harcsa - veránka - mókus őrs - szegfű

Mai kirándulás sok nehéz emléket hozott. Csertapart - Vénduna.

---

"Raboltass el velük."

"P. Nem tudod miről beszélsz. Ennek a szertartásnak iszonyú hatalma van az elme fölött. Ezidáig senki sem tudott kiszabadulni belőle."

"Akkor én leszek az első. Mondd el a szertartásrendet."

"De ez nem játék, nem mehetsz be oda, mert akkor elveszel örökre."

"Ha nem tudok kiszabadulni akkor nem is tudom emgtanítani a többieknek sem hogy hogyan tudnak ők kiszabadulni és felépülni ebből. Vagy megteszem és sikerrel járok vagy elpusztulok - nektek meg hatalmasra nő az erőtök. Akármi történik akkor is be kell vitess és ki kell jutnom segítség nélkül. Tudnom kell hogy lehetséges-e és hogyan."

"Rendben, de ha elvisznek teljesen magadra maradsz. Nem lesz katonai segítség, fegyver és felmentő csapat."

A beszélgetés a Mókus őrs vezetőjével Szegfű Kovácseviccsel.

---

A lány félholtan feküdt már. A körben alvadt vér, némi szemét, ruhadarabok. A még élők ernyedten feküdtek. A Gyerek körbejárt lassan mert ereje neki is fogytán volt. Az utolsó szertartás után érezte hogy nincs már semmi ideje. A mester ereje brutálisan kitöltötte az agyát. Minden maradék erejét össze kellett szednie, hogy mozogni és gondolkodni tudjon. Két gyereket talált akik még reagáltak a kérdéseire. Egy magas vékony srácot és egy pici lányt.

"Meg kell szöknünk innen. Muszály."

"Én már egyszer megpróbáltam, de nem megy. Elment minden erőm és összeestem."

"Merre indultál és mi volt ott? Hol lehetünk? A fák alapján valami kontinentális helyen valahol a ráktérítő és az egyenlítő között." ... A gyerek már azt sem tudta mikor beszél hangosan és mikor csak magában gondolkodik.

"Arra lefelé mentem és ott víz van. Nem lehet átmenni."

A próbálkozás nem jött össze és az őrök visszajöttek. Újabb pár nap telt el ernyedt bágydtságban. A gyerek rájött hogy van valami az ételben. "Böjtölnünk kell. Ne egyétek meg a kaját és lesz erőnk elindulni."

Tényleg javult valamelyest a tudatának az állapota, de ugyanakkor gyengülni is kezdtek. A szokásos adagot mindig elásta a földbe. Megfigyelte hogy az őrök és az irányító oroszul beszélnek. "Tehát Oroszországban vagyunk." gondolta.

"Próbáljuk meg szeretni egymást" - mondta nekik. "Maradjunk közel egymáshoz és öleljük meg egymást. Szeretkezzünk ha tudunk és amíg van erőnk hozzá. Életben kell maradnunk."

A kör szélét egy a földbe húzott vonal jelezte. Mágikus erő védte ezt a vonalat, aki átlépte az azonnal elveszítette az erejét és ha az őrök ott voltak azonnal agyba főbe verték majd a következő szertartás alkalmával feláldozták.

A legtöbb gyerek teljes agyi bénultságban ténfegett és nem reagáltak semmilyen kérdésre. Teljesen bezárkóztak, elvesztek a sokk állapotában valami kataton üveges magányban. A legtöbb már nem is érzett semmit sem és amikor baszták vagy verték még csak nem is kiabált vagy tiltakozott. Ezeket feláldozták a következő szertartásnál. Kísérleteztek. Időnként azt beszélték meg hogy milyen legyen a szertartás sorrendje és ki mit csináljon, mikor.

Azután eljött az este. A gyerek kihallgatta hogy aznap este üres lesz a sziget nem jönnek vissza csak reggel. "Ugyan már, ezek? Hova mennének, meg hogyan? röhögött a társával...

