül pehelykönnyű volt, feje lógott szeme szája mozdulatlan. Csak egy vékonyka hang volt a fejemben. De ő volt. Később mikor a partra értünk már meg is tudott szólalni hangosan.
Az öreg felsült Hancz-al is. Nem fogadtam el soha a kínzást a brutalitást. Az alap karakter amit játszottam, játszok most is megvédett attól hogy én magam megsérüljek. Én vagyok, de mégsem vagyok én, mert egy kitalált karakter. Ugyanígy védtem meg Veronikát is. Hogy amikor manipulálják és uralmat nyernek az elméje felett akkor se ő maga legyen az akit manipulálnak hanem egy karakter aki nem ő, de annyira mégis ő hogy elhiggyék róla.
Az Öreget végül csapdába ejtette a ravaszdi mosszadból lett világmaffia, ami már egy nemzetközi torzógyűjtemény volt szadistákból és kétlábon járó férgekből. Persze mind intelligens és a hatalom megszállottja. Nem tudta elengedni a kezüket. Pedig pontosan tudta hogy amit csinál azzal a föld végső pusztulását készíti elő. És az emberi társadalom felépülési esélyeit szinte a nullára csökkenti.
De már nem számolt nagyon sok mindennel. Nem tudta hogy mit csinálok. Nem látta át a fejlesztéseimet és nem tudta követni mikor hol vagyok. Kicsúsztam az ellenőrzése alól, ahogyan fejlődtem és egyre jobbá és jobbá váltam. Végül túlnőttem őt magát is. És azért nőhettem túl rajta, mert én tényleg a szeretet törvényét követtem, amit ő ezek szerint csak eljátszott azért hogy megnyerjen magának és segítsek a rendszerét újra működőképessé tenni, hogy ismét ő lehessen a legnagyobb úr a földön.
Egy utolsó kérést intéztem hozzá. Többé nem találkoztunk ezután. Elkészültem a tervemmel. Eldöntöttem hogy megölöm mindet aki az ő elvei mentén megy tovább, ennek így kell lennie, mert nekik nincs joguk az élethez. Nem tisztelik és ezért nincs joguk hozzá.
Az utolsó természeti törvényt is le akartam tesztelni viszont. Ő felépített egy újabb rendszert ami már tartalmazta a szeretetet mint öszetartó erőt, de kizárásos alapú volt és nem azokra terjedt ki akik mind osztották et a nézetet, hanem azokra akik az ő rendszerébe tartoztak (a zsidóknak nevezett valakikről van szó). A közösség nem a szerint tartott össze hogy kik követik a természet törvényeit, hanem a szerint hogy kik tartanak össze egyáltalán. S tudtam ez így erős ugyan, erősebb mint amit az öreg korábban felépített, de soha nem lesz olyan erős mint a valódi szeretet alapjaira nem kizárásos alapon szerveződő közösség - a valódi szeretet közössége.
Ma az Öreg utolsó alkotása - ez a közösség húzza a talpalávalót mindenkinek, látszólag, de a mélyben már más folyamatok zajlanak. Az időnként kitörő vulkánok mutatják hogy ez a közösség még annál is rövidebb életű lesz mint bármi, amit az Öreg korábban létrehozott.
---
Az Öreg szerelmes lett saját kreálmányaiba. Embereket kínzott és manipulált gyermekkora óta, úgy készített elő emberi pszichéket mint egy festő egy festményt. Előre tudta melyik színből mennyit kell kevernie ahhoz hogy a kép ilyen és ilyen legyen. Hancz a kegyetlen szadista, és a vöröshajú barátnője és a többi vérben gázoló magas intelligenciájú, különleges képességekkel rendelkező embere mind egy egy művei voltak. Gyermekeket cserélt el családok között, akiket azután a nem természetes szülő végül is könnyebben megkínzott, mert nem saját vére volt. Egészen kicsi kortól trenírozott mindenkit sőt egyeseket magzatkortól. Az Öreg képes volt úgy személyiségeket eltorzítani hogy a torzót csak a következő ember elkészítésére használta. Hanczot például sok sok ember lelki megkínzására. Engem azért kért meg a Hancz csapatába való beépülésre, hogy ezáltal megtörje a lelkem. Azért rakott ide a legerősebb sátánista közösség városába Bajára, mert a legnagyobb nyomást akarta rám tenni. Ezért itt készítette el az alapkarakteremet. De velem tulajdonképpen felsült. Már az első komoly beszélgetések alkalmával bebizonyosodott hogy erősebb vagyok mint ő. Ezért nem akarta hogy az ő köréből kitörhessek. Amikor elraboltak első alkalommal, ő maga készítette el a kört, nem Etele volt s Etele csak segített neki. Kettejük együttes ereje sem volt elég ahhoz hogy megállítson és magammal vittem onnan két embert. Veronika is segített igaz csak annyit volt képes megtenni hogy ismételgette a segítő mondatokat: "csak még egy lépést. Már sokat megtettél, csak még egyet." Vékony teste élettelenül pehelykönnyű volt, feje lógott szeme szája mozdulatlan. Csak egy vékonyka hang volt a fejemben. De ő volt. Később mikor a partra értünk már meg is tudott szólalni hangosan.
