Monday, 17 November 2014

Magyar hitvilág

Körülnéztem hogy milyen írások olvashatók online a magyar hitvilág kapcsán. Elég jól lefednek szinte minden ideológiai irányt a troll-tollnokok. Tömegével lehet pártus-táltos-yotengrin és fénymunkás meg isten tudja milyen jól megkomponált előregyártott hitrendszereket találni s ki-ki a maga "hardware-éhez" illő "szoftware-t" választhat. Ezt a számítógépek világából kölcsönzött hasonlatot nagyon szeretem. Remekül leírja a világról alkotott hitrendszerek viszonyát az emberi létezéshez. A testünknek vannak saját igényei (hardware, a számítógép fizikai teste, az áramkörök, a doboz, a monitor stb) és az elménknek is kell valamilyen értelmező, osztályozó rendszer amivel tájékozódni tud (operációs rendszer, szoftware, a számítógép működését irányító és a felhasználó irányító emberrel kapcsolatot tartó program, enélkül a hardware csak egy rakás fém és műanyag szemét; míg az ember hitrendszer nélkül úgyszintén egy gondolkodni képtelen véglény: táplálmi és gondozni kell hogy életben maradjon). Ez a hitrendszer jelen van minden embernél. Mindenki hisz valamiben. Itt amikor hitről beszélek nem vallásos hitre gondolok hanem a világot értelmező és abban eligazodás nyújtó hitek és tudások (a megtapasztalt jelenségekről alkotott magyarázatok) rendszeréről.
Egyszerű példákon keresztül könnyű megérteni miről beszélek.
Az egyszerű ember amkor meglátja az anyaméhen kívüli világot, akkor az első élményei között szerepel az az élmény hogy vannak más emberek akik adnak enni és törődnek velem és a legfontosabb szükségleteimmel. Az ilyen törődés iránti szükséglet mélyen beépül a tudatunk legeslegmélyére. Ez azért fontos, mert amikor több ember próbál együttműködni akkor újra előkerül ez a pszichikai minta: a közösség minden közös szükségletének kielégítésére talál egy megfelelő "anyu" "apu" modellt, akik pontosan azt teszik amit a legtöbb ember a közösségben megtapasztalt a saját életük legelején.
A szellemi hitrendszer ami jelentősen meghatározza azt hogy az egyén milyen feladatokat lesz képes megoldani, tehát fontos mind az egyén és mind a közös szükségletek kielégítésére kiválasztott modell szempontjából.
Ma az emberek többsége kezd észre térni, kezdik átlátni a gondolkodás manipulációjának hatalmas erejét. Azt hogy ezzel a tudással ki mit kezd az azon múlik hogy milyen hitrendszerben kerül az információ értelmezésre.
Azok akik a többi ember gondolkodásának manipulációjában érdekeltek (a jelen pillanatban is manipulációk sorozatának következményeként anyu-apu modellként trónbitorolnak azaz a közös igények kielégítésének hazugságával kerültek modell-pozíciókba de a feladat felelős ellátására magasról szarnak és emiatt) kénytelenek a pozíció megtartása érdekében további illúziókat, hazugságokat gyártani, amik segítik a helyzetük megtartását. Ennek a folyamatnak a következménye az a magyar hitvilág dömping az interneten és más különböző fórumokon.
Mit tehet az egyszerű ember, aki sem egyetmi könyvtárakban nem kutat, se régészeti leletekhez nem fér hozzá, se bonyolult nyelvi gyököket nem tud nyomon követni és mégis érdekli mit higgyen el és milyen rendszert állítson fel élete iránytűjeként?
Nos úgy gondolom hogy senkinek nincs szüksége semmilyen régészre vagy tudósra ahhoz hogy értelmes emberi életet tudjon élni. Senkire nincs szüksége megmondóemberekre, akik megmondják hogy mi is volt az őseink hite és bebizonyítják hogy x az nem y hanem b és neked meg nekem azt kell hinnünk hogy nyolc csillag, hát nem látod?
Marhaság. Egy egészséges logika mindenképpen hasznos. A logika segít megérteni mi miért történik ha a nyomozati szakaszban jól megfigyeltük az események sorrendjét és az azok között meglévő összefüggéseket.
Pl: ha sírok anyu odajön és megpróbálja kitalálni mit szeretnék. Megkérdezi mi van és idővel rájövök hogy mit jelent amikor azokat a szavakat mondja: "Éhes vagy?" És lassan megtanulunk válaszolni szavakat mondva. Vagy később megtanuljuk hogy ha a tejet kiöntjük a földre akkor a föld beissza és akkor mi már nem tudjuk meginni. Megtanuljuk hogy a közösségünk tagjai tejnek hívják a tejet, míg a hegyen túl a "horvátok" mlijeko-nak hívják a tejet. Ugyanarról beszélünk, de máshogyan hívják. Ekkor rádöbbenünk hogy nem mindenki érti ugyanazt a tárgyat vagy jelenséget ugyanazon szó alatt és hogy sok jelenséget és tárgyat mások másképp neveztek el. Egy új világ tárul fel előttünk és egyben azt is megtapasztaljuk hogy mégis vannak közös dolgaink a más nyelvet beszélőkkel. Nekik is ugyanaz a nap világít és náluk is van tehén aminek a tejét ők is megisszák, s ott is nőnek fák meg virágok. A logika tehát egy hasznos dolog.
