Hipnózis 01

L. Ron Hubbard: Az élet egy új nézőpontból

Mi a hipnózis?
A hipnózis egy képesség.
Két részből áll, melyek egymástól függetlenek:

1. Az a képességünk, hogy meg tudunk hívni másokat egy általunk elképzelt, leírt, megjelenített, érzékeltetett világba. Ez a hipnotikus erő, mellyel másokat tudunk "meghipnotizálni".
Példa 1.: Ha én elmesélem neked
egy jó koncert élményét, részletesen és vonzó módon kiemelem a részleteit úgy, hogy te "kedvet kapsz" és szinte megjelenik a számodra a koncert. A hipnózis tartalma itt: a koncertet adó személy(ek), együttes és az én felemelkedett, pozitív lelkiállapotom, mely kellemes - összekapcsolódik.
Példa 2. Beszélek egy piros elefántról. Leírom, hogy piros ormányával éppen egy banánt emel el a zöldségárus stadjáról. A piros ormánya rendkívül jól illik a sárga banánhoz. A hipnózis tartalma itt: a nem valóságos tartalom megjelenik a hallgató (most olvasó) fejében.
2. Az a képességünk, hogy be tudunk lépni egy mások által elképzelt, leírt, megjelenített, érzékeltetett világba. Ez a hipnotizálhatóság képessége.
Példa 1.: Amikor valaki elmeséli egy jó koncert élményét, már "szinte halljuk" is a különböző hangszereket és ritmusokat. Ott vagyunk a másik világában. Maradandó élmény is lehet. Sokszor előfordul, hogy történetet úgy mesélünk el, mintha velünk történt volna, mert így könnyebb és tökéletesen be tudtunk lépni egy másik ember hipnózisába.
Példa 2.: Látjuk a piros elefántot, halljuk a trombitálását, és még a kofa tehetetlen méltatlankodását is oda"képzeljük".

Ron Hubbard egy zseni volt. Sajnos képességeit helytelen erők szolgálatába állította. A fentebb említett művében (élete főművének tartja saját bevallása szerint) egy igazi hipnotikus taktikát épít fel.

A könyv elején megkér, hogy ha nem értesz valamely kifejezést vagy szót - ne haladj tovább, hanem értsd meg. Ezután sok pozitív képet vázol fel: a könyve céljait (boldog élethez segítése másoknak, egy új és teljesebb élet stb.) csupa pozitív ügyet. Ilyenkor persze szinte mindenki bevonódik, egyetért és igent mond a célok többségére (és hipnózis: az azokat állító személy hitelességére is, burkoltan). Mejelenik az elköteleződés. Az olvasó akarja a célokat. (Csak a hülye nem akar boldogan élni.)

Ezután bedob egy pár olyan fogalmat melyeket nem magyaráz meg. Mi történik? Az olvasó ragaszkodva és elköteleződve az eddig olvasottakhoz - különleges tudatállapotba kerül: a teljesíthetetlen feladat előtt álló ember tudatállapotába.

Milyen annak az embernek a tudatállapota, aki teljesíthetetlen feladat előtt áll? (És esetleg nem is tudja, hogy a feladat teljesíthetetlen.)

Képzeljünk el egy helyzetet, ahol azt a feladatot kapjuk, hogy értsünk meg egy fogalmat, melyet nem definiálunk bővebben. Ilyen helyzetben az agy leblokkol (többnyire). Hasonló helyzet alakul ki, ha fáradtak vagyunk és mondjuk egy találkozóra kell sietnünk reggel 9-re, de nincs nálunk óra. Valahol meglátunk egy órát melyen az idő 3:32. Az agyunk megáll és pár másodpercig "nem tudjuk mi van". Az agy megáll, mert a helyzet lehetetlen, de nem tudjuk mi a magyarázata. Kibillenünk a hétköznapi tudatállapotból.

Ezután Ron Hubbard bedobja a későbbi sokszor használatos kulcsszót (trigger, ravasz, elsütőbillentyű, kioldó, indító inger): clear. Ez többször is előkerül a későbbiekben. Szinte mindegy mit is ír valójában, a lényeg, hogy a helyzetben összekapcsolja a kibillent, nem hétköznapi tudatállapotot a clear szóval.

Kész is van az első kulcsszó, melyhez hozzárendeltünk egy nem hétköznapi, blokkolt tudatállapotot.

Mindezt az első 20 oldalon. Folytatás itt