Az öreg felsült Hancz-al is. Nem fogadtam el soha a kínzást a brutalitást. Az alap karakter amit játszottam, játszok most is megvédett attól hogy én magam megsérüljek. Én vagyok, de mégsem vagyok én, mert egy kitalált karakter. Ugyanígy védtem meg Veronikát is. Hogy amikor manipulálják és uralmat nyernek az elméje felett akkor se ő maga legyen az akit manipulálnak hanem egy karakter aki nem ő, de annyira mégis ő hogy elhiggyék róla.
Az Öreget végül csapdába ejtette a ravaszdi mosszadból lett világmaffia, ami már egy nemzetközi torzógyűjtemény volt szadistákból és kétlábon járó férgekből. Persze mind intelligens és a hatalom megszállottja. Nem tudta elengedni a kezüket. Pedig pontosan tudta hogy amit csinál azzal a föld végső pusztulását készíti elő. És az emberi társadalom felépülési esélyeit szinte a nullára csökkenti.
De már nem számolt nagyon sok mindennel. Nem tudta hogy mit csinálok. Nem látta át a fejlesztéseimet és nem tudta követni mikor hol vagyok. Kicsúsztam az ellenőrzése alól, ahogyan fejlődtem és egyre jobbá és jobbá váltam. Végül túlnőttem őt magát is. És azért nőhettem túl rajta, mert én tényleg a szeretet törvényét követtem, amit ő ezek szerint csak eljátszott azért hogy megnyerjen magának és segítsek a rendszerét újra működőképessé tenni, hogy ismét ő lehessen a legnagyobb úr a földön.
Egy utolsó kérést intéztem hozzá. Többé nem találkoztunk ezután. Elkészültem a tervemmel. Eldöntöttem hogy megölöm mindet aki az ő elvei mentén megy tovább, ennek így kell lennie, mert nekik nincs joguk az élethez. Nem tisztelik és ezért nincs joguk hozzá.
Az utolsó természeti törvényt is le akartam tesztelni viszont. Ő felépített egy újabb rendszert ami már tartalmazta a szeretetet mint öszetartó erőt, de kizárásos alapú volt és nem azokra terjedt ki akik mind osztották et a nézetet, hanem azokra akik az ő rendszerébe tartoztak (a zsidóknak nevezett valakikről van szó). A közösség nem a szerint tartott össze hogy kik követik a természet törvényeit, hanem a szerint hogy kik tartanak össze egyáltalán. S tudtam ez így erős ugyan, erősebb mint amit az öreg korábban felépített, de soha nem lesz olyan erős mint a valódi szeretet alapjaira nem kizárásos alapon szerveződő közösség - a valódi szeretet közössége.
Ma az Öreg utolsó alkotása - ez a közösség húzza a talpalávalót mindenkinek, látszólag, de a mélyben már más folyamatok zajlanak. Az időnként kitörő vulkánok mutatják hogy ez a közösség még annál is rövidebb életű lesz mint bármi, amit az Öreg korábban létrehozott.
---
Később teljesen elkeseredtem. Beláttam hogy az egész város zombihad módjára engedelmeskedik a sátánista csoport elmetrükkjeinek a hatására. Saját gyermekeiket is feláldozzák ha erre kapnak parancsot. Némelyik akit napjában többször is látott szintén részt vett a szertartásokon.
