Wednesday, 26 August 2015

A kislány

Egyszer egy 5-6 éves forma kislányhoz hívták el a gyereket hogy segítsen és fejlessze, képezze ki amire lehet. Apuka és anyuka elvált külön éltek, de a családi üzlet egyben tartotta őket valamelyest. Apuka helyileg máshol élt, de az ő szülei birtokoltak egy farmot rengeteg lóval, marhával és egyéb állatokkal, ami egyébként önmagában is szép jövedelmet biztosított a családnak, a mellett hogy egyéb üzletekből is legalább akkora vagy még nagyobb vagyonra tettek szert.
A kislány korához viszonyítva hihetetlen érett volt, kortársai melette kisgyerekeknek tűntek, beszéde kérdései inkább hajaztak egy serdülő kamaszra mint egy 6 évesre. Rengeteget tanultak. A valóságról és a valóság felismeréséről tanított a Gyerek, főleg a tudományok felől, miközben komoly fizikai teljesítményeket hajtottak végre edzés gyanánt. Minden könnyen és gyorsan ment a kislánnyal Élvezték egymás társaságát. Rengeteget nevettek. Kémia, fizika, számtan, növényismeret, állati viselkedés, emberi viselkedés, okok és okozatok, rengeteg kérdés és gyakorlati feladat amiket a kislány csak akkor tudott megoldani ha időt tölt el a megfigyelendő dologgal lett volna az állati viselkedés, növényi létváltozás, időjárással kapcsolatos történs, vagy akármilyen fizikai, jelenség. A lelki dolgok vizsgálatánál óhatatlanul és többször is szóva került a nemiség kérdésköre.
A kislány és a Gyerek között már egyébként is kialakult valamiféle vonzódás vagy nevezzük inkább kötödésnek. Élvezték egymás jelenlétét kölcsönösen. A kislány szeretett volna őszintén a Gyerek szeretőjévé válni. Szerette volna átélni ezt az élményt. De a Gyerek nem akarta ezt. A korkülönbség túl nagy volt és elvei szerint sem lehetett megoldani a dolgot hiszen a kislány mégcsak nem is menstruált ami gyakorlatilag egy biológiai határt jelentett amit a természet húzott a nemi élet gyakorlásában a női lények számára. A Gyerek a természet törvényeit tisztelte és igyekezett őket bölcsen megtartani. A természet ott húzott egy határt és ezt minden állati lény betartotta kivéve az embert. Az ember az egyetlen teremtmény amelyik tudatosan átlépi és szarik a természet törvényeire. Persze azért súlyos árat fizet, csak sokszor az az ár nem a jelenlegi nemzedék élete során realizálódik hanem egy későbbiében - így a felelősségtől könnyen megszabadul azt nem vállalja és áthárítja az utódaira.
- "De én szeretnék a szeretőd lenni."
- "De nem lehet."
- "De miért nem lehet, szeretjük egymást nem? Amit eddig mondtál az alapján mi szeretjük egymást, így van?"
- "Igen. De te még nem vagy érett testileg a nemi élethez. És én ezt az érettséget tiszteletben tartom. Amíg a tested nem érik meg addig nem lehetünk szeretők."
- "De azt mondtad hogy a csók is már szeretkezésnek számít. Legalább csókoljuk meg egymást egyszer mint szeretők."
A Gyerek nem tudott mit mondani. A kislány sarokba szorította, őszinte volt és az érzései szerint nagyon is vonzódott hozzá. Szellemileg és értelmileg komolyabb érettségről mutatott tanúbizonyságot mint sok felnőtt. Felelősségvállalása is követte a megértett dolgok köreit. Amit megértett azt azonnal átültette a gyakorlatba. Spirituális érettsége magas szinten állott. A Gyerek habozott. A kislány tudta hogy mge fog történni. odahúzott egy kis sámlit és ráállt. Ellenállhatatlanul kérte újra:
- "Csak egy csók. Igazi csók, mintha szeretők lennénk."
A Gyerek megcsókolta. Mindkettejük szive zakatolt mint a gőzgép. A kilány feloldódott a szeretet őszinte hullámaiban és a Gyerek mellére hajtotta a fejét.
- "Tarts így még egy kicsit, átölelve kérlek." - mondta és lehunyta a szemét.
Úgy álltak a kislány a sámlin a Gyerek mellette átkarolva őt - egészen hosszú hosszú percekig.
Már csak pár nap volt hátra a tréningből és a Gyereknek mennie kellett.
Utolsó napokban az édesanya és a Gyerek sokat beszélgettek a konyhában.
- "Gondokkodtam azon hogy a szeretőd legyek-e vagy sem."
- "És miért nem akarnl azzá lenni. Független vagy elvált és én nyitott vagyok feléd."
Egy pár pillanatig parázslott a levegő közöttük.
- "Azért nem akartam, mert féltem hogy ez felborítaná a viszonyt a lányom és közötted. Szerelmesek vagytok egymásba én úgy látom."