Segít megérteni azt is hogy ha bántom a társamat, akkor az vagy elmenekül vagy visszaüt s semmiképp nem születik semmi jó a tettemből. Ha alogikusan gondolkodunk megtanulhatjuk hogy mikor bántjuk a társainkat. 
De a logika nem mindig elég. Ha alogika mellé társul szegődik az együttérzés, a másik helyébe beleképzelni tudás - akkor kiváló szellemi és spirituális tudás birtokosává lehetünk. Ha a logika és az együttérzés gyakorlása és elsajátítása során a tetteink jó és kiváló megoldásokat tudnak kínálni a közösségünknek, akkor egy idő után a tapasztalatunkat egy egészésges közösség keresni fogja, megkérdezi a véleményünket és ennélfogva tekintélyre teszünk szert. Ez a természetes vezető modell kialakulásának folyamata. Ezen a ponton megint újabb tudás és tapasztalat vár ránk. Ha a tekintéllyel járó hatalmat megkóstoljuk és megrészegít bennünket, akkor elkezdünk rossz döntéseket hozni. A tekintélyünk a jól működő közösségben csökkenni fog a hatalmunkkal együtt.
itt egy kicsit ki kell térnünk a tekintéllyel járó hatalomra. A gyakorlatban mit jelent ez? Példa: egyre többet tudunk meg a famunkákról és egyre tartósabb és szebb kocsikerekeket tudunk készíteni. Egy idő után már a harmadik faluból is felkeresnek kocsikerékért és egy idő után ha bármilyen kérdés merül fel a szekerekkel kapcsolatban engem kérdeznek. Itt nincs olyan nagy felelősség. De ha elkezdem rosszul összerakni a kerekeket akkor azok összetörnek és veszítek a tekintélyemből, kevesebben fognak hozzám fordulni.
Ugyanez a folyamat játszódik le egy közösséégi vezető helyzetében is. A vezetői feladat az apu-anyu modell egyik közösségi megfelelője (természetesen jól működő közösségben). Ha olyan döntéseket kezdek hozni amik haragot és nélkülözést váltanak ki a közösség tagjai között, akkor a jól működő közösség másik vezetőt kezd keresni, a múltbéli tapasztalatai alapján gondolkodni kezd mi a hiba és van e olyan tapasztalat ami jobb megoldásokat kínál. Persze itt a logika és az együttérzés már egy magasabb szinten kell hogy gyakolati alkalmazásra kerüljön.
A jól működő közösség tagjai nem gyilkolják egymást igyekeznek összetartani és mindenkinek a legalapvetőbb érdekeit szem előtt tartva együtt létezni a környezetükkel. A régi és a mai jól működő közösségek attól voltak jók hogy a környezetüket (fák, folyók, erdő, patak, szomszéd közösség, állatok) a saját közösségük részeként tekintették azaz nem leigázandó ellenségnek.
Arra most nem térek ki hogy ez a folyamat hol csúszott félre ezt elég sokféle okkal lehetne magyarázni.
Szóval az egyszerű ember számára nincs szükség előregyártott hitrendszerekre, rég elfelejtett fogalmakra és soha nem létezett hazugságokra. aki ilyesmibe bonyolódik ma az biztosan az elménket akarja egy neki megfelelő mederbe terelni és ezt céllal teszi.
Az a jó spirituális vezető aki a tapasztalatait megosztja őszintén és meghagyja a döntést a saját kezedbe. Pesze ez nem jelenti azt hogy ha rosszul döntesz nem pusztulsz el. De a szabadságot meghagyja neked hogy dönthess.
Csak a logika és az együttérzés alapértékei vagy alapelvei és ezek következetes gyakorlása óriási javulást hozna minden téren az emberi társadalmak tekintetében.
Pusztán a következetes logika alkalmazásával rádöbbenhetünk hogy a jelenleg fellelhető összes vallási rendszerek mind rettenetes lyukakkal vannak teli, mert a manipuláció hamis eszméit akarják a felületesen gondolkodó emberek fejébe, gondolkodásába ültetni. A katolikus egyház a szntháromság fogalmát erőlteti s amikor megkérdeztem több papot is arról hogy mi is az a szentháromság akkor érthetetlen válaszokat adtak: hát az atya a fiú és a szentlélek. De atya azt még értem mi az az atya meg mi a fiú, de mi az a szentlélek? hát. hát... A minden átható valami... Nem tudom - hangzott az egysetlen őszinte válasz paptól, akit nem sokkal ezután kirúgtak a katolikus egyházból. S itt az én logikám azt mondta: ez az ember őszinte volt és valóban istent kereste, a katolikus egyház nem tűri az ilyesmit: tehát nekem ezzel a formációval nincs semmi dolgom.
Úgy vallom minden megismerhető a következetes gondolkodás, a logika és az együttérzés , az őszinteség élményinek figyelembevételével és helyes alkalmazásával. A valódi tudományok is erre alapulnak. A valóság pontos megfigyelésére és annak a legpontosabb leírására, valamilyen nyelvi, matematikai, vagy egyéb formában. Ha létezett is olyan redszer amit magyar hitvilágnak nevezhetnénk akkor sem cserélném le ezen egyszerű hitvilágra. De olyan hogy magyar hitvilág már feledésbe merült és a sok álbizonyíték, koholmány és hazugság között mára iszonyú erőfeszítések árán kaphatnunk csak egy elég hiányos képet. És egyáltalán mi az hogy magyar?