Az egyik nő szinte megőrült amikor az áldozati kést a kezébe vette. (Mellesleg ez a nő a Gömzsik volt.) Hatalmas visítással vágta bele áldozatába, és a vérfagyasztó visítást nem is hagyta abba miközben áldozata halálhörgése is belevegyült a kórusba. A kör szélén helyet foglaló nagyurak láthatóan szintén megrökönyödtek a látványtól. De azonnal dobolni kezdtek és mormolni a megszokott áldozati szövegeiket. A nő brutálisan tombolt és darabokra szaggatta áldozatát. Szerteszét röpködtek a húsdarabok és a vér a szó legszorosabb értemében fröcsögött szerteszét. Az áldozat darabjai lehullottak a földre, némelyiket ez a magából kifordult sakál dobta a körön kívülre, sok darab a körben dobolókra esett - leendő áldozatok és áldozók fejére. Szinte mindenkit beborított a vér. Az elmémet ekkor valami ellenállhatatlan erő kerítette hatalmába. Már nem az első ilyen szertartás volt amit végignéztem, de ez az én sokat próbált elmémnek is sok volt. A koronacsakrám mégis kinyílt és a csoport ereje magával sodorta a tudatom maradékát egy időre. A dobolás és a látvány teljesen megbabonázott. Kicsit később amikor az áldozatból már alig maradt néhány nagyobb darab és a nő abbahagyta a visítást, körbenéztem a társaságon. Voltak akik kitágult pupillákkal mereven bámulták az eseményeket totálisan sokkos állapotban. Mások a dobolástól elveszítették a tudatukat és kifordult szemekkel vonaglottak a ritmusra. Az egész társaságból talán egy ember volt magánál: az egyik doboló.
Kezdtem elfogadni hogy talán mégis szükség van erre. Végül is akik innen meg tudtak szökni azokra tényeg lehetett számítani. Sokkal erősebbek voltak mint a massza, akiket embereknek ma már nem is tudok nevezni. Egyszerűen nem láttam semmi esélyét annak hogy találjak bárkit is aki hajlandó és van ereje mellém állni és küzdeni. Egy időre belesüllyedtem a fásultságba, majd dühös lettem. Egyre több ilyen szertartást látogattam meg világszerte. Az agyam hozzászokott a szertartás brutalitásához és immunissá is kezdett válni a kapcsolódó csoportos manipulátorok hatalmára nézve is. Kezdtem felfedezni néhány résztvevőben az ellenállás gyenge jeleit. Volt olyan helyzet amikor nem tudtam elkerüni az áldozó szerepét. Nekem kellett megölnöm az áldozati szertartás "bárányát". Megpróbáltam tisztelettel és gyorsan végezni. Megtapasztaltam a szertartásnak ezen oldalát is. Amikor az előkészítés a dobolás és a zene teljesen kikapcsolta az agyamat - a mester kapcsolódott a szertartáshoz és érzékelhetően hatalmába kerítette az elmémet, hirtelen érzékeltem a borzalmas kegyetlenséget ami belőle áradt. Mintha egy focimeccsre kapcsolt volna a televízióban úgy csatlakozott az elmémre és átvette volna a kezem felett is a hatamat. A lány bedrogozva alig volt eszméleténél. megálltam előtte és az utolsó esély gyanánt elismételtem a felszólítást: "Állj ellen és segítek!" A lány kinyitotta a szemhéját és kipéselt magából néhány szót a szemembe nézve: "Kérlek ne öj meg. Segíts."
 | |
| Natasa Ilincic |
Erre vártam csak. Elvágtam a kezén a kötelet és odakiáltottam hogy szabadítsa ki a lábát. Az események innentől nagyon felpörögtek. Az őrök egy kicsit szintén a szertartás hatása alatt lelassultak de a meglepetés ereje nálam volt. Hatalmas pusztítást végeztem közöttük. Az egyik majdnem meglépett, de az egyik automata fegyverrel leszedtem (hangtompítós kalasnyikovokkal voltak felszerelve gyári hangtompítóval). Senkit nem hagytam élve a táborban. Az áldozatok nagy része teljesen zombivá vált és már feladtam a velük való kísérletezést. Elfogadtam hogy az emberek egy része ezen hatalom ellen tehetetlen sőt egy bizonyos részük úgy tűnt mintha egyenesen boldoggá vált a gyilkolás és a szertartások közötti orgiák hatására. Volt aki egyenesen élvezte is a dolgot. Viccelődtek egymással hogy holnap téged eszünk-e meg vagy a x-et. Nem értettem ezt a fajta életidegenséget és egy idő után nem is tekintettem embereknek őket. Zombik voltak a szó legszorosabb értelmében. Azokra próbáltam koncentrálni akikben felfedeztem az ellenállás bármilyen formáját. Nem voltak túl sokan. A lányt sikerült kimenteni.