És elindultak. A gyerek felemelte a lányt, olyan könnyű volt mint egy lepel. A srác meg nehézkesen felállt. A kör szélén azonban megtorpant. "Nem megy. Én nem tudom átlépni." "Csak egyet lépj. Hunyd be a szemed és lépj egyet. Csak egyet." nagy nehezen lépett egyet azonban látszott rajta hogy elönti a víz és szédülni kezd. "most a vonalon állsz már. Nagyszerű lépj még egyet. Csak egy lépést." S lépett még egyet.

Lassan kínlódva, haladtak majdnem kétpercenként egy lépést. iszonyú erőfeszítésbe került a gyerek sokat próbált testének is minden lépés. Alig haladtak valamit a fák között és egyenlőre azt sem tudta jó lesz-e ha délnek tartanak. De mentek és ez volt a fő. Talán olyan 100méter után a magas srác összeroskadt. "Menjetek tovább nélkülem én nem bírom" - lihegte kimerülten. A gyerek teljesen kétségbe esett. "Meg kell dícsérni" villant át az agyán. Dícsérni kell. S rá is kezdett: "J. figylej ide rám. Amikor elindultunk azt mondtad képtelen vagy átlépni a kör határát. Mégis átlépted. Azóta jöttél sok sok lépést. Igenis tovább tudsz jönni. Pihenünk egyet és lépünk megint egyet. Mindig csak egyet."

S ismét mentek egy pár lépést. A gyerek is kezdett kiemrülni - s most már mgaában darálta ezt mint egy verset. "Csak egy lépést. És pihenünk és megint egy lépést." Egyszer csak azt vette észre hogy egy halk női hang ismétli a mondókáját a fejében. A lányka volt az. A szeme csukva a szája mozdulatlan. De a hangját tisztán hallotta a fejében. "Csak még egy lépés. Csak egy. Mindig csak egy. Így tudok én is segíteni. Ezt tudom mondani neked." "Jól van ez nagy segítség. Érzékeled J.t is? Jön? Mi van vele már nem is hallom hogy lépdel-e." "Jön még. De nagyon fáradt." Csak egy lépés.

Egyszer csak egy vízparthoz értek. Óvatosan a földre fektette a lányt s körülnézett a víz túlfeléről átszűrődő fények felé. A gyereknek a földbe gyökerezett a látványtól a lába.

"Ez Baja. Ez a Bajai Duna híd futott át az agyán a felismerés. Magyarországon vagyunk. Itt lakik az egyik alterem." Hirtelen még vagy 20 kép és arc villant át a fején akik ehhez a karakterhez tartoztak valahogyan és elöntötte az indulat. "A kurva tetves anyátokat." ... Közben J csak állt kimerülten majd térdre roskadt a lány mellé. A lányka mozdulatlan ajkakkal kérdezte: "Mi az az alter?" A gyerek hirtelen a kezeit kezdte vizsgálni, majd felrántotta a pólóját és a köldökét nézte meg, majd az arcát tapogatta és a füleit. "Nem tudom most elmondani, majd később." "Itt lakik anyám. Azaz innen raboltak el engem." A felismeréstől hirtelen visszatért az ereje. Nekiszaladva fejest ugrott a vízbe. J teljesen elkeseredve eldőlt a homokban: "Ne menj el..." "Visszajön." mondta a lányka hangosan "Látott egy ladikot a túloldalon érte megy."

Átjutottak a túloldalra. De a kalandjuk még nem ért véget. Házak között botorkáltak és egyszer csak egy furcsa ház furcsa figuráiba botlottak. J meredten megállt. "Itt nem mehetünk tovább. Ha elmegyünk előttük meghalunk." "Bazdmeg J gyere és csak a lábodra figyelj. Mindig csak egy lépés. Emlékezz hogy így léptük át a kör szélét is. Élni fogunk és kiszabadulunk." És mentek tovább.

Mikor elértek az alter szüleihez. Ételt és fürdőt vettek miközben elmondtak mindent. De valahogy senki sem hitt nekik.

---

"El kell nekik mondanom."

"Fiam ha elmondod nekik azzal kiszabadítasz egy olyan szellemet a palackból amit nem fogsz tudni visszagyömöszölni."