- "Imádom hogy a lányod figyel arra amit tanítok. Imádom hogy olyan gyorsan megért sokmindent és a logikai készsége kiváló. Imádom ahogy megoldja a feladatokat és állandóan újabb részeletekre kérdez rá. Én magam is sokat tanulok tőle, jobban átgondolom a dolgok természetetét és a részletek közötti összefüggéseket. Kiváló a humora. Kiváló a fizikuma és nem nyavajog mint a legtöbb korabéli kislány hanem keményen dolgozik, megpróbál mindent újra és újra. Csábít. És szép. És vidám, szeret élni, szereti az állatokat, most hogy tanulunk a természetről egyre inkább nő ez a szeretet benne. Szeretek vele lenni, mert hozzátesz az életemhez. Jó érzés rá gondolni, jó érzés a következő feladatot előkészíteni neki, a kérdéseire megkeresni a válaszokat - mert sokszor kérdez olyat is amire nem tudok mindjárt válaszolni. Ha ezt érted szerelem alatt akkor igen. Szerelmes vagyok." - "Ha viszont azt a kodependens őrült tudatállapotot érted ez alatt amikor nem vagy képes másra gondolni csak a különösen fontos másik személyre - akkor a válaszom: Nem. Én tudom hogy elmegyek innen és emlékeznisem fogok rá, legalábbis egy jó darabig nem. És szeretek más nőket is. Például szeretlek téged is. És veled viszont ágyba is szeretnék bújni."
És megtörtént. Másnap reggel hárman ültek a reggelizőasztalnál. A kislány éppen csak leült, de csipás szemein keresztül rögtön érzékelte hogy valami megváltozott az anyján.
- "Anyu! Ma reggel annyira vidám vagy és könnyed, már rég láttalak ilyennek..."
- "ugyan már kislányom..."
- "De igen. ... Várj csak! ... Ti szeretkeztetek egymással az éjjel ugye? Egymás szeretői lettetek ugye?" - kérdezte minden szemrehányás és féltékenység nélkül az őszinte lelkesedés hangján, mint amikor valaki valami nagyszerű dolog történt.
- "Igen." - mondta a Gyerek mosolyogva. Értették egymást hiszen sokat beszélgettek a szeretetről és a szerelemről, a nemiségről.
Reggeli után megfogták egymás kezét és hálát adtak a pillanatokért és a finomságokért. A kislány nagyon boldog volt.
- "Egymás szeretői lettünk" nevetett és a nevetése különös erőket mozgatott meg mindhármukban.
---
Utolsó nap anya és a Gyerek beszélgettek kettesben.
- "Beavathattad volna a lányomat a nemi élet rejtelmeibe is. Komoly feladatok várnak rá, szüksége lett volna rá."
- "Nem érett még meg hozzá testileg és így nem tehetem. De egyébként megkapta azt a beavatást amire szüksége volt. A többit majd megtanulja magától. Egyébként meg pontosan tudom azt is hogy teliraktátok az egész farmot rejtett kamerákkal és mikrofonokkal."
Az anya úgy pördült meg a tengelye körül mint akibe villám csapott. Az arcán a lelepleződés rémülete, nyoma sem volt szeretetnek a tekintetében. A Gyerek könyörtelenül folytatta.
- "Na mi van? Meg vagy lepődve? Pedig a legjobbak kérted erre a feladatra az Öregtől. Nos én vagyok a legjobb. És azért vagyok én a legjobb, mert mindig alaposan felkészülök, ami azt jelenti hogy megvizsgálom milyen körülmények közé kell mennem és mi az a legjobb amit el tudok érni a körülmények között. Pontosan tudom, hogy az egyik cél amit kitűztetek magatoknak az az volt, hogy rólam pedofil videót tudjatok rögzíteni - amellett persze hogy a lányodnak a legjobb kiképzést akartad biztosítani - de azt is csak azért mert a saját mocskos terveidhez van rá szükséged."
Az anyuka moccanni sem mert. A szemében látszott hogy fél. Tudta hogy a Gyerek egy másodpercet sem habozik megölni bárkit és tudta azt is hogy ugyanolyan vagy még rosszabb és kegyetlenebb kiképzésen ment keresztül mint ő. A legszeretettebb személyt is ki tudja belezni ha erre van szükség a feladata végrehajtásához. De a Gyerek nem támadott csak beszélt.
- "Azt is tudom, hogy minden érték és pozitívum ellen cselekedve a családod mocskos mafiapénzekből lett olyan gazdag amilyen, és azt is tudom hogy a lányod előtt ezt gondosan eltitkoltad azaz az egész csald asszisztált ehhez az illúzióhoz amiben ő felnőtt."
- "Csodálatos időt töltöttem el a lányoddal és most eljött az igazság órája. A legjobbat akartad. Megkaptad. Én viszont megmutatom a lányodnak hogy ti kik vagytok valójában." ... 
- "Hol van a lányom?" - kérdezte az anyuka dadogva.
- "Fent van a videószobában."
- "Mi?"