---
Megpróbáltam meglátni a gyilkolásban is a gyönyörűt, amikor a vér kibuggyan a bőr megnyitott kapuján, a kíváncsiságot megtanítani azoknak akik értették, és tudták és már túl voltak az első sokkon. Megpróbáltam megmutatni nekik is hogy ha kíváncsiak, ha megpróbálják szeretni amit tesznek, egymást, ha odafigyelnek - és reménykedtem csak hogy tényleg el is hiszem ezt, hogy valóban felkeltsem az érdeklődésüket, hogy felébred talán bennük az élet tisztelete - hiszen a halál őket már nem érdekelte. Beletörődtek hogy ez természetes, és elfogadták hogy az ő sorsuk is ez lesz. Gyilkoltak és meghaltak másnap egymás késeitől. Bevetettem mindent. Fürdés, szeretkezés, kéj, virágok, színek, jelek a homokban, a testeken, a fokozott figyelem. Végül nem tudtam vajon az én elmémnek hol vannak a határai.
Vajon képes vagyok-e úgy befogadni a gondolataikat, elfogadni őket és belépni a világukba hogy vigyek elég szeretetet és magam ne váljak rabjává ennek a furcsa torz elmebörtönnek. Kezdtem megkérdőjelezni a magam világát is néha. Vajon tényleg érdemes egyáltalán küzdenem. Van-e egyáltalán odakünn bárki aki érti amit csinálok? Lehet hogy az egész dolog amire feltettem az életem tényleg csak egy rohadt illúzió és nincs is más valóság mint hogy meghalunk és ez így van rendjén. Hogy megöljük egymást.
Vajon képes vagyok-e úgy befogadni a gondolataikat, elfogadni őket és belépni a világukba hogy vigyek elég szeretetet és magam ne váljak rabjává ennek a furcsa torz elmebörtönnek. Kezdtem megkérdőjelezni a magam világát is néha. Vajon tényleg érdemes egyáltalán küzdenem. Van-e egyáltalán odakünn bárki aki érti amit csinálok? Lehet hogy az egész dolog amire feltettem az életem tényleg csak egy rohadt illúzió és nincs is más valóság mint hogy meghalunk és ez így van rendjén. Hogy megöljük egymást.
De minden alkalommal az élet szeretete győzött bennem. Ez hogy nem őrültem meg kizárólag a kurváknak köszönhetem, azoknak a nőknek és lányoknak akik odaadták a testüket és néha egész lényüket. A gyönyört adták, ami táplálta bennem az élet szeretetét. És kijöttem onnan is, magammal hoztam néhány embert. Az Öreg végig azt hajtogatta, hogy nem lehet véleményem valamiről amit nem ismerek belülről. És ebben igaza volt. De ha egy ilyen helyzetbe betesznek egy elmét az - ha nincs védettsége - eltorzul véglegesen. Az a psziché nem lesz többé soha egészséges. Ahhoz hogy valaki ilyet túl tudjon élni, kell a megfelelő felkészítés, védelem és egy pici csoda is.
---
Ma megint kérdések vannak bennem. Nem lehet hogy mindenki hallgat. Hogy lehet hogy nincs senki aki beszélne. Csak a tudat alatt megy valami csevej és az is zajosan, tisztátalanul. S ma már az sem. Körülöttem elhallgattatták a masszát a jutalom-büntetés rejtett módszereivel. Elszigetenek s csak a legmélyebb réteg marad. De közben itt van ez a figura akinek a tudata rendelkezik igényekkel. Elvágtak mindentől ami emberi. Kikiáltottak mindennek ami mocskos pont azok akik a legnagyobb mocskot művelték és csinálják ma is, elhazudtak mindent ami jó volt magukénak amit én csináltam én hoztam létre, miközben engem a margóra szorítottak. Miért mondtam igent az Öreg ajánlatára nem tudom. Talán csak azért mert az élet szeretete annyira erős még bennem is, mert akkor ott dönteni kellett hogy akkor elindítsam a végső műveletet vagy sem.
Végül is elindítottam, csak egy kis időzítéssel. Az öreggel megegyeztünk. Ha annyira kikészítenek hogy nem birom tovább kilépek és akkor végetek lesz nektek is mind. A folyamatot senki sem fogja tudni megállítani. Ha esetleg megtörténik a csoda, akkor kapott még egy esélyt az emberi faj.