"Igen. Tudom. De te is tudod hogy soha nem lesz ennek vége addig amíg fel nem ébresztünk mindenkit és mindenki meg nem érti hogy mi történik. Amíg nem értik meg addig egy kis csopot uralkodik a massza felett és megyünk tovább ugyanabban az irányban. De közben ki fognak kerülni a fegyverek amiket fejlesztettünk. És a massza meg az irányított zombik használni fogják őket. Te is tudod hogy nincs más választásunk. létre kell hozni azt a még nagyobb erőt ami rákényszeríti őket arra hogy létrehozzák a még ennél is nagyobb erőt azért hogy kénytelenek legyenek létrehozni a legeslegnagyob erőt, ami a valódi szeretet hatalma. Sajnos ezt nehéz szívvel de nekem is meg kell tennem ugyanúgy ahogy ti is megtettétek. Sajnos ők a sátánista szertartást fogják választani - tudom."

"Így van fiam. Jól látod."

---

Elmondtam nekik. Beszéltem a három fő okkult erőről amivel az embereket irányítani lehet. A félelemre alapozó vér-szertartások, a nemiségre alapozó szertartások és a valódi szeretet hajtóerejére alapozó nem irányító mint a legerősebb mind közül irányvonal. Ezt nagyon kihangsúlyoztam többször is. Elmondta nekik hogy a sátánista irány látványos trükköket nyújthat, de rövid távon hat, mégha erős is utána ugyanolyan gyorsan el is veszítik a hatalmukat, s rendkívüli függőséget okoz. (Deák bill Gyula saját maga darabolta fel a saját lábát, először csak az ujjait vágta le áldozatként azután egyre feljebb ment. Annyira hatalmában tartotta a feketemágja ereje. A Dériék szorították sarokba és nem engedték hogy más embert feláldozzon. Ezért kényszerült önmagát csonkítani, mert állandóan figyelték. Persze hozzáteszem hogy a Dériék valahogy a zsidó oldalon elfelejtették az ugyanilyen jellegű tisztogatást, csak a magyar oldalra koncentráltak, mert így próbálták gyengíteni őket... és ezért is kellett nekik annyira a technika is, mert maguk a véres kezük miatt elnehezedtek és eltompultak - a gyilkolás elveszi a spirituális erőt.)

Rossz vér... amikor rossz vért áldozol akkor nem teljesítik az istenek amit kérsz tőlük  mondta bill anno nekem amikor erről kérdeztem. Az istvánról tartott előadásom után én ajánlottam hogy legyen ő a táltos - mert ő gyakorolta a véráldozatot és így igen hiteles lehetett a darabban. Az is lett.

Elmondtam a miniben a nemiségre vontakozó részeket is. És elmondtam azt is hogy a valódi szeretetre épülő közösség ereje a leghatalmasabb, de ez nem olyan látványos csinadratta dolog és sok kitartó munkával jár. A szertartások sokkal egyszerűbbek és tiszták. De ez a legeslegerősebb mind között.

De ők a sátánt akarták. Körbekérdeztem és mindenkit kényszerítettem arra hogy hangos szóval színt valljon ő mit akar. Elmodtam azt is hogy mindenki meggondolhatja magát de ha belemennek valamelyikbe az első ettő közül akkor azok nagyon erősen függővé fogják őket tenni és nagyon nehéz lesz néhányuk számára pedig lehetetlenné válik a valódi szeretet alapjaira visszatérni. majdnem egyhangúlag úgy döntöttek hogy ők a sátánt akarják. De volt aki nem ezt akarta. Később külön foglalkoztam velük.

S elmondtam nekik mindent amit tudtam. Elindítottam egy lavinát.