17 comments:

Anonymous said...

A hinduizmust tanulmányozd, ne az intézményesített szart. Ez már önmagában feltételezi, hogy anyagi elvek mentén épül fel.

Sound said...

A hinduizmus valójában szintén egy ugyanolyan intézményesített szar mint a katolikus, a zsidó, és az összes többi dogmatikus rendszer - az én szememben. Abban legalább annyi baromság van csak épp más területekkel kapcsolatban mint ezekben. És ha jobban belemerülsz fel fog tűnni a sok nyerészkedő buddhista is főleg itt EUrópában, akik végül is a mammont imádják és órákat adnak pénzért szép jelmezben...

Anonymous said...

Megértem, hogy a szemedben ugyanaz, ebből gondolom nem nagyon ismered a filozófiáját.

Megjegyzem nem a dogmarendszer miatt tartom intézményesítettnek általában az egyházakat (negatív értelemben), hanem hogy mennyire tartatja be azt az emberekkel. A hinduizmus mellesleg nem kötelez semmire, és nincs is olyan intézményrendszer ami erre kötelezhetne, főleg mivel a tanai sokszor ellentmondásosak.


Nem állítottad az ellenkezőjét, de megjegyzem a buddhizmus és a hinduizmus bár egy tőről fakad, a lényeges dolgokban nem értenek egyet.

Egyébként ha már belementünk, a brahmanokat nem egy intézmény tartja el, hanem közvetlenül az emberek támogatásából élnek, ha adnak nekik. Tehát nincs egy javakat elosztó szervezet, ami a hívektől gyűjt.

Megemlíthetnél néhány baromságot, kiváncsi lennék rá mi ilyet találtál a brahmanizmusban(ez a pontosabb megjelölése annak amiről én beszélek), ha van erre kapacitásod.

"After thus being familiarised with the terminology, spirit, and general contents of the Buddhistic works in tibetan translations, the author of this Dictionary estimates himself happy in having thus found an easy access to the whole Sanscrit literature, which of late has become so favourite a study of the whole learned Europe. To his own nation be feels a prisode in announcing, that the study of the Sanscrit will be more satisfactory, than to any other people in Europe. The Hungarians will find a fund of information from its study, respecting their origin, manners, customs, and language, since the structure of the Sanscrite (as also of other Indian dialeects) is most analogous to the Hungarian, while it greatly differs from that of the languages of occidental Europe."

Sound said...