Mégis az Öreg felépített még egy szervezetet azokból akiket már én képeztem ki. De ők sem maradhatnak. El kell pusztulniuk mindnek. Kiéve akik képesek a valódi megértésre.
...
hmmm. igen láttam a dolgot ott ahogy az Öreg beszélt. megláttam hogy a teremtő ezt is beleillszti a megtisztuási folyamat egészébe. láttam hogy még így is van esélye a kis csoportnak akik valóban megértették mit szeretnék véghezvinni. Akik megértették a törvényeket amit a természet alkotott. Akikben nem volt uralkodási vágy. Az Öreg csak uralkodni akart és a saját alkotását véghezvinni, beteljesíteni - tökéleteset alkotni. De nem értette meg hogy tökéeteset csak a természet törvényeire építve alkothat. Minden ami ellene megy ezeknek a törvényeknek pusztulásra van ítélve.
---
Az öreg mindig azt mondta hogy az egész sátánista közösséget azért hozta itt össze, mert erős embereket akart, akik ellen tudnak nekik állni. De a valóság nem ez volt. Velük intéztette az emberiség tudatának manipulációját. Létre akarta hozni a legerősebb emberi közösséget akik képesek elintézni neki azt amit kér.
Bős-Nagymarost azért csináltuk hogy bizonyítsuk mi az erősebb: a pénzlobbi vagy az ilyen típusú okkult hatalmak befolyása. Az Öreg végtelen mennyiségű pénzt bocsátott rendelkezésre ahhoz hogy a legjobb lobbistákból álló csoport megvalósítsa a vízlépcsőt. Közben megbízta ezt a bajai sátánista csoportot hogy akadályozzák meg annak létrejöttét.
A végeredmény jól látható.
Szóval az Öreg hazudott nekem. Ezért úgy döntöttem elmondom mindenkinek aki oda kerül és elterjesztem, hogy ez a cél - mert az öreg ezt nem közölte senkivel - ennélfogva az emberekben nem is volt akarat arra nézve hogy mit tegyenek. miután elterjesztettem hogy mit akar az Öreg (legalábbis amit nekem hazudott) azután kezdtek egyre több helyen egyre többen kiszabadulni a köreikből. A sátánista típusú véráldozattal megnyitott csoportok koronacsakrái egyre többször mondtak csődöt. Az Öreg hamar belátta hogy ez az út lezárulóban van. Én zárom le. Közben ahány ilyen táborba eljutottam, mindenhol megöltem mindenkit aki résztvevőként szervezőként ott volt vagy részt vett, kivéve azokat akik mutattak akaratot a kiszakadásra, akik maguktól ellenálltak a borzalmaknak valamilyen szinten.
Ezután megpróbálta átszervezni az okkult hatalom csoportos forrásait. Ezek mind a közös tudat-tudatalattifeletti manipulációjára szolgáltak. Viszont erre vonatkozóan is terjesztettem a tudást. Sokan a csoportos szexet kezdték használni a közös tudat egyidőben való megnyitására. Ez is működik ráadásul nem gyilkolás alapú tehát tiszta vagy tisztább megoldás. Viszont ez is borzalmas erős függőséget okoz. olyan függőséget okoz ami egyre többet akar és az egyre többet úgy akarja hogy végül is visszavezet az erőszak és a gyilkolás felé - ha a közösség nem húz erős határokat. Vannak akik meg tudják tartani a határokat. De ugyanígy használható a zene is. És ez a legjobb út - noha sokszor elég sok időt vesz igénybe pl egész napos dobolás vagy 24 órás dobolás. A vizuális erők pl tűz használata tovább erősíti ezt a szertartást. légzőgyakorlatokkal összekötve pedig egyenesen erősebbé válik. Viszont az egész folyamat tiszta marad, rombolásmentes. Az Öreg minden irányban egyszerre indított csoportokat akiket nem engedett szabadon, hanem kontroll alatt tartva őket arra akarta használni hogy a saját hatalmát továbbra is fenntartsa.