---

"De Péter miért tennéd ezt? Megőrültél?" "Nem Anikó. Nem. Nézd csak meg magad. Megdugattad velem a fenekedet csak azért mert valami babonaszerű hülyeség miatt - pedig te értelmiségi vagy - úgy gondoltad hátha akkor szép kerek lesz majd a popód... Egyik feled azt mondja hogy ezek legendák és mese, de azért ebben reménykedsz titokban... S közben tenni érte te sem akarsz. És tudod mitől lesz olyan szép kerek popója egy nőnek? A futástól, a bringázástól, az úszástól, meg a lépcsőn való békázástól" - s nevetve beleharapott...  "A kemény munka az amitől ez megtörténik. De ezt egyikőtök se szivesen vállalja, mindannyiótok a könnyebb gyorsabb utat szeretné ahol jön a varázsló és pikk pakk suhint a pálcáával és kész a csoda. Csak nekem ne kelljen semmit se csinálnom." "És ugyanez megy kicsiben is meg nagyban is. Egészen egyszerűen rátok kell szabadítanom a poklot ahhoz hogy valaki megmozduljon. És egyébként is ki kell hogy derüljön ki, hol áll ebben a stratégiai irányválasztásban. Jelenleg is itt vannak ezek az emberek közöttünk csak most senki nem tudja hogy kik azok. Ha ezt elkezdem, pontosan tudni fogjuk kik csinálják, hogyan és végül fel is fogjuk tudni számolni, mert a sátánisták nem tűrik meg a betolakodókat. Másrészről a közösség pedig meg fogja tanulni a saját vérén hogy igenis tennie kell és cselekedni és oda kell figyelnie arra amit mondok és mindazok mondanak akiket eleddig lehülyéztek, meg elhallgattattak, mert minden harmadik családban megy a vérfertőzés és a kiskorúak megrontása, kínzása - de mindenki hallgat, mert mindenki benne van. Ki aktív részese, ki profitál belőle, ki hallgatólagos félrenéző mint a legtöbb. Te tudod a legjobban hányszor kértem segítséget. Még a rendőrségre is bementem. Papírt se akartak írni arról hogy ott jártam. Nekem kellett kiharcolni hogy felírja miért mentem be segítséget kérni. Még a feljegyzések is eltűntek szerintem azóta."

Csak dermedten nézett egy darabig.

"Igazad van." "És ebben mi is sárosak vagyunk." tette hozzá még mindig kicsit dermedten. "Ez maga a pokol."

"Az. Pontosan az. De végül véget fogunk vetni ennek."

---

volt közöttük egy harcsabajuszú, papp lajos szívsebész, meleghangú patrióta, harcsa, harcsabajusz, duna, vénduna, veránka, veronika, harcsa veronika, a mókus őrs, szegfű a dunában, szegfű a rózsaszín elefánt orrmánya alatt, szegfű a kovács a fő irányítójuk, oroszul beszéltek, jól beszéltek oroszul, a kovács adott egy pár embert, "figyelj ez már nekem is sok amit ezek művelnek" s közben Ő irányított, azt gondolta a gyerek nem tud kiszabadulni úgysem, mert ő az erősebb, "Te ez a kovács nagyon erős nem bírunk vele" - csisztu, agancsos a drága agancs, Boros, Bogár, vadászhálózat, erdőkerülő "nem a vadak miatt hordom itt a puskát" kalocsa béla "hát persze hiszen ő IS nyúzta a békákat ott a lakótelep helyén amikor még mocsár volt" mondta apám, a sanciék is, a kakasfesztivál rémen, a vér hatalma buffy stmary, mogyoró korél, mogyi, mindegyik alá lett rakva egy cégkomplexum, kávézók, csodakalap, csodaszarvas, így jelölte meg őket a veronika, én nyitottam ki a palackot, de nem én csináltam, segítettem nekik, mert nem segítettetek nekem, bosszúból és kényszerből, mert muszály volt, közben megpróbáltam kimenteni akit tudtam, hogy éljenek és segítsenek megértetni a többiekkel hogy mekkora erejük van ezeknek és hogy muszály tenni valamit, mert a sátánizmus elpsuztítja a gyakorlóját a mesterével együtt és a környezetét is midnenkivel együtt, mert ilyen a struktúrája és a működésmódja; próbáltam az összes vér-áldozatot használó csoportot felderíteni, az orosz zsidó-filozófikus szarvasos csoport a legerősebb mind között, a csodaszarvasos legenda is innen indul, az indiánok birodalma is ezért pusztult el, mert felzabálta önmagát az emberáldozatok miatt, a zsidók elkezdték takarítani de ímmel ámmal, mert azért a halatmat szerették szeretik, a magyrok is ezét buktak el, mert felzabálta önmagukat, a rizsa is és a családja is, ez nagyon fáj erre nem akarok gondolni, nem akarom elhinni pedig így van, utálom ezt az egészet.