- "Beengedtem a titkos videószobába ahol a felvételeket és a kamerákat megjelenítő rendszert őrzitek hétpecsétes titokként. Reggel óta ott van. Csináltam neki egy öszeállítást a nagyapja és a közötted lezajlottt beszélgetésekből, azokból amit titkoban a hátunk mögött ejtettetek meg. És arról a pillanatról is amikor mi megcsókoltuk egymást és ti a videószobában lestétek a fejleményeket..."
- "Jóságos ég"... - roskadt le az anya az egyik konyhaszékre miközben az agya a lányának a gondosan megtervezett pszichéjére mért hatást próbálta felmérni iszonyatos tempóban és próbált valami B tervet összekovácsolni a bekövetkezendő kérdések özönére. De abban a pillanatban a kislány rontott be a konyhába kisírt szemekkel, feldúltan egy pár CD lemezt vágva az asztalra.
- "Anya, Miért csináltátok ezt? Miért hazudtatok nekem? Miért nem mondtátok meg hogy mit akartok tőlem?" de választ sem várva kiszaladt.
Az anyja összezavarodva ült a konyhaszéken.
- "Miért csináltad ezt? Miért így? - kérdezte zavarodottan a Gyerektől.
- "Miért? Mindenkinek pontosan ismernie kell a valóságot ahhoz hogy megfelelő tervet tudjon készíteni. Aki nem a valóságra építi a tervét az elbukik. Ez minden tudomány és stratégia alapja. Neki vannak tervei, még kiforratlanok, de vannak. És nekem tetszenek. Segítettem neki dolgozni rajtuk. Ahogyan kérted. Viszont ahhoz hogy végre tudja őket hajtani, tudnia, ismernie kell a valós helyzetet önmagával kapcsolatban is. Tudom hogy ez fájdalmas neki, de idővel rá fog döbbenni hogy ő sem tett volna mást egy ilyen helyzetben ha a helyemben lett volna. Mert ez így helyes. Így jó. Viszont szembenézni azzal hogy az egész családom egy hazug szarházi banda ... hát nem egy szívderítő élmény, ezt el kell ismernem. De túl fogja élni. És csak remélni tudom hogy a szeretet amit adtam neki megmarad és emlékezni fog rá később, amikor rádöbben hogy tényleg szerettem és tényleg a legjobbat adtam neki amit lehetett. És azt is fel fogja ismerni hogy többet kapott tőlem szeretetből, mint az egész családjától egész életében - mert ti csak egy feladathoz akartatok egy ilyen és olyan specifikumokkal rendelkező egyént faragni, manipulálni belőle. Én pedig csak segítettem a benne megjelet őszinte érdeklődést kifejteni, eszközöket adtam neki hogy meg tudja ismerni a valóságot és helyes döntéseket tudjon hozni, és hozzásegítettem ahhoz hogy lásson. Tisztán lásson. Ez fogja az életét megmenteni idővel és a jó irányba fordítani - a reményeim szerint."
Csend volt.
A Gyerek ezzel felkapta a kis hátizsákját és kényelmes tempóban elsétált, ahogy szokott. Az utca végén még megállt egy pillanatra és visszanézett a kislány ablakára. Várt egy másodpercet és útjára indult.

Tuesday, 25 August 2015

A party

- "Én nem bízom meg ebben a kölyökben, miért hívtad ide?"
- "Azt nagyon jól teszed. Kezdettől fogva nyíltan ellenünk van. Soha nem is rejtette véka alá. Hogy miért hívtam meg? Azért hogy lássa mennyire tehetetlen és hogy az emberek szolgálni akarnak minket erre hivatottak - még az egészen kicsik is. Látni akarom ahogy szenved és emészti a düh. Élvezem nézni ahogy megfeszül a méregtől."
---
Egy kicsit később a gyerek ment oda hozzájuk.
- "Halottam mit mondtál francia. Tudod mit? Feldobom egy kicsit ezt a partit a kedvem szerint. Ha bármelyikőtök feláll attól az asztaltól azt megölöm."
A francia azonnal intett az őreinek hogy intézkedjenek - bár ne tette volna. A kölyök mindet ártalmatlanná tette, amelyik kozelebb került hozz 2 méternél. EGy idő után csendesebb lett a francia intett a maradék őrségnek hogy hagyják. Remélte hogy a gyerek kitombolja magát és minden megy tovább. A kölyök elvegyült a tömegben majd az egyik asztalhoz ült ahol viszonylag normálisabb volt a légkör.
---
Az asztal mellé sodródott egy kislány amolyan 4-5 esetleg hat éves forma és hangosan kántálta a szövegét. Magabiztos volt harsány és jókedvű. Egy kis tálcán perecet kínált és szexet. Az asztalnál ülő nő izgatott lett és érdeklődő.
- "Hát ez meg miféle szerzet? Ezt ki kell próbálnom. Gyere csak ide kicsim!" kiáltott a távozni készülő gyermek után. Te tényleg szexelsz is a vendégekkel?"