Én tudtam hogy ez neki nem fog menni és azt is tudtam hogy egyiknek sem fog menni. Pontosan azért nem mert a tudás amit szétszórtam a világban és elterjesztettem az meg fogja akadályozni bármilyen koncentrált okkult hatalom megerősödését a jövőben. Azaz csak azt fogja meghagyni életben akik tisztán és befogadóan az egész bolygó alapvető szükségeit tartják szem előtt, nem egy szűk rétegét vagy csoportét. Ezek pedig azok lesznek akik betartják a felépülés alapértékeit. A többi ilyen csoport időlegesen elérhet majd eredményeket de egyre gyorsabb ütemben fognak lebukni és elpusztulni. A tudás pedgi egyre gyorsabban fog terjedni.
---
A Gömzsiket a szertartás után avattam be a valódi szeretet misztériumába a nemiségen keresztül. A többiek unszolták és dumálták teli a fejét a legendákkal rólam hogy milyen tuti dolog velem dugni meg ilyesmi. Tudtam hogy ő hataloméhes és iszonyú kegyetlen.
Azért engedtem oda előre, mert tudtam hogy ő képes lesz megölni a Dérit és az összes többit akik jobbak mint ő. Tudtam, hogy az eredeti kiképzését nem fogja felüírni semmi. Azok közé tartozott akiket már túllöktek a "No Return" a végső határon. Azt is tudtam hogy eléri a legtetejét mert van annyira jó. És jól számítottam, miközben boldogan végezte ki és szorítja sarokba a mosszad-cia-kgb-maffia szervezetének azon a szintjén a többieket, építgeti saját hálózatát és kezdi aláásni minden szövetségesét. Tipikus. Sajnálni tudom csak ezeket a szörnyeket. S közben persze a Déri is ugyanezt teszi. De csak csinálják. A vége mindkettőnek ugyanaz lesz. Fájdalom és beavatás a pokol azon részébe amit mindkettő eleddig csak úgy tapasztalt meg hogy nagyon nem fájt hanem inkább a kínzó szerepében a fájdalom okozójaként voltak jelen, ami nekik örömet okozott. Ugyan a Dérit szembesítettem a kollégái kegyetlenségével, amikor még nem tudta ő maga hogy nem fog meghani csak eljáttszuk a halálát, s készült vele egy interjú a saját mosszados haverja akit egyébként ráállítottak hogy figyelje őt... De nem számított neki.
---
Harcsa Veronika - Szirtes Edina mókus - van gyermekkoruk, gyermekkori barátaik, jártak iskolába, óvodába, középiskolába egyetemre, vannak saját baráti köreik élettörténetük, személyi igazolványuk, tb számuk, adóznak és mégis egy és ugyanazon személy játszotta őket sokáig, míg lettek helyettesítőik, és kitalált megalkotott karakterek voltak akiket mi ketten állítottunk össze a Veronikával.
Azért csináltuk ezt mert ő alkalmas volt a feladatra és hogy felhívjam a hazai titkosszolgálatok figyelmét arra hogy ezt igenis meg lehet csinálni. mert senki nem akarta elhinni hogy nekem is van több alterem, hogy egyszerre jártam iskolába németországban franciaországban, oroszországban, angliában és az usában mindenhol volt saját igazolványom élettörténetem, barátaim, iskoláim, jövedelmem, barátaim...
Senki nem hitte el, mert lebutított és ostoba zombilények voltak a legmagasabb szintekig akik nem voltak képesek megkülönböztetni a valóságot a hazugságtól és nem volt bennük igény sem arra hogy a valóságot kutassák megértsék, és igazodjanak hozzá.
Ezért lehetséges hogy az intelligencia legtetején gyakorlatilag azt csinált mindenki amit csak akart.
Viszont ma meg ugyanazok akik nem akartak hinni nekem, most pénzt és hatalmat akarnak csinálni abból amit nekik kiszivárogtattam. Ugyanakkor én felhívtam a vlág többi szolgálatának is a figylemét arra mit itt véghez viszek. ÉS ők is figyelnek. Tehát a dolog mint a futótűz úgy terjedt el az egész világon. Így már nem lesz olyan könnyű a sok elmezavarodott szarházinak hogy visszaéljen ezekkel a technikákkal.
Remélem egyre gyorsabban gyilkolják egymást, mert lassan kifutunk az időből. Hallom nemrég előkerült már a mágneses fegyver és onnan már elég kevés idő kell a végleges megoldások előkerüléséig. Garantálom hogy onnan kemény világ vár mindenkire aki ott a toppon zabálja a pénzt és különböző jelmezekben váltogatja az identitását. Egyre több olyan technika is előkerül amivel lehet követni ezeket az "alakváltókat" is. Gravitációs radar, stb.
Tehát egyik mozdul, másik kontráz.