---

A dériék még most is azon mesterkednek, ők (is, de már nem vagyok benne biztos ügyes kikupálódott ez a csávó, de nem bízom benne alapból mert zsidó és a végletekig csal) pakolják ki az elektronikát és engem basztatnak vele. De sebaj ez is visszafelé fog elsülni.
---
Miután a mini közössége kezdett széthullani és megjelentek az első komolyabb fájdalmak, újra összeült a kis kupaktanács és elhívtak hogy nézzük végig mit csinálnak rosszul. Felidéztem mit is mondtam nekik erről az egészről. Ugye a lényege ezeknek azeljárásoknak az hogy a csoport tudatát egy bizonyos irányba fordítja az eljárás. A sátánisták eljárása a elggorsabb és a leglátványosabb, de önpusztító és környezetpusztító rövid és hosszú távon is. Nem akart senki sem emlékezni arra ohgy ezt elmondtam korábban is kivéve egy embert a Sekót. Ő volt az aki emlékezett és mielőtt elmondtam volna másodjára a szavamba vágva megerősítette. Ezek után mivel egy emlkezett kényszerítettem a többieket hogy valljanak színt ki az aki emlékszik és ki nem. Azért kénysezrítettem őket hogy tudjam ki az aki hazudik. És volt aki emlékezett, de hazudott erről. kezdett kibukni hogy ki kicsoda.
Ez után már volt több jelentkező - ugye azok akik beleláttak mit csinálnak a sátánisták elborzadtak és visszaléptek - aki inkább érdeklődtek a munkásabb, hosszabb időráfordítást igénylő de sokkal barátibb és emberibb eljárások után mint például a tűztánc, a vízzel kapcsolatos eljárások. Ezekhez majd egésznapos összejövetel kellett, egész éjszakás és kellett bizony hozzá böjtölni is pár napot előtte. A lényeg itt is tulajdonképpen annyi hogy a csoport tudatát egy irányba fordítja egy közös tevékenység amit úgy kell felépíteni hogy igazodik a csoport figyelmi ritmusához egyéniségéhez. A szertartásrend csak arra szolgál hogy egy keretet alkosson ami segít a következő alkalmakkor gyorsabban elérni a kívánt tudatállapotot. A sátánisták iszonyú vitákat rendeztek mindig a szertartás rendjéről, mert ez határozta meg kié lesz a kontroll a többiek felett a közösségben. A többi szeretetre alapuló de tüze vagy vizet használó szertartásrendeknél ez nem számított sőt én amikor az Egonéknak és később a minis bandának segítettem a szertartásrendet kialakítani akkor kifejezetten törekedtem arra hogy a szertartást irányító személye mindig változzon és forogjon. Azaz pl mindig a körben következő rakta meg a tüzet és átadta a másiknak a táplálás feladatát. Ozorán egyszer megmutattam a tűztáncot egy nagyobb közösségnek, de technikailag letiltattam minden felvételkészítésre alkalmas dolgot előtte hogy ne legyen felvétel.
Végül is a bajai közösség kezdett egyre nagyobb tapasztalatra szert tenni a sátánizmus és a többi szertartásrend és azok valódi célja értelme körül. A tudat egy csoport egy közösség közös tudatának a manipulációjáról van irányításáról ami egy látszólag és néha gyakorlatilag is önálló tudatként is képes megjelenni és érdekes csodákat véghezvinni.
Sajna azonban voltak még így is mellékszálak. A marihuána szívás elterjedt a 90-es években. ÉS voltak sokan akik a nemiség és vagy a drogok használatához kötött csoporttudat építő szertartásrendeket preferálták. Itt is hiába mondtam el és figyelmeztettem őket arra hogy ez megint egy ingoványos dolog, mert ez is függőséget okoz és hosszabb távon károkat ha nem építenek fel egy nagyon szigorú keretrendszert az anyagok használata és a nemiség használata köré. Ezek csak akkor működnek ugyanis helyesen ha maga a szer (fű, szex, csoportszex) csak akkor kerül használatra ha megvannak a megfelelő keretek hozzá. itt is érdemes pl előkészíteni atudatokat  böjttel és egyéb dolgokkal, pl közös fürdő, stb. És a szertartás szerét semmi esetre sem szabad hétköznap használni.
