Az embert különböző erők hajtják cselekvésre. Ezek közül a legtöbbet kutatottak és a legjobban ismertek: a valódi szeretet, a hamis szeretet, a félelem, a fájdalom, az éhség, a szomjúság, a megismerés felfedezés vágya. Ezeken túl, kívül még sokféle erőt azonosíthatunk és bonyolíthatjuk az ezen hajtóerők kombinációiból létrejövő még bonyolultabb hajtóerő fogalmakkal a képet: féltékenység, gyűlölet, nyereség-vágy, győzelem vágy, uralkodás vágya, bizonytalanság, értetlenség, elkeseredés, a biztosság biztonság elveszítésétől való félelem.
Ezeken kívül pedig az emberi hajtóerőket kiválóan ismerő értelmiségi közeg manipulációja, mesterkedése, szándékos hatáskeltő a többi ember tudati tartalmát, tudati keretrendszerét fésülő, cenzúrázó, azt uralni akaró réteg, csoport tudat alatti, tudat feletti tudaton kívüli és tudatos szándékai, törekvései találhatóak.
Ez utóbbi jelenség már egy egyén a többi feletti uralkodási, irányítás feladatából, vágyából, vagy kényszeréból fakadó következmény - mely lehet egészséges, építő és beteg, pusztító ennek irányából fakadóan.
Egyén, közösség.
Egyéni akarat és hajtóerők - közösségi akarat és hajtóerők.
Az egyéni akaratot és ezeken keresztül a cselekvésre késztető hajtóerőket könnyedén feltérképezheti bárki saját akaratának, vágyainak, szükségleteinek számba vételével. Éhes vagyok: enni kell - szomjas vagyok: inni kell - félek: társaságot kell keresni, megszüntetni a félelem okát (sötétség - fény, fenyegetés - menekülés vagy szembeszállás a veszéllyel); fájdalom: törődni kell a testrésszel, pihenni, elkapni a kezet a tűz hőhatásától, stb.
A közös akarat és vágy már kicsit bonyolultabb. De könnyen megérthetjük ha feltételezzük, hogy a körülöttünk élő egyéneknek hasonló vagy ugyanolyan alap élményai vannak az élettel kapcsolatban például ők is éhesek lesznek és szomjasak. Vágyni fognak egymás társaságára, örömre és szeretetre.
A dolog akkor kezd bonyolódni amikor az alap szükségletek szintjén ezek kielégítése nem lehetséges a másik rovására, kárára.
És akkor amikor a vezetők, irányítók sokkal többet akarnak, mint a legfontosabb alap szükségletek.
Az első esetet a természeti népek, az egyszerű ember mindig megoldotta, meg tudta oldani, mert a valódi szeretet ereje megteremtette az ehhez szükséges kreativitást, alkotóképességet, erőt, és ezeken keresztül a lehetőséget.
A második eset az ami el fogja pusztítani az emberi fajt és ezt a bolygót, ha nem szab ennek határt önként. A hatalomfüggő ember. A kényszeres fosztogató és ezek utódai.
Ők azok, akik évezredek óta visszaélnek a közös tudat vagy sokkal inkább a közös tudaton kívüli (alatti és fölötti) területek, pszichikai erő-tér használatával. Ez egy olyan hatalom, amellyel egy közösséget irányítani lehet, méghozzá oly módon hogy a közösség egyéni tagjai észre sem veszik, fel se fogják, hogy az irányító erő honnan is érkezik, kitől és mitől. Sokan ezeket az erőket nevezik Isteneknek vagy a nagy jól szervezett központosított egyistenhitben Istennek, Isten akaratának.
Ilyen sugallat hatására vitte Jitzak - Izsák a sját fiát a véráldozati oltárhoz hogy elvágja a torkát és kivéreztesse áldozatként. Vérhagyomány.
folyt köv.
No comments:
Post a Comment