Mégis az Öreg felépített még egy szervezetet azokból akiket már én képeztem ki. De ők sem maradhatnak. El kell pusztulniuk mindnek. Kiéve akik képesek a valódi megértésre.
...
hmmm. igen láttam a dolgot ott ahogy az Öreg beszélt. megláttam hogy a teremtő ezt is beleillszti a megtisztuási folyamat egészébe. láttam hogy még így is van esélye a kis csoportnak akik valóban megértették mit szeretnék véghezvinni. Akik megértették a törvényeket amit a természet alkotott. Akikben nem volt uralkodási vágy. Az Öreg csak uralkodni akart és a saját alkotását véghezvinni, beteljesíteni - tökéleteset alkotni. De nem értette meg hogy tökéeteset csak a természet törvényeire építve alkothat. Minden ami ellene megy ezeknek a törvényeknek pusztulásra van ítélve.
---
Az öreg mindig azt mondta hogy az egész sátánista közösséget azért hozta itt össze, mert erős embereket akart, akik ellen tudnak nekik állni. De a valóság nem ez volt. Velük intéztette az emberiség tudatának manipulációját. Létre akarta hozni a legerősebb emberi közösséget akik képesek elintézni neki azt amit kér.
Bős-Nagymarost azért csináltuk hogy bizonyítsuk mi az erősebb: a pénzlobbi vagy az ilyen típusú okkult hatalmak befolyása. Az Öreg végtelen mennyiségű pénzt bocsátott rendelkezésre ahhoz hogy a legjobb lobbistákból álló csoport megvalósítsa a vízlépcsőt. Közben megbízta ezt a bajai sátánista csoportot hogy akadályozzák meg annak létrejöttét.
A végeredmény jól látható.
Szóval az Öreg hazudott nekem. Ezért úgy döntöttem elmondom mindenkinek aki oda kerül és elterjesztem, hogy ez a cél - mert az öreg ezt nem közölte senkivel - ennélfogva az emberekben nem is volt akarat arra nézve hogy mit tegyenek. miután elterjesztettem hogy mit akar az Öreg (legalábbis amit nekem hazudott) azután kezdtek egyre több helyen egyre többen kiszabadulni a köreikből. A sátánista típusú véráldozattal megnyitott csoportok koronacsakrái egyre többször mondtak csődöt. Az Öreg hamar belátta hogy ez az út lezárulóban van. Én zárom le. Közben ahány ilyen táborba eljutottam, mindenhol megöltem mindenkit aki résztvevőként szervezőként ott volt vagy részt vett, kivéve azokat akik mutattak akaratot a kiszakadásra, akik maguktól ellenálltak a borzalmaknak valamilyen szinten.
Ezután megpróbálta átszervezni az okkult hatalom csoportos forrásait. Ezek mind a közös tudat-tudatalattifeletti manipulációjára szolgáltak. Viszont erre vonatkozóan is terjesztettem a tudást. Sokan a csoportos szexet kezdték használni a közös tudat egyidőben való megnyitására. Ez is működik ráadásul nem gyilkolás alapú tehát tiszta vagy tisztább megoldás. Viszont ez is borzalmas erős függőséget okoz. olyan függőséget okoz ami egyre többet akar és az egyre többet úgy akarja hogy végül is visszavezet az erőszak és a gyilkolás felé - ha a közösség nem húz erős határokat. Vannak akik meg tudják tartani a határokat. De ugyanígy használható a zene is. És ez a legjobb út - noha sokszor elég sok időt vesz igénybe pl egész napos dobolás vagy 24 órás dobolás. A vizuális erők pl tűz használata tovább erősíti ezt a szertartást. légzőgyakorlatokkal összekötve pedig egyenesen erősebbé válik. Viszont az egész folyamat tiszta marad, rombolásmentes. Az Öreg minden irányban egyszerre indított csoportokat akiket nem engedett szabadon, hanem kontroll alatt tartva őket arra akarta használni hogy a saját hatalmát továbbra is fenntartsa.
Én tudtam hogy ez neki nem fog menni és azt is tudtam hogy egyiknek sem fog menni. Pontosan azért nem mert a tudás amit szétszórtam a világban és elterjesztettem az meg fogja akadályozni bármilyen koncentrált okkult hatalom megerősödését a jövőben. Azaz csak azt fogja meghagyni életben akik tisztán és befogadóan az egész bolygó alapvető szükségeit tartják szem előtt, nem egy szűk rétegét vagy csoportét. Ezek pedig azok lesznek akik betartják a felépülés alapértékeit. A többi ilyen csoport időlegesen elérhet majd eredményeket de egyre gyorsabb ütemben fognak lebukni és elpusztulni. A tudás pedgi egyre gyorsabban fog terjedni.