Természetesen ezt sem értette meg mindenki. De itt is kialakultegy kisebb társaság akik megértették a dolgot.
A mini meg közben teljesen átalakult. És látványosan helyileg is elköltözött a változást fizikailag is megjelenítve. Viszont a julia surba technikája jelzi a rokoni kapcsolatokat az orosz sátánizmussal és az afrikai kávételepekkel.
Egy julia surba emlékeztetőt eljutattam a házunkba is.
---
Végül a társaság botlása is hasznosnak bizonyult. kibuktak azok a családok akik benne voltak ez előtt is, s kiderült kik ezek. Lettek újak akiket meg ma el kell szépen szigetelni mint anno Billy kapitányt. Vágják le egymást. És vannak olyan családok akik még most is rejtőzködnek mert ravaszak és régóta gyakorolják ezt a borzalmas rítust de legálisabb keretek között állat áldozatokat bemutatva és ritkán és titokban áldozva csak embert. Őket is megmutatta ez a folyamat azok számára akik látni kezdték a spirituális ujjlenyomatokat, a jeleket amiket csak az láthat aki rendelkezik ezzel a látással. És végre lett egy kis létszámú mag akik hajlandóvá váltak a cselekvésre, nem más miatt, merthogy valóban meghaltak emberek a folyamat alatt. Sajnálom hogy ennek kellett megörténnie ahhoz hogy felébredjen ez a közösség. De nem volt más választásom. És ez világszerte hasonló módon zajlott le, zajlik jelenleg is - mert az embereket muszály felébreszteni és megtanítani arra hogyan használják a közös tudatot, és hogan érvényesítsék az egészséges emberekre jellemző akaratot a közös tudatban, s ezzel megbontsák a világszerte kialakult erő túlsúlyt a sátánista típusú erőkkel. Pontosabban ez a folyamat jelenleg is zajlik.
---
A ramónnak többször elondtam hogy ne menjen oda azután ajvítottam is hogy kerülje el őket, mert nem elég erős hozzá. A ruben meg is ismételte és ő volt a tanú erre. Mégis odament. jól megszívta.
---
Kristóf egyszer beszólt valamit hogy mirt nem tud ez vagy az a dagi lefogyni... kapott egy kövér alteregót, úgy tűnik nem tudja elfogadni magát kövéren ezért iszonyú tempóban diétázik viszont így ebben a figurában meg elfogy lassan. Kéne valaki aki képes szeretni kövéren is. Akkor abbahagyná és talán átjönne ide is a bölcsesség. Átszűrődés mindig van.
---
Amikor bementem a rendőrségre feljelentst tenni el akartak hajtani, de nem engedtem nem hagytam. Végül azt hiszem sikerült egy feljelentést hivatalosan lepapírozni hogy a Gemencben bizony rituális gyerekgyilkosságokat végeznek és én ott voltam. Semmi sem történt és nem vagyok benne biztos hogy nem-e takarította valaki el azt a feljelentést egyáltalán. Ha megvan jó volna ha az is kikerülne egy másolt példányban a netre.
Csak a miheztartás végett. Hogy lássátok. Mind a befolyásuk alá kerültetek, mert a trauma alapú társadalomban a sátánista vérrituálék során mentális erőre szert tevők bizony ténylegesen hatalmat nyernek a traumatizált elmék felett. Képsek befolyásolni benneteket. Ti pedig nem hittétek el, hogy a ti gyerekeitek kerülnek kés alá. Hallgattatok, mert otthon apuci és anyuci is benne volt. tisztelet a kivételeknek, mint az Anikó, aki hajlandó volt az életét áldozni ezért az ügyért. kapott egy új személyiséget, dokumentumokkal.