- "Igen. Aki szeretné. De nem ingyen." - mondta sokat sejtetően.
- "IIIIIgeeen? csillant meg a nő szeme - És mennyi a tarifa nálad?"
- "50 a szopás, 100 a dugás." - így az apró kis lányka. A flitteres melltartója üresen csúszkált a meg sem nőtt mellén le és fel, miközben beszélt azt igazgatta hogy a helyén maradjon.
- "Puncit is nyalsz kicsim?"
- "Igen, az ugyanannyi mint a szopás."
- "Nos akkor gyere kincsem van itt valami amit nyalogathatsz"... nevetett a nő miközben a bárszéken úgy helyezkedett hogy a kislány hozzáférjen a lába közötti területhez. Az asztaltársaság együtt nevetett a kuriózumon... "Nagyon édes kis kurva." mondta valaki nevetve... "Nem lehet elég korán kezdeni..." mondta egy másik férfihang.
A kölyök meg majdnem elhányta magát az undortól ami elfogta ennek a mocsokhordának a szórakozásain. De kész volt a terve. Amikor a nő éppbelefeledkezett az élvetetébe, kiemelte a pénzt és a bankkártyát a táskájából. Tudta hogy a francia, aki a partit szervezte ki nem állhatja a nem fizető vendégeket és brutálisan megtorolja az ilyesmit.
Miután kiemelte a tárgyakat belecsempászte a nő társának a táskájába, akivel együtt barátokként jöttek szórakozni és végre színészkedés nélkül önmagukat adni egy "biztonságos" helyen ahol nem zavarja őket a társadalom szeme és a számonkérés pallosa.
Azutána kölyök elindult hogy körülnézzen kik vannak még a partin. Utánanézet természetesen hogy kik vesznek részt majd ezen a partin és ismerte mindegyikük hátterét és történetét. Nem sok reményt látott hogy talál bárkit is a jelenlévők között akiért érdemes egy percet is áldozni, de a biztonság kedvéért mindig megpróbálta a lehetetlent is hogy ne bántson olyat aki nem érdemes arra. Körbejárt és kérezgetni kezdte a vendégeket, akik gúnnyal és nevetéssel válaszoltak neki: - "Szerinted én nem lennék itt ha nem élvezném ezt a korlátlan szabadságot?" Néhány vendég már nyíltan baszott férfi férfival nő nővel, volt ott valaki aki egy kutyát kezdett el simogatni a nemi szervét izgatva - többen pedig áhítattal figyelték az aktív csoportokat. Mások az asztaloknál ülve beszélgettek ittak, ettek, és drogoztak. Jól kivehetően a társaság nagy része öntudatán kívül egyfajta delejes hipnózisban vett részt a bulin. Ezeknek a feladata az volt hogy a tudatos résztvevők hangulatát fokozzák. Bármelyik VIP vendég - akik többnyire az Öreg emberei, vagy valamelyik mafia kör oszlopos tagjai voltak - feldobott valami ötletet amit meg kellettvolna valósítani helyeseltek és részt vettek benne. Ha valaki azt javasolta volna a VIP közül hogy egyenek szart akkor azt csinálták meg. Bármire hajlandóak voltak. Miután körbejártában egyetlen arra érdemes embert nem talált, a kölyöknek támadt egy nagyon kegyetlen ötlete.
Leütötte az egyik VIP vendéget és egy székhez kötözte, majd a táncparkett közepére vonta. Megvárta amíg magához tér és adddig álcázta mintha csak beájult volna egy komolyabb crack adag miatt. Majd elkapta a zenekar énekesének kezéből a mikrofont és a kezébe vette.
- "Hölgyeim és uraim" - kezdte és mivel ő maga is VIP státusszal rendelkezett a társaság azonnal figyelni kezdett rá - "azaz kedves gyerekek. Szeretnék nektek egy új játékot elmagyarázni és bemutatni. Gyertek ide közeleb a táncparkettre..."
A szexet és egyéb frissítőket felkínáló kisfiúk és kislányok odasereglettek köré tényleg látszólag őszinte lelkesedéssel. A kölyök elővett egy pár éles kést amiből különösen sokat hozott erre a partira.
- "Kedves gyerekek tudjátok hogy mi ez?"
- "Igen én tudom." - vágta rá a szopós-nyalós vagány kislány "Ez egy dobókés!"
- "Úgy bizony. És tudjátok-e mi lesz a játék amit most játszani fogunk?"
- "Nem nem tudjuk!" - kiabálták szinte kórusban abban a delejes üres tekintetű lelkes őszinteségben és lelkesedésben amire fel lettek készítve.
- "Nos feldarabolóst fogunk játszani, egy önként jeletkezővel, aki már ide is ült a székbe..." s azzal rámutatott a magához tért VIP könyvelőre aki potrohos hasát hirtelen kétségbeesett vadsággal próbálta kiszabadítani a kötelek fogságából. De egy jó erős tölgyfa székre volt közötve, nem volt menekvés.
