Organised Stalking & Mind Programming

Organised Stalking - a szervezett üldözés vagy zaklatás. A szervezett zaklatás sok kis apró zavaró esemény együttes hatásából fakad. A technika és módszer egy titkosszolgálati (titkos társaság, szövetkezés, bűnszövetség, titkolózó társaság) közösség és egyén romboló technika.

Ahhoz, hogy megértsük először csak az egyszerűbb és már szakállas verzióját vegyük górcső alá.

Olyan eseményekre alapul, melyek megtörténhetnek mindenféle szervezettség nélkül is. Például defektet kapsz az autóddal, segítséget hívsz, de ott kell hagynod az autót fél órára - mire visszaérsz feltörik a szélvédőt bezúzva, a főnököd kirúgással fenyeget, ha még egyszer elkésel aznapra estig berendel, a monitorod elkezd vacakolni, alig látod rajta a betűket, megfájdul a fejed, a kollégáid bekapcsolják a rádiót, amikor szólsz, hogy zavar döbbenetes jelenetet rendeznek, mire a főnököd megint rádugrik, hogy ha már elkéstél legalább húznád meg magad. A kávéautomata benyeli az apród és nem ad kávét, a többiek pedig folyamatosan sugdolóznak a hátad mögött. Amikor könnyítenél a lelkeden és elmondod az egyik kollégádnak, hogy kész vagy és nem tudsz koncentrálni az beköp a főnöknek, hogy egész délután nem csináltál semmit - újjabb lebaszás következik.
A klasszikus módszer bemutatásra került már az előző század közepén a Gaslight című filmben 1944-ben Ingid Bergman főszereplésével. A mentális zaklatás kifejezésére használt

Gaslighting

is e film nyomán került  a köztudatba.

A történet csak lazán mutatja a nyomvonalat. Az szervezett zaklatás ettől sokkal messzebb megy. Belefér az autó fékrendszerének a tönkretétele (komoly balaseti forrás), a betörés, a félelemben tartás, a fizikai fenyegetés, a fizikai erőszak (de csak, ha nehéz bizonyítani), az elektronikai eszközök manipulációja stb.

A hatalommal való visszaélés egyik formája, amikor a titkosszolgálatok sokmindenre képes tagjai (maffia) a rendelkezésre álló eszközökkel kezdik el ezeket a folyamatos és apró eseménysorokat szervezni. Ők hozzáférnek sok modern technikákhoz. Persze itt is vnnak különböző szintek az anyagi lehetőségeik korlátai szerint, például nem mindenki fér hozzá a szatellit rendszerekhez, vagy az elektronikus gondolatolvasás technikájához. Ezekkel a technikákkal le tudják hallgatni a telefonbeszélgetéseidet és olvasni tudják az elektronikus vagy sima levelezésedet is - úgy, hogy semmit nem veszel észre belőle.

Miután lehallgatták és otthonában bekamerázták - és hosszú időn keresztül megfigyelték - leprofilozták az áldozatot: kezdődhet a műsor.

Egyszer csak azt veszed észre, hogy a szomszéd padon ülő ember épp arról vált szót a barátnőjével, hogy az egyik kollégája mindig bevizel, mert vizelettartási problémái vannak (miközben neked van ilyen problémád), vagy aggódsz a gyermekedért, hogy sikerüljön a matekvizsgája, de valaki "véletlenül" a kávézóban azt mondja, hogy meg fog bukni. Persze mindig van szövegösszefüggés, nem "rólad beszélnek". A skizofrénia egyik leíró tétele is megjelenik, az érzés, hogy figyelnek téged. Tudtodra hozzák, hogy nincsenek titkaid.

Az elmeprogramozás megjelenésével ez a technika fegyverré vált. Úgy lehetett (lehet) vele megölni vele valakit, hogy az áldozat "maga húzta meg a ravaszt". Se nyom, se indíték. A tökéletes eszközzé vált. Nemhiába tartják olyan hihetetlen nagy titokban.