"Egyébként ha már belementünk, a brahmanokat nem egy intézmény tartja el, hanem közvetlenül az emberek támogatásából élnek, ha adnak nekik. Tehát nincs egy javakat elosztó szervezet, ami a hívektől gyűjt."
Már megbocsáss, de rengeteg ilyen szervezet van, sőt angliában pl már per is akad pénzmosás gyanújával buddhista templommal/közösséggel kapcsolatban.
De ha jól értem akkor te különbséget teszel a formális egyházi szerveződések és buddha követői között. Ha így teszel akkor tulajdonképpen én sok tekintetben már benne vagyok abban a táborban.
Ami baromság az pedig az ezer és ezer babona és semmitérő szertartás és csak egyet hadd emeljek ki: ima-malom. A leírt imákat beteszik egyhengerbe és azt megpörgetve úgy számít mindtha leimádkoztad volna az imát...
Nekem erről kb a búcsúcédula jut az eszembe. Bár az sokkal közvetlenebbül és nyíltabban volt kapitalista mammonimádó.
De abban egyetértek hogy olyan egyébiránt hogy buddhizmus csak európában létezik. Merthogy intézményesített buddhista vallás nem létezik - azaz sokáig nem létezett. Csak az európaiak igyekeznek intézményesíteni - sikerrel megjegyzem. És egyben mindjárt ki is herélik, mint az minden harcművészetnek nevezett dologgal is tették.

Anonymous said...

Még egyszer szelíden felhívom a figyelmed, hogy a buddhizmus és a brahman-kultusz bár egy tőről fakad (tudniillik a buddhizmus gyakorlatilag a brahmanizmus reformációja, a hinduizmus pedig egy gyűjtő név amit gyakorlatilag nem is érdemes fogalomként használni, ilyen szintű mélységekben).

"De ha jól értem akkor te különbséget teszel a formális egyházi szerveződések és buddha követői között."

Gyakorlatilag igen, viszont én alapvetően a "hinduizmusról" írtam, ami alatt az óind eposzokra, mitológiára utaltam. (Ezek nagy átfedést mutatnak a magyar hitvilággal, sőt a bibliával is vannak megfeleltethető momentumai)[pl.: Ramayana, Mahabharatha, Védák].

"Ami baromság az pedig az ezer és ezer babona és semmitérő szertartás és csak egyet hadd emeljek ki: ima-malom."

Jogos érvelés mivel az általam említett hinduizmusban is fellelhetőek ezek, ezért is pontosítottam a brahman kultuszra. Egyébként maguknak a babonáknak az eredetének ismerete önmagában hasznos lehet, segíthet besorolni azt egy rendszerbe. (itt nem az ima-malomra gondolok, hanem ennél klasszikusabb eredetű szokásokra)

"De abban egyetértek hogy olyan egyébiránt hogy buddhizmus csak európában létezik. Merthogy intézményesített buddhista vallás nem létezik - azaz sokáig nem létezett. Csak az európaiak igyekeznek intézményesíteni - sikerrel megjegyzem. És egyben mindjárt ki is herélik, mint az minden harcművészetnek nevezett dologgal is tették."

Sajnos ez így van. Meg kell hagyni, a hinduk elég nagy százalékban megtartották hiedelmüket az eltelt időhöz, és megpróbáltatásokhoz képest. Ezért is bátorkodtam megemlíteni.

A válaszokat köszönöm!

Sound said...

A régi írásokból igen, valóban sokat lehet meríteni, de ugyanolyan könnyen félre is lehet csúszni velük. Legalábbis az egyszerű ember gondolkodásmódja felől (ami a sajátom) igen könnyű megzavarodni, összezavarodni a sok újkeletű fogalom és név miatt.
pontosan erre alapulnak ezek az újsütetű magyarság hitválágot teremtő ál-pszeudo kreált hitvilágok is. Felvezetnek valamit ami tök jól hangzik és mindjárt ennek a lendületét felhasználják arra hogy nekivezessenek a falnak ugyanazzal a lelkesedéssel.
Ez jelen van a régi írásokban is. miért? Mert az írástudók többnyire azok voltak akik igyekeztek uralkodni a többieken - tisztelet a kivételnek. A legmegbízhatóbb tudás mindig a természetből került ki és oda vezetett vissza. Tisztelem ugyanakkor a régi írásokat és a fennmaradt tudást, de nagyon erős kritikával kezelem.

Sound said...