- "Az lesz a feladat hogy a jelentkezőnket feldaraboljuk, de úgy - hogy jó sokáig mozogjon és kiabáljon. Ha esetleg valamelyikőtöket zavarná hogy kiabál akkor szóljatok és teszünk a szájába egy rongyot. A játékot az nyer meg aki a legtöbb darabot vágja ki belőle és dobálja szét a kiskertben a vendégek között. A nyertes 1 millió dollárt kap tőlem ajándékba..."
Az ötletet hatalmas ováció fogadta a gyerekek részéről és azonnal a késeket követelték. A könyvelő halottsápadt lett és azonnal üvölteni kezdett. A francia intett az őreinek hogy avatkozzanak be, de mire azok odaértek volna a gyerek két késsel ártalmatlanná tette őket. A közelébe sem értek. A könyvelő pedig üvöltött:
- "Te nem tudod kivel baszakodsz te kis féreg, taknyos. Én az Öreg könyvelője vagyok. Ha egy ujjal is hozzám mersz érni a halál fia vagy és kínhalállal fogsz meghalni!" - fenyegetőzött eleinte.
- "Ugyan ugyan - mondta a kölyök - biztosan morcos lesz az Öreg, de majd túlteszi magát rajta" - nevetett a könyvelő szemébe és osztani kezdte a késeket a gyerekeknek.
- "Várjatok, gyerekek addig nem vághat senki sem amíg jelt nem adok rá..." A könyvelő felváltva fenyegetőzött és könyörgött. Próbálta a gyerekeket megfélemlíteni, vagy elriasztani agggresszív és mérges üvöltésével. De a saját csapdájába esett. A hangulat fokozó és szexrabszolga töltelék emberek dolga a VIP-k szórakoztatása volt. ÚGy lettek felkészítve hipnózissal hogy egy rangsorban teljesítsék a feladatokat. Amit egy VIP mond azt csinálták, de volt egy rangsor amihez az Öreg mindig ragaszkodott és be volt épülve a rendszer hipnotikus programjaiba. Az erősebb VIP szava döntött. És ebben a helyzetben a kölyök szava volt a mérvadó. A könyvelő hiába üvöltözött és könyörgött ígért a gyerekeknek bármit azok a késeket csattogtatták és nevettek. A kölyök cukkolta is őket. A válla felett visszanézett a franciára és asztaltársaságára, majd kacsintott nekik. "Most figyeljetek." Majd jelt adott a gyerekeknek. A könyvelő mint egy vágás előtt lévő disznó úgy elkezdett visítani. A gyerekek a kölyöktől kapott tipp alapján csak kis darabokat vágtak belőle. Egy egy ujjpercet, a füléből, az arcából, a lábából vágtak ki darabokat vigyázva az ütőerekre, hogy nehogy idő előtt elvérezzen a játéktárs - ahogya kölyök elnevezte a könyvelőt.
Közben a kölyök kommentálta az eseménysort a többi vendégseregnek. A delejezett kiszolgáló horda kitörő ovációval fogadta a látványosságot és igyekeztek a második fődíj miatt minnél több darabot összeszedni amit a gyerekek eldobáltak és az asztalukon összegyűjteni. A többi VIP egy része dermedten figyelte az eseménysort a többiek meg azt gondolva hogy az üvöltöző hazudik, és az egyik kiszolgáló személyzet, tapsoltak a produkcióhoz...
A francia aggódva figyelte az eseménysor minden részvét nélkül. Sok alkalommal nézett végig hasonló vagy még brutálisabb vérengzéseket is, mert szerette a véres emberviadalokat és szervezett is sokat - bár az utóbbbi időkben egyre nehezebbé vált a kölyök miatt, aki rendre tönkretette a viadalokat megölve a vendégsereget is - bár ez az árakat is felfelé nyomta - így végül is annyira nem haragudott rá. De most saját élete felől kezdett aggódni. Vajon mi lehet a kölyök fejében? Megölheti az Öreg bármelyik emberét büntetlenül? VAgy már az Öregnél is nagyobb hatalomra tett szert és bárkit megölhet?
A gyerek magukra hagyta a "játszadozó" kis ördögfiókákat, amint azok darabokra vágták a közben egyre halkabbá váló könyvelőt. Visszasétált a frania asztalához.
- "Na milyen a parti? Hogy tetszik?" - kérdezte.
- "Nagyon vicces. - válaszolta a francia mérgesen.
- "No mi az, hát csak most kezdek belemelegedni a szórakozásba, talán valami gondod van azzal hogy kimulassam magam? Vagy nem azért hívtál meg hogy egy jót szórakozhassak?"
- "De az ott az Öreg egyik legfontosabb könyvelője ... volt." - mondta miután a könyvelő a mondtata közben végleg elhallgatott. A gyerekek a kölyök utasítása értelmében miután elhallgatott teljesen apró darabokra vágták és szétdobálták a darabokat a kis kerthelységben, a medencében és az asztalok között. Őrült hajsza és versengés kezdődött a vendégek között a véres darabok után, mint húsvétkor a tojáskereséskor.