De hát, amit egy ember tud, az már nem titok. (morfogenetikus mező)

Lassan kezd terjedni ennek a technikának a híre és mind a technikai háttere, mind az elmélete is napvilágra került. Az átlagember csak azt érzi, hogy valami nincs rendben a világgal, de a telhetetlen hatalomvágy ezen eszköz tekintetében leleplező erővé vált. Ezt a technikát tették meg ugyanis (erre épül) az új világrend (New World Order) alapjává. A MATRIX - a képzelt modellvilág (álomvár), melyben az emberek elmenekülhetnek a borzalmas valóság elől: hogy tulajdonképpen csak rabszolgák és nincs joguk dönteni. A döntéseket mások hozzák, akik ráadásul sok esetben sokkal hülyébbek.

Ezek az egyedek azok, akik "felébrednek" vagy kilógnak a rendszerből. Emberek, akik érzékenyebbek, paranormális képességekkel rendelkeznek, gondolkodnak, következetesek, és alapvető emberi értékekre építik tudatosan az életüket. Ők az elsődleges célpontjai ennek a titkos elmemanipuláló rendszernek.

A rendszer ellenségei. Mert ők ki tudnak lépni a műanyag mesterséges világokból, amit a rendszer betáplál.

De kilépni sem kell. Elég ha a szeretet valóságos fogalmát gyakorolja valaki az életében - már össze fog ütközni a rendszer függőségre és uralkodásra épülő piramisrendszerével. Ez ugyanis az emberség, ami ellenséggé teszi a természetes erkölcsi értékekkel leszámolt rendszergazdák szemében.

Sajnos a világ, amit felépítenek alapjaiban nem fog megállni. Ezt ma már az eszükkel felismerték ők is. Bele fognak pusztulni ők maguk is. Hiszen már jelenleg sem működne egyetlen cégük, szervezetük a szeretet  valóságos képviselői (gyakorlói) nélkül. Selejt. A modell egy selejt.

Másodlagos hatása viszont az efféle elmemanipulatív kínzásnak, hogy akik túlélik - azok tudatosabbá válnak és kénytelenek spirituálisabban átgondoltabb életet élni. Sovány vigasz?