Örülnék ha megosztanál egy olyan babonát, mely eredetének az ismerete adott valami többletet az életedhez. Nem cinizmusból, tényleg érdekel.

Anonymous said...

Szinte mindenre lehet gondolni a hagyományok tekintetében, de bevallom túlzás volt úgy beállítanom mintha ezeknek a hagyományoknak az eredetéről tökéletes ismereteim lennének, ugyanis tömény spekuláció az amire én gondoltam(minden téren), viszont ez sok többletet adhat a múltunk felismeréséhez.

pl: az asura elnevezés egy korábbi háborúskodásra utal vissza a óperzsa törzsekkel[ugyanez pepitában a dív]

pl: kígyók indokolatlan tisztelete (Drapudi naga voltával összefüggésben)

pl: Rahu lefejezése és csillagképen való elhelyezése ("A jelképes rege csillagászati valóságot takar: Rahu a Hold fölemelkedő csomópontja, fejetlen teste pedig a hold leszálló csomópontjának felel meg; nap- és holdfogyatkozások ugyanis csak olyankor következhetnek be, amikor ezek az égitestek az említett csomópontokhoz kerülnek, mert azok a Hold pályájának a Nap pályájával való metszéspontjai. A két csomópontjai. A két csomópont népies elnevezése máig: ,, a Sárkány feje" és "a "Sárkány farka" - nem is csak indiában szokás így hívni, de egy indiai rege ad lehetséges [és szimbolikus] magyarázatot)

Ennél több is van, de most elég lesz ennyi. Annyival kiegészítem, hogy minden ami különböző népek hagyományainak azonosságára utal, számomra információval bír, legyen az magyar-indiai párhuzam vagy külföldi. Megjegyzem önmagában az ima-malmos szokásnak az eredete arra utal, hogy "meghackeltek" egy jól működő társadalmat. Ebből az is következtethető, hogy Buddha tanításai nem volta veszélytelenek bizonyos körökre, ezért megkellet változtatni. Ezeket az általam nem klasszikusnak nevezett szokásokat azért zártam ki előzőleg is és most is, mert gyakorlatilag csak annyi információval bír a szememben, hogy valamilyen értéket képviselő hagyományt felcserélnek egy értéktelennel (ima elmondása helyett azok tömeges végigpörgetése), de sok esetben ez nem ad valós információt az értékekről.

De ha nagyon pragmatikusan nézzük ezeket a történeteket mint Harmatta János, még így is sok értékes információhoz juthatunk, főleg ha azon is gondolkozunk, hogy mit szimbolizálhatnak ezek a történetek, ha nem is történtek meg ahogy le vannak írva. Felmerül a kérdés: ezek babonák? Szerintem igen, mivel úgy definiálom a babonát, mint szokások, hagyományok összessége.

Engem ezek építenek, segít a múltban tájékozódni, és miben kéne tájékozottnak lenni ha nem a történelemben? A kritika mint ahogy említetted, természetesen nem mellőzhető ezekben az esetekben sem.

Sound said...

Aha. Ez érdekes. De amennyire érdekes annyira zegzugos is. Ahhoz hogy ezek között eligazodjunk kell természetismeret (időt kell eltölteni pl a csillagok megfigyelésével) és a régi történetek ismerete is. Én többnyire csak abban vagyok érdekelt ami a földhözragadt, túléléséért küzdő embert érdekelheti. Ezért vagyok még itt. Nekik és elsősorban nekik írok, másodsorban az intelligenciát képviselők táborának szivárogtatok és azoknak akik a hon védelmében érdekeltek vagy a magyarság védelmében. Ez utóbbi keserű pohár, eleddig azok akiket a magyar honvédelem oszlopos tagjainak gondoltam hazaáruló és idegen-szívű zsidó, orosz és egyéb vegyesen tőkés érdekek (értsd tolvaj érdekek) képviselői. Eleddig bármit szivárogtattam nekik mindent felhasználtak ellenem, de sebaj majd ki fogom őket is takarítani, mindent sorjában. A magyar hitvilág is csak addig érdekel és olyan mélységben amit az egyszerű ember szintjén le lehet ellenőrizni és meg lehet érteni egyszerűen megfigyelhető példákon keresztül. Ezért nem igyekszem semmilyen bonyolult vagy messze mutató ragák és történetek és mitológia közelébe kerülni. Ezek kiválóan alkalmasak az elme megtévesztésére, még ha érdekes valóságokat is feltárnak helyenként. Mint például a tibeti lámák tumo légzés gyakorlata, amivel fel tudták melegíteni a testüket (fürdőlepedőket szárítottak meg a testükön). Ezek pl gyakorlati és spirituális tudást ötvöző bölcsességek mindenféle mondák és fejzavaró nevek nélkül. Az ijesmi érdekel inkább, mégha el is igazodom a szellemi útvesztőkben is mára fárasztanak.