A vendégek igen jól szórakoztak és nevetgélve egymást kezdték dobálni néha a húsdarabokkal, amit egy másik VIP javasolt nekik. Többen baszni kezdtek az asztalok között vérrel kenve be a testüket.
A francia őrei közben végképp elfogytak ahogy a kölyök módszeresn kivégezte mindet a nagy felfordulásban. A francia kezdtett nagyon idegessé válni. Mozdulni sem mertek az asztalánál. Végül az egyik nő nem bírta tovább menekülni próbált. A kölyök egy hajítókéssel a tölgyfa asztalon keresztül eltalálta, de a penge nem ütött halálos sebet azonnal. a kölyök fejét csóválva a franciához fordult:
- "Látod? Én adtam a berendezési tanácsokat neked. Látod milyen kiváló minőségű ez a tölgyfa asztal? Ha ebből ajtót csinálsz, a megfelelő plusz megerősítéssel kiváló fedezéket nyújt még nagyobb kaliberű lőfegyverek ellen is. Késsel csak az tudja átüti aki van olyan profi mint én. De ezt az asztalt csak én tudom úgy átütni hogy a penge pontosan a célpontba csapódjon, mert a szálirányt is közben figyelembe kell venni. Figyelj!" Azzal a pengét hatalmas erővel az asztalba vágta úgy, hogy a másik oldalán jött ki egyenesen a földön fekvő vonagló célpont szívébe hatolva. A nő azonnal kiszenvedett.
Az asztalnál ülő második nő szintén besokallt ettől. De ő kisportolt és harcművészetekben jártas lévén támadásba lendült.
- "Nofene. Te vagy az egyetlen férfi ebben a nyomorult, gyáva szarláda társaságban?" nevetett a kölyök kegyetlenül.
- "Nem fogsz te olyan sokáig mulatni itt olyan jól..." sziszegte a nő és lekapta a falról a japán szamurájkardot amit igen profi jártasságggal megsuhintott. A kölyök azonnal látta hogy nem előszor van ilyen a kezében. Elővette a saját daggerét és tisztelettel meghajolt. A nő azonnal megpróbálta kihasználni a főhajtás nyújtotta lehetőséget, de a kölyökkel szemben semmi esélye sem volt. Csak egyetlen gyors villanás volt az egész összecsapás és a nő egy pisszenés nélkül a földre csuklott. Már halott volt mikor a földre ért. A feje a teste mellett landolt. A kölyök tisztelettel adózott az ellenfélnek. Majd brutális kegyetlenséggel gyilkolni kezdte a vendégsereget. Elsősorban a VIP-kat célozva ahjítókésekkel megölte őket sorban. Majd a szamurájkarddal a többieket vágta halomra. A francia és megfogyatkozott asztaltársasága immár kétségbeesve nézték az egyre brutálisabb, kegyetlenebb és gyorsabb vérfürdőt. Egy pár perc leforgása alatt a kert csendessé vált, csak a DJ lemeze adta a véres jelenetekhez nem illő jókedvő rock & roll muzsikát. A kölyök elengedte minden dühét és gyűlöletét amit a rothadt rendszer ellen érzett amióta csak ismerte őket. Kifejezetten élvezte a tombolást és semmilyen sajnálatot vagy részvétet nem tudott e kétlábú zombi élőlények pusztítása miatt, sőt inkább elégedettséget érzett. Alkalma nyílt arra hogy a sok éve visszafogott dühét aktívan és romboló módon kiélhesse, élvezhesse iszonyatos rombolóerejét - azért tehette meg mert most jó célt szolgált a tombolása. Egyébként kötőféken tartotta önmagát iszonyú erőfeszítések közepette, frusztrálva a tehetetlenségtől, amit a francia nagyon jól látott. De ez itt más volt. Bútoroknak, kelléknek tekintette a kétlábú zombihadat. Szinte gyönyörködött saját mozdulatainak brutálisan gyors és kegyetlen precizitásától. Azonnal ölt.
Miután a kert elcsendesült a kölyök a francia asztalához lépett. Kissé lihegve az erőfeszítéstől, lezubban az egyik székre és valami frissítő után kapott.
A mellette ülő nő alig mert megmozdulni. Gyönyörű volt és a tudata valahol messze kívül minden földi egészséges gondolkodás keretein. Végül odafordult a kölyökhöz:
- "Én szivesen dugok veled ha akarod." ajánlotta fel magát... "persze sak ha tetszem neked..." tette hozzá látva a kölyök elképedt arckifejezését.
- "Tudod mit - kezdte - annyira szép a szád, mi lenne ha leszopnád a farkam?"