Eareased and Implanted

- Figyelj a vonalra! Maradj a vonalon, nem térhetsz le róla!
A kisfiú igyekezett is. Az út szélén lévő 10 cm-es fehér vonalon kellett tartania a kerékpárt - koncentrációs gyakorlatként. Egészen jól ment, egészen addig, amíg egyszer csak egy színes pillangót nem látott meg pontosan a vonal közepén. Félrerántotta a kormányt. A trainer azonnal káromkodni kezdett:
- Mi a szart csinálsz? Maradj a vonalon!
- De ott volt egy pillangó.
- Fuck the butterfly! I can't believe you bastard.
...
Egy fekete 30 körüli ember volt kikötve térdrerogyva. Kezei hátrakötve, a szemein a kábítószer és az elgyötörtség jelei látszottak. Nem volt egészen magánál.
- Így. Most szépen elkezded feldarabolni. Kezd a nem létfontosságú szervekkell: fül, orr, ujjak. - mondta és egy éles késsel odalépet a sráchoz, majd levágott a bal füléből egy darabot. Tárgyilagos volt és észre sem vette a fiú jajjgatását. A srác közben magához tért és rémülettel vegyes iszonyattal könyörgött valami érthetetlen afrikai nyelven.
- Nem! Én ezt nem csinálom!
- Mi az hogy nem csinálod? ...A büdös kurva... - és elkezdte összevissza kaszabolni a fejét, a mellét, a vállait.
- Mi az hogy te ezt nem csinálod? Miért? - üvöltötte kaszabolás közben.
- Ez fáj neki! - kiltotta a kisfiú kétségbeesetten.
- Na és ha fáj neki? Hát azért csináljuk! - A srác nyaki ütőerét is átvágta, majd ahogyan a  kötelékek is elszakadtak félrelökte a haldokló, hörgő testet.
- Na ez kész. - Mondta a trainer megnyugodva egy kicsit.
- De én is érzem a fájdalmát - üvöltötte sírva a kisfiú. A trainer elgondolkodva félrenézett, mit sem törödve a haláltusáját vívó fekete sráccal.
...
- Gondolkodás nélkül öl, de kikerüli a pillangót az út szélén.
- Tudjuk valamire használni?
- Van egy ötletem.
...
Egy napsütötte hegyoldalban feküdt a kisfiú. A jobb lábát kicsit behajlítva kezét a ravasz mellett nyugtatta. Izgatottan várta a pillanatot, amikor tüzelhet. Célbalövési gyakorlatot talált ki neki a tréner.
- Oké, mehet az első - szólt a rádiójába egy láthatatlan valakinek. A terep jobb oldalától a bal oldalig egy kis egyenes kiszáradt patakmeder húzódott. Alig 20 cm mély egyenes kis 1 méter széles pálya. A jobb oldalon egy deszkabódé a baloldalon egy másik. Hirtelen a deszkabódé mögül egy néger huszonéves fiú futott ki a másik deszkabódé felé. A két bódé között 50 méter lehetett a távolság.
A kisfiú megrökönyödött, amikor meglátta.
- Azt akarod, hogy lőjem le őt?
- Hát persze. Gyors és fájdalommentes. Nem fogod érezni te sem. Próbáld csak ki.
- De én nem akarom megölni őket.
- Rendben van. - majd kis szünet után hozzátette - akkor amelyik átér a másik bódéba azt mind megkínozzuk. Úgy ahogyan tegnap.
A kisfiú kétségbe esett. Nem volt más választása. Tudta, hogy a trainer úgy kínozza meg az embereket, mint ahogyan más a sajtos tésztát eszi.
A másodikat már lelőtte. A harmadikat is. A negyediket is. Az ötödiket is. A fekete férfiak kétségbeesetten rohantak az életükért. Volt amelyik cikázni kezdett, hogy átérjen - ő úgy tudta, hogy a túlélésért küzd. A kisfiú tudta, hogy nem hibázhat, mert a halálnál sokkal rosszabb, ha a trainer veszi őket kezelésbe.
A hatodik után már némi izgalmat is érzett. A vadászat izgalmát. Nem számolta tovább őket. Magában csak azon imádkozott, hogy mielőbb vége legyen a gyakorlatnak. Nem hibázott el egyet sem.
...
- Hogy halad?
- Úgy öl, mint egy álom. Puskával, késsel - olyan mint egy villám. Olyan figurákat csinál, amit még soha nem is láttam. Kombinálja az elemeket. Lehetetlen helyekről szúr. Nincs is sok más választása. A lövészetet még élvezte is...Hahaha - röhögött, elégedetten, mint aki a mesterművét dicséri.
- Nekünk egy kihallgató kell. Olyan mint ő. Gondolatolvasó.
- Nem megy. - A trainer elkomolyodott. A kisfiú a kocsi hátsó ülésén ülve is pontosan "hallotta" mit beszélnek, pedig 20 méterrel odébb húzódva lehalkították a hangjukat. A trainer visszanézett egy pillanatra a kocsira a kisfiú felé. Pontosan tudta, hogy mit jelent ez. Ha kihallgató kell, akkor az kell. Más nem. A fölösleges elemeket pedig el kell "takarítani". Rádöbbent, hogy a szivéhez nőtt ez a kisfiú. Soha nem volt még olyan tanítványa, aki ilyen gyorsan tanult volna. Sokmindent csak úgy kitalált magától.
- Nem tud kínozni. - mondta. - De amikor kérdeztem miért nem, azt mondta: "Azért, mert ő is érzi a fájdalmat!"
- Nem azért, mert nem tudja megcsinálni.... - Érted? ... Egy gondolatolvasó.
A másik fekete ruhás alak elgondolkodott. Látszott rajta, hogy valami történt vele belül. "Érzi a másik fájdalmát..."
- Jól van meglátjuk mi lesz.
A trainer megörült. Nem kell elpusztítania a kisfiút. Valamiért nem akarta ezt megtenni.
- Vigyétek vissza a családjához. És töröljétek az agyát. Majd kitaláljuk, hogy mire tudjuk használni. Később visszatérünk rá.
A fekete alak nem beszélt sokat. Miután így döntött, azonnal fordult is és autójába ülve elhajtott.
A kisfiú közben kiszabadította valahogy a megkötözött lábait. A kezeit szorító gúzst még nem sikerült eloldania. A trainer pedig közeledett az autóhoz. A csomagtartóból kivett egy vattacsomót, majd ráöntött valamit. Ezután odalépett a hátsó ajtóhoz és kinyitotta. Az első meglepetéséből rögtön egy sarokrúgás repítette hátra. Persze pocakos volt, de hétpróbás gazember, aki több harcművészetet is elsajátított.
- Mit akarsz csinálni velem? - kiáltotta dulakodás közben a kisfiú.
- Mész  vissza az idióta családodhoz, és egy kibaszott faszverő lesz belőled, aki fél a kislányoktól és bevizel éjszaka, mert az emlékeidet kigyaluljuk belőled. Arra sem fogsz emlékezni, hogy valaha láttál engem. - sziszegte elkeseredett dühvel a trainer.
Leütötte a kisfiút és az arcára szorította a vattát. Ő megpróbált kiszabadulni, de nem bírt a trainer erejével - és a kezei is össze voltak kötözve.