Anonymous said...

Megértem :)
Az én álláspontom az, hogy amíg nem tudom honnan jöttem, és ki vagyok, addig nem tudok igazán kiállni magamért, nem tudom megvédeni magam. (Mert nem tudnám hogy mit kéne megvédeni, vagy egyáltalán érdemes-e a sors/sorsom arra, hogy harcoljak érte.)

Mások vagyunk, én addig a fülem botját sem tudom megmozdítani amíg nem hiszek az eredményben, és annak helyességében. De ha hiszek benne akkor csak arra törekszem, hogy megvalósítsam.

De tökéletesen megértem az álláspontodat, egyszerűen mások vagyunk. Hajrá!

Sound said...

Az hogy honnan jöttél sokkal egyszerűbb kérdés mint gondolnád. Ha a bizonyítékok is ezt mondják akkor onnan jöttél ahol megszülettél. Én Baján születtem. innen jövök. :-) Az hogy ki vagyok, az már egy sokkal bonyolultabb kérdés.
Nem vagyunk annyira mások mint írod. Én sem mozdítom fülem botját sem amíg nem hiszek az eredményben és nem vagyok pontosan tudatában mit csinálok, hogyan és miért. Bár ma inkább csak vakvezetek, de ez más - mert egy előre jól átgondolt tervet és útvonalat követek csak néhány bonyolult tényező miatt a tudatomat félrevezetésre is használom. De ez megint bonyolult.
Gondolkodtam ma futás közben ezen a dolgon amit írtál.
A régi mondák, képek, nevek nagyon könnyen elvarázsolnak és megvezetnek egy olyan világ felé amiből nehéz bölcsen kikerülni, ha nincs valami szellemi sorvezetőd vagy mankód.
Ha mondjuk úgy vizsgálnám ezeket a régi hagyományokat, írásokat, babonákat és valós bölcsességeket hogy például a figyelmem fókuszát a bennük megjelenő természetről alkotott tudás felfedezésén tartanám (pl a csillagok mozgásának ismerete és továbbhagyományozása, tanítása), akkor a mellé csomagolt sallang és ballaszt könnyedén kikerülhetővé válik, elhagyhatóvá.
Így még azt is megtehetem hogy átadom magamat a szellemileg erős áramlatoknak és képeknek, történeteknek amik mélyen mozgatnak meg (pl szoktam álmodni néhány erős szellemiség lenyomatát hordozó írás olvasása után, méghozzá azon a tudati szinten, vagy mélyen a tudat alatt) is át tudom adni magamat anélkül, hogy eltérítenének a természeti hitemtől és felvenném a rejtett üzenetek vagy mellékvágányok fonalát. Ez a fajta tudatosság vagy éberség az ami képessé tesz valakit a hipnózisból (álom, delej) való felébredésre azaz az enyémtől különböző világba tett kirándulásra és a visszatérésre. Ez azért fontos a számomra, mert így ki tudom tudatosan válogatni a számomra értékes tudást és békében el tudom hagyni azokat a részeket ami fölösleges, félrevezető vagy egyenesen romboló rám, a környezetre, embertársaimra nézve.
A ki vagyok kérdés sokkal nehezebb, hiszen csak azt szoktuk az én-tudathoz kötni amire emlékszünk. Ha pl filmszakadásig ittad magad akkor olyan dolgokat is megcselekedhetsz amit egyébként pl nem tennél úgy hogy nem is emlékeznél rá. S ha senki más sem emlékeztetne akkor az életednek ez a része kimaradna az önképedből. Ha átestél ilyenfajta emlékezetvesztésen akkor meg tudod érteni hogy az én gyakorlatilag azokból az emlékekből áll amire emlékezni tudsz, ami történt veled, amit csináltál, éreztél stb.
Ha pl nem emlékszer arra hogy filmszakadásos állapotban alütöttél valakit aki meghalt - és tegyük fel hogy ez soha nem is derül ki - akkor az énképedben élhet egy olyan kép hogy te pl soha nem öltél embert miközben a valóságban igen.
Azok akik emlékezni tudnak minden életeseményre ami megtörtént velük azok leszűrhetnek egy képet arról hogy a tetteik és a mögöttük meghúzódó értékredszer milyen összképet fest. De ehhez meg kell küzdeni a közösség és a beépített cenzor (büszkeség, szégyen, félelem) jelenségeivel ahhoz hogy valóságos képet kapj (őszinteség önmagaddal szemben).
Nagyon megmozgat ez a nyílt levelezés veled:-)
Üdv

Anonymous said...