- "Rendben mosolyodott el azzal a negyed bágyadt mosollyal az arcán mint akiben működni kezdenek a triggerek és az ismerős szavak és helyzetekben remekül eligazodik - automatikusan nyúlt is a kölyök nadrágja felé. A kölyök felállt és hagyta hogy a nő kicsomagolja a farkát, majd rutinos mozdulatokkal szopni kezdje. Az asztal másik felén egy bátrotalan hang szólalt meg: - "Én is szivesen szoplak ha akarod..." mondta egy másik női hang. - "Ohhh nagyon kedvesek vagytok de csak egy frakam van és most máshoz nem férsz hozzá.
Miután beleélvezett a nő szájába egy kis nyugalom keletkezett. Majd odafordult a nőhöz és megkérdezte:
- "Nos ízlett a gecim, kurva?"
- "Nagyon finom gecid van szivesen állok máskor is a rendelkezésedre..." válaszolta a nő.
- "Miiicsooodaaa?" - kezdett önmgaából kikelve mesterségesen önmagát hergelve a kölyök üvölteni ... "azt mndtad hogy az én gecim? Te riherongy szarrakás...." és azzal a méreggel egy suhintással levágta a nő fejét.
Az asztalnál ülőkben meghűlt a vér. Ebben a pillanatban kezdte el mindenki felfogni hogy itt most ez a parti lehet életük utolsó fejezete. Még az egyik totálisan megdelejezett csaj is elkezdett rimánkodni hogy - őt meghipnotizálták és ő nem akart itt lenni, őneki van egy gyerek és szeretne hazamenni hozzá, mert ő tulajdonképpen egy családanya és egy írószerben dolgozik.... de a kölyök közbevágott:
- "És arra emlékszel-e amikor a gyermeked barátnőjét főztétek meg a férjeddel a hobbiházatokban és feltálaltátok a kislányotoknak? Erre is emlékszel? Látod? - fordult a franciához a kölyök a halálfélelem még a legerősebb hipnózist is képes feltörni. Ezt érdemes ám megtanulnod neked is." mondta és ahogy befejezte a mondatot egy hajítókést vágott a nő fejébe.
Végül mindekit kivégzett az asztalnál, kivéve a franciát.
- "Most pedig átutalsz nekem xxx dollárt erre a jakmán szigeteki bankszámlára - frodult a franciához. "Ne törődj a trackerkód eltávolításával, onnan azonnal átutalásra kerül máshová a tracker kód nélkül." A francia ellen akart állni.
- "Nem tehetem, tudod hogy az Öreg mindenkit megöl vagy megkínoz aki ellene szegül..." de nem tudta befejezni a gyerek az egyik hajítókést a kezébe fágta. A francia nem bírta a fájdalmat. Élvezte másokét nézni és élvezte csinálni is másoknak de ő maga nem bírta a legkissebb fájdalmat sem elviselni. Sokáig el tudta ezt leplezni a közösség előtt, de a kölyök tudott mindent róla.
- "Ne fárdaj francia, át fogod utalni még mielőtt a második ujjadat vágom le..." És igaza is lett. A francia szinte azonnal megadta magát. Átutalta a pénzt a számítógépéről.
- "Tudod ebből fogom megvalósítani a saját projektemet amire az Öreg semmilyen módon nem akart nekem forrást biztosítani. Ebből lesz az én életbiztosításom megvalósítva. Egy olyan módszer és szerkezet, technika ha tetszik ami annyira túlmutat minden jelenlegi tudományon amit ti ismertek, hogy sok éveig nem fogja senki sem érteni hogyan és milyen törvények szerint működik, mire alapul... Nagyon gonosz- és amint láttad ma igenis tudok én is sátánian gonosz lenni, no nem leszek soha sem annyira jó ebben mint ti, ebben vitathatatlanul ti vagytok az elsők, de azért én is kegyetlen vagyok, vagy tudok az lenni. Az egyetlen különbség közted és közöttem, hogy én nem élvezem ezt. Én csak megcsinálom, mert meg kell tennem, mert meg akartam tenni hogy lásd a dühömet, hogy az ÖReg is lássa a dühömet és lássa hogy még ő sem packázhat velem büntetlenül...."
A francia agya lázasan kattogott rettegett a haláltól és próbálta kitalálni mit akarhat még a kölyök, vagy mi lehet a terve. A kölyök folytatta.
- "Tudod az Öreg megpróbált engem úgy beállítani az emberek előtt hogy én vagyok az ördög maga és hogy tőlem kell a legjobban félni a vilgon - miközben folyton olyan feladatokat adott, amik kívülről nézve alá is támasztották ez a látszatot. Eltartott egy darabig amíg a körmönfont és kifinomult kettős arcát megláttam, de ma már látom és tudom hogy melyik az igazi arca. Elismerem becsapott és az orromnál fogva vezetett, de csak azért mert hagytam. Kénytelen voltam hagyni, mert egyedül voltam. Senki más nem látta át az ördögi rendszerét - végül még ő maga sem, ezért kellettem neki én - és sok időre volt szükségem ahhoz hogy támogatást találjak. Képzeld még azt is vállalta az Öreg - hogy közben segített nekem, és tényleg segített is - de csak azért hogy közben fejlesszek neki és erősítsem meg a birodalmát és a hatalmát. Nos elszámította magát.