"You supposed to be the Hitler of the 21st century"

U-turn of the NWO.
"You have sold a weapon to the mafia against what there is no protection?" "Yes I did." - mondta a ravaszkás félmosolyával.
"Már kipróbáltam mindent, amit akartam. Csináltam földrengést, csináltam vulkánkitörést, öltem nőt, férfit, gyereket, kínoztam is - már csak egy dolog maradt amire kíváncsi vagyok: a halál." - mondta. Szomorú, őszinte, zseniális és egyenes volt a sátán maga. A Pireneusok hágója közel volt már. mire felértem a "fészekbe" vége lett. Nest a la nesta - vagy valami ilyesmi volt kiírva a falu végére. Egy MK paradicsom volt ezen az oldalon is meg a Spanyol oldalon is. Még a turistatérkép logója is jelezte.
Lézerfegyverek, műanyag golyók.
"Te honnan szeded ezeket  az információkat?" - kérdezte a volántól hátrafordulva, felháborodásában. Meglepődtem egy kicsit a kirohanásán, de a válasz nem késett sokat: "Járok kelek a világban és közben nyitva tartom a szemem."
A nemzeti vagyon felmérése. Mit is lehet még ellopni. Sajnálom.
"You are the one." "I made you the one." "We can rule the world." "Micsoda Istentelen népség ez." "Látod tudsz te ha akarsz."
Az esővel köszködött az úton sokat. Egy enyhe dombra kaptott fel éppen. Balra észrevett egy korábban már látott arcot. Hmmm. Ez a srác ott volt a kompon is - gondolta, miközben taposta a pedálokat. Hirtelen a bal oldalról a dombtető völgyén kersztül az útra merőlegesen két felfegyverzett vadászgép húzott keresztül. Összenézett az ismerős arccal. Az felvonta a szemöldökét, félelemmel vegyes huncut kíváncsisággal a tekintetében. Nem fél? "Te csak tekerj, fiam."
Dolgozom. Elemzek. Oda és vissza.
"Dig deeper."
A legjobb alapállás: nem értem.
Minden emberi "beültetés"-nek van egy kiagyalója. Annak van egy története, tudása, lelke, tudatalattija és üzenete. Egyik sem pusztán fekete, vagy fehér. Minden valóság.

In memoiram of Theodore L. Gunderson

Ted Gunderson was born in Colorado Springs. He graduated from the University of Nebraska in 1950. Gunderson entered the Federal Bureau of Investigation in December 1951. He served in Mobile, Knoxville, New York City, and Albuquerque offices. He held posts as an Assistant Special Agent-in-Charge in New Haven and Philadelphia; and as Chief Inspector, and Special Agent-in-Charge of the Memphis and Dallas divisions. Ted Gunderson is the former chief of the Los Angeles FBI