---
A Gömzsiket a szertartás után avattam be a valódi szeretet misztériumába a nemiségen keresztül. A többiek unszolták és dumálták teli a fejét a legendákkal rólam hogy milyen tuti dolog velem dugni meg ilyesmi. Tudtam hogy ő hataloméhes és iszonyú kegyetlen.
Azért engedtem oda előre, mert tudtam hogy ő képes lesz megölni a Dérit és az összes többit akik jobbak mint ő. Tudtam, hogy az eredeti kiképzését nem fogja felüírni semmi. Azok közé tartozott akiket már túllöktek a "No Return" a végső határon. Azt is tudtam hogy eléri a legtetejét mert van annyira jó. És jól számítottam, miközben boldogan végezte ki és szorítja sarokba a mosszad-cia-kgb-maffia szervezetének azon a szintjén a többieket, építgeti saját hálózatát és kezdi aláásni minden szövetségesét. Tipikus. Sajnálni tudom csak ezeket a szörnyeket. S közben persze a Déri is ugyanezt teszi. De csak csinálják. A vége mindkettőnek ugyanaz lesz. Fájdalom és beavatás a pokol azon részébe amit mindkettő eleddig csak úgy tapasztalt meg hogy nagyon nem fájt hanem inkább a kínzó szerepében a fájdalom okozójaként voltak jelen, ami nekik örömet okozott. Ugyan a Dérit szembesítettem a kollégái kegyetlenségével, amikor még nem tudta ő maga hogy nem fog meghani csak eljáttszuk a halálát, s készült vele egy interjú a saját mosszados haverja akit egyébként ráállítottak hogy figyelje őt... De nem számított neki.
---
Harcsa Veronika - Szirtes Edina mókus - van gyermekkoruk, gyermekkori barátaik, jártak iskolába, óvodába, középiskolába egyetemre, vannak saját baráti köreik élettörténetük, személyi igazolványuk, tb számuk, adóznak és mégis egy és ugyanazon személy játszotta őket sokáig, míg lettek helyettesítőik, és kitalált megalkotott karakterek voltak akiket mi ketten állítottunk össze a Veronikával.
Azért csináltuk ezt mert ő alkalmas volt a feladatra és hogy felhívjam a hazai titkosszolgálatok figyelmét arra hogy ezt igenis meg lehet csinálni. mert senki nem akarta elhinni hogy nekem is van több alterem, hogy egyszerre jártam iskolába németországban franciaországban, oroszországban, angliában és az usában mindenhol volt saját igazolványom élettörténetem, barátaim, iskoláim, jövedelmem, barátaim...
Senki nem hitte el, mert lebutított és ostoba zombilények voltak a legmagasabb szintekig akik nem voltak képesek megkülönböztetni a valóságot a hazugságtól és nem volt bennük igény sem arra hogy a valóságot kutassák megértsék, és igazodjanak hozzá.
Ezért lehetséges hogy az intelligencia legtetején gyakorlatilag azt csinált mindenki amit csak akart.
Viszont ma meg ugyanazok akik nem akartak hinni nekem, most pénzt és hatalmat akarnak csinálni abból amit nekik kiszivárogtattam. Ugyanakkor én felhívtam a vlág többi szolgálatának is a figylemét arra mit itt véghez viszek. ÉS ők is figyelnek. Tehát a dolog mint a futótűz úgy terjedt el az egész világon. Így már nem lesz olyan könnyű a sok elmezavarodott szarházinak hogy visszaéljen ezekkel a technikákkal.
Remélem egyre gyorsabban gyilkolják egymást, mert lassan kifutunk az időből. Hallom nemrég előkerült már a mágneses fegyver és onnan már elég kevés idő kell a végleges megoldások előkerüléséig. Garantálom hogy onnan kemény világ vár mindenkire aki ott a toppon zabálja a pénzt és különböző jelmezekben váltogatja az identitását. Egyre több olyan technika is előkerül amivel lehet követni ezeket az "alakváltókat" is. Gravitációs radar, stb.
Tehát egyik mozdul, másik kontráz.
No comments:
Post a Comment