Mindeközben a kölyök egy táskából robbanóanyagokat vett alő és felszerelte a számítógépre és bizonyos helyekre.
- "Téged életben hagylak francia. Azt javaslom hogy menj Katyarinához, mert a többi mafiavezért szereti előbb megkínozni az embereit, ő nem. Merthogy neked az embereid nélkül véged..." - kacsintott a mereven és sértődött kétségbeesésben hallgató franciára.
- "Szóval menj el hozzá, a kínzásra hivatkozva mondd el neki hogy én kényszerítettelek hogy ellopd az Öreg egy nagyobb számlájáról a pénzt, és most szükséged van védelemre. Ami így is van, vagyis lesz amint élve kisétálsz velem a kapun.Az Öreg vadászni fog rád. De majd rájön mi történt és addig Katyerina meg tud védeni. Azért hagylak életben mert van egy feladatom a számodra amit te szépen el fogsz végezni nekem...
Miközben ezt a beszélgetést folytatták a francia háta mögött meglibbent egy asztalterítő. A kölyök szokása szerint úgy tett mintha nem vette volna észre majd amikor a franciát a kertkapuba megállította visszament és hirtelen felránotta a terítőt. Egy kislány volt az asztal alatt remegve. Az egyetlen aki jeentkezett nála hogy ő szeretne haza menni, mert őt meghipnotizálták és minden szpet ígértek neki és eljött, de az anyukájával gyakorolták hogyan kell felébredni a hipnózsiból és rájött hogy az iskolából hozták el. A kölyök mndta neki hogy hol rejtőzzön el. A kislány végignézte a vérfürdőt és a brutális végső jelenetet a francia asztalánál. A kölyök halkan odasúgta neki:
- "Most mi kimegyünk a kapun, itt van egy kis líra ezzel busszal el tudsz menni a horvát határig, és itt van egy pár kuna a horvát határon túl már eligazodsz ugye?" - kérdezte hogy a lány kénytelen legyen beszélni, hogy felmérhesse a sokk állapotát.
- "Igen."
- "Nem vonattal nem mással busszal mégy. A határ előtt leszállsz a buszról és gyalog átsétálsz. Magabiztos leszel. Nem kell félned, mert mivel ők hoztak el a határőrök simán kérdés nélkül vissza fognak engedni, papírokat sem fognak kérni tőled. Ha mégis valaki kérdez valamit mondd azt hogy az Öreg parancsát teljesíted. rendben?"
- "Igen."
A kislány megértette, rémült volt ugyan és félt a kölyöktől is, de megértett mindent. Ő volt az másik túlélője ennek a partinak.
---
- "Szerinted miért baszta szájba a kurvát? Ez mintha kilógna a profiljából. Vagy már ő is ugyanolyan szarházivá lett mint ezek és semmi különbség nincs közöttük?"
- "Szerintem összekötötte a kellemest a hasznossal."
- "Nem értem."
- "Hát, mivel úgyis eleve eldöntötte hogy megöl mindenkit ott azon a partin, mindegy volt nekik. Neki meg ki kellett használnia minden lehetőséget hogy örömöt találjon az életében, ahhoz hogy túl tudja élni ezt a borzadályt. Teljesen logikusan és számítóan cselekedett. Kihasználta az üresfejű kurvát hogy élvezetet kapjon, majd megölte, mert azon a partin ez volt a dolga. Üzenetet küldött ezzel az Öregnek és az egész hálózatának."
- De ez annyira roboti, vagyis olyan tárgyilagosan kegyetlen hogy őrület. FElfoghatalan. Miféle ember képes ilyesmit csinálni? Ember ez még egyáltalán?"
- "Nézd ő ezzel a partival üzenetet küldött és elvágta magát, lezárta magát az ilyen jellegű partiktól. Szerinted ki fogja ezek után elhívni ilyen partikra?"
- "Senki." ... "És mi volt az üzenet?"
- "Hát az egyik része a hálózat felé ez: engem ne hívjatok vagy ha elhívtok én így mulatok... számoljatok a következményekkel. A másik fele meg ez: nem az embereknek kell félniük tőle hanem az Öreg hálózatának, azoknak akik az embereket kihasználják, hipnotizálják és manipulálják, ostobaságban tartják. Ők mind az ellenségei a Gyereknek. Hadüzetenet küldött méghozzá nyíltan." ... "Hogy ember-e azt nem tudom. De ilyen körülmények között ki tudna ember módjára élni? Ki tudná ezeket a feladatokat megoldani más, mint a kölyök?"
---
Olaszországban egy véres tömgegyilkosságról cikkeztek valamikor a 80-as évek második felében. Az adatokat sok évre titkosították és a hír hamar eltűnt a nyilvánosság látóteréból. Az ügyet azóta is homály fedi. Csak néhány bizonyíték és egy porosodó aktahalom őrzi a brutális esemény emlékét egy pince mélyén valahol...