After retiring from the FBI, Gunderson set up a private investigation firm, Ted L. Gunderson and Associates, in Santa Monica. In 1980, he became a defense investigator for Green Beret Doctor Jeffrey R. MacDonald, who had been convicted of the 1970 murders of his pregnant wife and two daughters. Gunderson obtained affidavits from Helena Stoeckley confessing to her involvement in the murders Gunderson is also co-author, with Roger McGovern, of How to Locate Anyone Anywhere Without Leaving Home
Since his retirement, Gunderson has publicly claimed that several high profile deaths or crimes have been committed by prolific satanic cults, also often claiming involvement by high level government officials. Cases where he has made such claims include the death of Sonny Bono, the Oklahoma City bombing, the MacDonald case, and the Franklin child-prostitution ring allegations. He recently provided an affidavit about Gang Stalking regarding Freedom of Information Request No. 10-00169
Gunderson also claims, that the United Nations are using chemtrails worldwide to poison fish and birds and conducting this way a genocide
He was a member of the Constitution Party. Ted died on July 31st 2011 from complications from pneumonia. He had stage 4 cancer.

Képzelt riport egy szabadságharcossal

Mit jelent neked a szabadság?

A szabadság fogalmát ki kell nyomoznom. Úgy értem ki kell derítenem a saját életem történetéből, hogy mikor éreztem a szabadságot és mikor nem. Ebből elég jól körülírható, hogy milyen tudattartalom van a fejemben erről a fogalomról.

Az életem történetéhez hozzá tartozik minden, amit megéltem (átéltem, kívülről is megfigyelhető események) és minden, amit belül elképzeltem, olvastam, vagy valahogyan kívülről hozzám került.

A szabadság jelen pillanatban a szabad gondolkodás és a szabad döntés és a szabad cselekvés lehetőségét jelenti a számomra. Ebben az alapvető emberi jogban jelenleg megpróbálnak a lehető legteljesebb mértékben korlátozni.

A gondolkodásom szabadságát a minden irányból érkező manipulációval (reklám, tudatalatti befolyásolás, a nyelv felforgatása, mesterséges gondolatolvasás, pszichés hadviselés) megpróbálják erőszakkal irányítani.

A döntés lehetőségét - az ehhez szükséges mozgásteret - megpróbálják a legszűkebbre fogni, hogy az egyetlen lehetséges választás (amit az életem kockáztatása nélkül választhatok) az a manipulátorok által meghagyott lehetőség legyen. Itt persze van lehetőség a kockázat vállalásával arra, hogy kreatív módon és a gondolkodásom megváltoztatásával (a gondolkodás kereteinek megváltoztatásával) másfelé mozduljak - de ennek mindig komoly ára van. Egy idő után vagy belejövök vagy belepusztulok.

A cselekedeteim szabadságát belső meggyőződések (hitek) is korlátozzák, de ezek szolgálják a fő célomat.  A fő célom: Önmagammal és a környezettel való harmonikus együttműködés - ahol a környezet az embereket is jelenti és a természetet, a Földet, az univerzumot; a harmónia az egyensúly fenntartását jelenti tartalma nagyon változó lehet, a testem, az érzéseim, és a gondolataim és a külső világ összhangját jelentik. Ahhoz, hogy ez működjön ismernem kell mind a négy tényezőt - vagy legalábbis törekedni a megismerésükre.

A cselekedeteimet azonban ma már a manipulátorok a külső fizikai kényszer eszközeivel is manipulálják. Gazdasági kényszerítő eszközök, katonai pszichológiai eszközök, az elérhető tudás korlátozása, a környezetem manipulálása stb. Az eszköztáruk elég széles - tekintve, hogy szegényes anyagi környezetben nevelkedtem. A szabadság tehát számomra egy folyamatos belső és külső munkát jelent. Jelenleg a külső hatalmak korlátozása érvényesül dominánsabban - s e miatt nem érzem magamat szabadnak.

Mit jelent neked a harc?

A rendelkezésre álló eszközök használatával való törekvés egyfalyta egyensúlyi helyzet elérésére.

Hogyan képzeled el a szép új világot?

A jelenlegi világban dominál a függőség mégpedig az egyik legveszélyesebb formája: a hatalommámor.