Nekem is kedvem telik ebben a beszélgetésben nem tagadom :), de bármilyen jó képességekkel áldott meg a sors, azért felmerül bennem, hogy nem vagyok elég képzett és jártas ezekben a dolgokban hozzád képest. Ez természetes valahol, hiszen nem találkoztam titkosszolgálatosokkal sosem [tudomásom szerint :)].

Nagyon érdekes amit az emlékezésről írtál és megint szemléletes példával. Ha szabad megkérdeznem, ez a fogalomalkotása az önképalkotásról kibővíthető szerinted a halál előtti és utáni állapotokra, ha vannak ilyen állapotok és emlékeznénk rá? [Ez a szemét kérdés rögtön 3 az egyben bocs :)]


Egyébként tudom, hogy vannak olyan erők amik a sorsunkat irányítják, és azt is, hogy mi ezeket bizonyos szinten befolyásolhatjuk.

Egy történet ezzel kapcsolatban: amikor koliban laktam kiakartam deríteni, van-e valóság alapja ezeknek a lelki dolgoknak. Megpróbáltam tárgyakat mozgatni az akaratommal. Egy éjszaka sok próbálkozás után, amikor siker koronázta törekvésem, szinte rögtön elment az áram az épületből és nem láttam semmit...

A hindu mitológiában nem csak a filozófia szép (tehát nem maguk a mondák, képekkel, nevekkel) ami korát meghazudtoló fogalmakat használ a nyugati filozófiához képest, hanem a történetekben szereplő nem megmagyarázható jelenségek (repülőszerkezet/szekér[repülőgép?], "isteni fegyverek"[géppisztoly, vagy fejletebb fegyverek?], a tehén ami mindent megad[atomfejlett 3D nyomtató?], üst ami annyi ételt ad amennyi kell[micro, fejlett tűzhely?]). Persze lehet ezek csak szimbólumok a történetekben, de kíváncsi lennék, mit gondolsz arról, hogy lehetett-e fejletebb civilizáció a jelenleginél pár ezer éve.

Ha már 'megnyílás' :), valószínűleg azért fordulok a múltbéli eseményekhez, mert az idealista felfogásom nem engedi meg, hogy a jelen kilátástalan körülményeiből építkezzem. Szükség van valami szépre amiből táplálkozhatok.


Egy 'lineáris dilemmám' a szabad akaratról:
A valós szabadság nem az lenne, ha minden lehetséges helyzetet kipróbálhatnánk következmények nélkül?
Ha viszont következmények nélkül tapasztalunk meg egy választást, az tapasztalatnak nevezhető egyáltalán?

Anonymous said...

A honnan jöttem kérdés margójára: én ezt nem úgy értem, hogy a fizikai megjelnésem honnan származik, hanem kiterjesztem ezt az őseimre, népeim őseire.

Úgy is tekintheted ezt a felfogást, hogy azonosítom magam az őseimmel és minden felmenőivel és leszármazottaival.

Sound said...