"És mi van az állandó életveszéllyel?" "Figylej ma is ebben élünk. Valahányszor beülsz egy autóba minden alkalommal vállalod a halált. nem elég hogy te nem hibázhatsz hanem még mások hibáira is figyelned kell. Amikor átmész a zebrán szintén veszélyt vállalsz. Ugye? Mit csinálsz. Megállsz és körülnézel. Megvannak ezeknek a tevékenységeknek a biztonsági szabályai amit ha betartasz akkor a veszéllyel együtt teljes életet élhetsz. És az egész olyan lesz mintha autót vezetnél. A kiképzést megkapod én magam foglak kiképezni. Mert te magadtól vállaltad ezt. Nem én kértelek. Az ilyet becsben tartom."
---
"Én visszamegyek, segíts és raboltas el velük."
"Nem."
"De miért?"
"Nem és kész. Nekem van már elég sok szar a lelkiismeretemen, ezt én nem vállalom. Soha. Elég sokan kerülnek ebbe a mocsokba így is amiatt a hullám miatt is amit én indítottam el a szertartásokra és a közös tudatra vonatkozó információk kiszivárogtatásával. Már ez is nagy fájdalom volt, megtettem meg kellett tennem - de ilyet soha nem fogok megtenni. Akit iszonyú fájdalom és nehézségek árán sikerült kiszedni onnan, visszategyem oda. Soha."
"De te is tudod hogy szükség van azokra a gyerekekre. Szükségünk van rájuk, azokra aki ellen tudnak állni és megteszik."
"Nem. És ezen nem vitázom veled. vannak már odakünn elegen akik ismerik a problémát, ismerik a technikát a kiképzést, vannak forrásaik, és szabadok önállóan döntéseket tudnak hozni a felelősségük vállalása mellett. Ha találsz olyat akiben megbízol azt csinlsz amit csak akarsz. Szabad vagy. De én nem fogok ebben segíteni. És szólni fogok a többieknek, hogy ők se segítsenek. Se bejutni se kijutni. Na jó ha nem tudnak kiszedni biztos érted megyek. De nagyon meg kell ám nézned kiben bízol, mert még ezek között is millió a szarházi akik csak részben tették magukévá a célunkat és vannak olyanok is akik egyáltalán nem, de megtanulták a trükköket, valamennyit haladtak a kiképzésben is, de velejükig gonoszak. És van egy erős kis csoport is akik meg kifejezetten azon dolgoznak hogy valahogy mégis átvegyék az irányítást. Ők zsidók. mind. Bennükegyáltalán nem bízhatsz meg. Simulékonyak és magukénak tudják azokata célokat amiket én követek, de úgy hogy csak ők maradjanak a tetején, TE NEM. Ők azoka akik bizony két lábon járó mágnesbombák. nekik ebből felébredni nagyon nehéz. És azért nehéz mert nem akarják. Nem tekintenek más földi halandót egyenértékűnek önmagukkal még akkor sem ha alacsonyabbrendűnek sem tekintik a többieket. Az egyik legrosszabb elmebörtön az övék.
---
Tegnap érzékeltem a Danielsék körül azt a különös "búrát" megint. Nem gond ha nem kapjátok el őket tetten, elég ha el vannak vágva az emberáldozatoktól. Az állati áldozatok nem olyan erősek, önmagukat pusztítsák csak nyugodtan. Közben inkább azok erősítésére érdemes figyelni akik élni szeretnének és élni hagyni. A megoldásra.
---
A rejtőzködőket pedig irtani kell azok közül akik ide oda ugrándoznak és sütögetik a poénjaikat meg lófaszt nem csiálnak. Lehetnek célpontok az öltöztetők is. Akkor nekik is kénytelenek emelni a kiépzési anyag szintjét ami viszont azzal jár hogy elveszítik a robotikus kontrollt felettük és bennragadnak ők is a különböző karaktereikben vagy a jelmezeik fognak elnyűtté válni. Vagy beépülnek az öltöztetők közé is és az öltöztetők révén veszik át a helyüket. Csak úgy szórakozásból. Tegnap láttam is egy ilyen öltöztető csapatot a hídon átgurulni. Tipikus pofák. Vicces ez az egész és szomorú is innen nézve.
---