Abban különbözik az összes többi függőségtől, hogy a hatalomvágytól függőknek nincs esélyük arra, hogy megéljenek egy mélypontot, mint például egy heroinista - aki előbb-utóbb eljut fizikailag, pszichikailag arra a pontra, amikor belátja, hogy az anyag (a függőség tárgya) elpusztítja őt. Innen két lehetőség nyílik: elfogadja a pusztulás tényét és megy tovább, vagy spirituális ébredést átélve megmenekül, szermentessé válik.

A hatalomfüggő - és itt különösen az emberi társadalmat ma jelentősen meghatározó pénzuralmi rétegre gondolok - csak akkor fog szembesülni a tetteinek következményeivel, amikor már nem lesz lehetőség visszafordítani a folyamatokat. Nem tudom, hogy már túl vagyunk-e ezen a ponton, de úgy érzem nagyon közel hozzá. Remélem csak, hogy még van rá lehetőség. Sajnos ez a réteg nem csak a pénzt, hanem az időjárást, az emberi viselkedést, a föld bolygót magát, a napot a holdat - mindent kontrollálni akar. És ehhez meg is teremtette magának a lehetőséget. A nemzetgazdaságokból kivont billió-trilliók megteremtették a lehetőséget a viselkdésmódosítási technikák fejlesztésére, és ezen keresztül olyan szaktudósokat tenyésztettek, akik kérdés nélkül szolgálták (és szolgálják) ki az ő akaratukat. Ezt az általuk eltervezett világot nyugodtan nevezhetjük Orwelliának. De szokott a New World Order néven is megjelenni - bár ehhez a fogalomhoz már nagyon sok ködösítés tapad.

Az általam elképzelt új világban szabadon élhetem az életemet úgy, hogy a környezetem is szabadon élheti a sajátját. Valahogyan úgy, mint egy sokdimenziós sakkjátszmában. Valaki mindig megbontja az egyensúlyt, ami mindig soktényezős. Én arra törekszem, hogy az egyensúly helyreálljon - persze a magam korlátaim figyelembevételével.

Meg lehet valósítani a háborúzás és egymás taposása nélküli világot is. Hiszek ebben, tudom, hogy megvannak a technikai és tudásbeli lehetőségeink és az eszközeink ennek a kivitelezéséhez. Az önvizsgálat, az őszinteség (önmagammal és másokkal szenben, nem a kegyetlenség), az előítéletmentesség (nem a gátlástalanság), az alázat (egyszerűség, nem a megalázkodás), a szolgálat - csak néhány ezek közül az eszközök közül.

Mondhatják azok, akik az öldökléshez szokta: hogy ez unalmas. De nem az. Baromi kemény és sokkal nehezebb nem meghúzni a ravaszt, főleg ha ráadásul szembe jön valaki (ellenem, agresszívan, támadólag, rombolva a szabadságomat és az egységemet, vagy a szeretteimét).

A világ ilyen képén dolgozom folyamatosan - ez az én szabadságharcom. A szabadságharc bennem ugyanúgy folyik, mint kívül. A folyamatos visszacsatolás önmagamra, az értékek kiválogatása, a hamis (célomnak nem megfelelő) elemek leépítése, kihajigálása. Embernek lenni. Nem tökéletesnek (noha törekszem rá), de embernek, aki ragaszkodik az alapértékekhez.

Nagyon egyszerű.

És időnként nagyon nehéz. (Szinte állandóan:-)

Milyen eszközeid vannak a harchoz?

Amikor a túlélésről van szó, akkor bármi megfelel (akár az első kezem ügyébe kerülő tárgy (akár egy üdítős üveg is) - ilyenkor nincs tabu. Egyébként az összes pillanatnyi tudás és a korlátok ismerete ad csak határt a helyzetfelismerés és a cselekvés közötti időben. Ugyanakkor nem a túlélés a fő célom. Nyilván nem tudok mindig jól dönteni, de ezért tanulok - törekszem rá.

Egyébként vannak szimulációs eszközök (pszichológiai), melyekkel lehet próbálkozni. Elképzelve egy mozdulatsort például - a legjobb sportolók rendszeresen használják, a gyakorlat vizionalizálását pl - előre begyakorolhatunk helyzeteket. Persze a valós idejű cselekménynél nincs helye a legyártott mozdulatoknak. Improvizálni kell.