Akkor sorban:
volt egy nemzetközi közösség amolyan think tank féle ahol kutattuk gyakorlatilag ezt a kérdést. A kutatás fő célja az volt hogy bizonyítékot találjunk arra, valóban lehetséges-e emlékezni múltbéli életekre. A vizsgálat alanyait úgy választottuk meg hogy ellenőrizhetőek legyenek tehát lehetőleg gazdagon dokumentált ennélfogva nem a régmúlt hanem egy két nemzedékkel korábbi életekire emlékezőket vizsgáltunk. A szemtanúk megléte is fontos szempont volt az ellenőrizhetőség végett.
Gyakorlatilag arra az eredményre jutottunk hogy létezik egyfajta energia vagy információ mező amiben minden eddig megtörtént és lehetségesen megtörténő esemény, információ egyszerre jelen van és ezekhez az információkhoz időnként valamilyen formában hozzáférünk. A vizsgált személyek egyikénél sem sikerült bizonyítani hogy az "emlékezett élet" eseményei adatai, az emlékezett személy karakterisztikája, jelleme, a főbb életesemények teljesen egyeznének. Még a jellegzetes emlékezetbeli hiányosságokat is leszámítva gyakorlatilag mindig találtunk komoly érvet jelentő időrendi vagy folytonosságbeli,vagy egyéb meg nem felelést. Ezt a mezőt Rupert Shaldrake morfogenetikus mezőnek hívja, C.G.Jung kollektív tudattalannak, mások egyébnek - de a jelenség mögött valószínűleg ugyanaz az információs-energia tér áll.
Bizonyítottan lehetséges emlékezni a személyes élet legelső pillanataira méghozzá iszonyú pontossággal. Volt olyan is aki előző életére emlékezett hihetetlen pontossággal és részletgazdagsággal, de mégis voltak olyan pontok ahol kilógott a lóláb pszichikailag vagy időrendi folytonossághiány vagy jól dokumentált tényeknek való meg nem felelés miatt.
Végül mi elvetettük annak a lehetőségét hogy ezek a személyek ténylegesen a saját egyik korábbi énük életére emlékeznek. Inkább arról van szó hogy belekapcsolódnak ebbe a különleges infótérbe és onnan egy egész koherens és hihető pszichikailag életélményként átélhető információhalmazhoz férnek hozzá, amit gyakorlatilag a psziché úgy dolgoz fel hogy sajátjának tekinti. De soha nem találtunk olyan egyezést, mint a jelen élet eseményeire való emlékezés során.

Sound said...

lehetett-e fejlettebb civilizáció?
Bizonyíték van arra hogy létezett más típusú emberi faj a földön (háromlemezes koponyával) csak ugye foggal körömmel ragaszkodnak valamiért a Darwini elmélethez és azt ez a lelet borítja. Az hogy valami fejlettebb-e ahhoz meg kell mondanod mit tekintesz fejlettségnek. Technikailag? Nem tudom. De pl tudásban az egyiptomi és más helyeken fellelt piramisok igen sok érdekes dolgot őriznek amit még a mai napig nem sikerült a civil életben dolgozó és publikáló tudósoknak meggyőzően körülírniuk...

Sound said...

Szabad akarat:
Bármi ami történik vagy te cselekszel valahol nyomot hagy, hatást fejt ki: legyen az önmagadon belül vagy a külső világban.
A cselekvés (történés, gondolkodás) mindig fejt ki hatást - kívül vagy belül, kicsit vagy nagyot, láthatót vagy nehezen érzékelhetőt.
Ezt a kérdést általában akkor szokták azemberek feltenni amikor olyasmire készülnek ami önmaguk előtt is elítélendő vagy kérdéses vagy a külső számonkéréstől, következményektől félnek.
A valós zsabadság számomra azt jelenti hogy elég tudatos vagyok-e az összes lehetséges tényezővel kapcsolatban ahhoz hogy a céljaimnak megfelelően jó döntést hozhassak. Következmény mindig van. De attól a döntést szabadon félelem nélkül szeretem meghozi. Ez a szabadság a számomra. A körülmények sokszor elég szűkre szabják a lehetséges tettek körét,de mostanában kezdek rádöbbenni hogy mindig akad valami amit meg lehet tenni csak sokszor nem látom mi az.

Sound said...

Honnan jössz?
Van egy nagyon jó és öntudatban gyökerekben megerősítő gyakorlat:
kezdd el felsorolni a szüleid nevét, majd idézd fel hogy mit tanultál tőle. Kezdd a legfontosabb dolgokkal. elég kezdetnek egyet egyet találni. utána folytasd a nagyszülők neveivel és a tőlük tanultakkal, majd az ükszülőkkel.
Ha nem tudsz semmit mondani amit tőlük tanultál akkor idézd fel hogyan néztek ki, mi az amit sokszor mondtak, mit csináltak sokszor stb. Ha nincs vér szerinti ilyen ősödről emléked akkor azok közül válassz egy "anyáát, apát, nagyszülőt, ükszülőt akiket ismersz, vagy képzelj el valakit akit szeretnél ilyennek.
Ez a gyakorlat sokkal többet elmond majd önmagadról rólad mint bármilyen kiváló őskötatás. három nemzedékre felmenőleg. Érdemes időt szánni rá pl több hónapot. kicsit foglalkozva vele, félretéve, majd elővéve. A tudatalattiból is sok értékes anyag kerül elő ilyenkor, amikor rá-alszol...