A testnek van egy saját memóriája, ezzel meg lehet könnyíteni az elme munkáját. Nem kell ugyanis emékeznünk olyan dolgokra, amit rutinból meg tudunk csinálni. Ezzel időt szabadíthatunk fel a gondolkodáshoz.

A gondolkodás - főképp a logikai kritika is egy ilyen eszköz.

Az intuíció (vagy annál több) is egy ilyen eszköz.
Az emlékezés - sokan lebecsülik az emlékezés jelentőségét. Én nem teszem. Nem is olyan könnyű néha...

A megosztás - azaz a szóbeli, írásbeli, képbeli, vagy egyéb módú megosztása a saját tapasztalataimnak és a tudásomnak szintén segít társakat és támogatást találni. (No meg ellenségeket is.)

Mit jelent számodra a magyarság?

Egy tisztázásra szoruló kérdést. Ezen felül jelenleg a legfőbb dolog, ami eszembe jut az a csodálatosan szép és rugalmasan szabad magyar nyelv. A magyarsághoz pedig a kemény, hosszútávú fizikai teherbírást, és a nyílt őszinteséget nevezném meg (mind női és férfi oldalon). A nyíl-t-ság egyébként önmagában is megjelenik a befogadásban, amit szintén a magyarság egyik jellemzőjének tartok (persze ezek univerzális értékek egyben nem csak a magyarokra jellemző).

Gondban vagyok a származásomat illetően, hiszen őseim jobbára betelepített népek. A magyarkodókhoz ezért sem tudok csatlakozni. Jobbára az egyetemesen megjelenő értékeket tudom elfogadni. Az ősmagyar vagy szkíta vagy hun (ki minek tartja magát és hisz) megközelítéseket és értékeket is ezen keresztül szemlélem. Ha nem hordoz egyetemes értéket, akkor nem tudom befogadni (elfogadni igen) és csak valamilyen érzelemmel (főképp a gyökértelenség szomorú szabadságának érzésével, de néha örömmel) szemlélem.

Nemrég Magyarországra érkezve egy kemény tortúrából, az első ember egy benzinkútnál (bringáztam, csak élelemért áltam meg) rögtön pénzt ajánlott, hogy haza tudjak menni. Azt mondta majd visszaküldöm, ha hazaérek.

Jelenti-e a magyarság a hazádat?

"Az a haza amelyik elárult többször is életem során, nem lehet a hazám." Ezt mondtam sokszor már magamnak. Megvizsgálva ezt a kijelentést, rádöbbentem, hogy a haza szó nem fizikai területet jelent a föld felszínén a számomra, sem a jogi államszervezetet - hanem sokkal inkább azokat az embereket, akik ugyanolyan célokat tartanak szem előtt és ki is állnak értük, akár az életük kockáztatásával is. Velük tudom magamat otthon érezni. Ők szeretnek és elfogadnak, néha befogadnak. A magyarásg fogalom a fejemben olyan, mint az egyház (krisztus egyháza) foglma. Krisztus egyházának semmi köze nincs a jelenleg formálisan is működő bejegyzett és be nem jegyzett egyházakhoz. Az ő egyháza a tanításait megvalósítani próbálók közössége. A magyarság tudatomat folyamatosan csiszolom. Próbálom kitalálni, megkeresni azokat, akik magyarnak vallják magukat és közösséget tudok vállalni velük. Ki szeretném hámozni a hazugságok tengeréből az értékeset.

Ugyanakkor egy országkerülő bringatúra során úgy éreztem, hogy maga a táj is jelent valamit számomra. A föld is kommunikál és "beszél" hozzám. Néha borzalmas dolgokat (Recsk), de többnyire a létezés időtlen szeretetét és a gondoskodását jelenti. Gyermekkorom egyik legboldogabb pillanata az alföldi homokba temetkezve nézni a felhőket a nyári napsütésben. Az időtlen boldogság egy pillanata volt és itt Magyarországon éltem át. Élve a földben megnyugodni.