Cigánykérdés

Gyöngyösi Ferenc Tamás - berettyóújfalu cigány rendőre

A cigány-probléma magyarországon. Nagy Pál történész írt egy remek könyvet a cigányságról. Egy gondolatát emelem, ki: a cigány nagycsaládok a gádzsóktól eltérő tulajdonfogalmát.

Igen. Eltérő fogalmaik vannak (voltak) a tulajdonnal kapcsolatban, s mielőtt fehördülne a kedves olvasó - azt is elmondom, hogy az övék a jobb. A nagycsaládban - nem ahogyan a közösségromboló jelenlegi életvitelünk zajlik - a tulajdon többnyire közös volt. Ha a családban valaki vett egy autót, azt jó eséllyel az egész család használta. A ma elfogadott tulajdonfogalom már a családon belül is magántulajdonokat különböztet meg sok gádzsónál. A jelenlegi banktulajdonosok által generált válságnak álcázott népsanyargatás - ennek a túlságosan eltorzult tulajdonfogalomnak a mutatója. A pénzt a gazdasági rendszerünk pénzgyártói - a jegybankok - a semmiből állítják elő. Megkérik a nyomdát, hogy nyomjanak pár új bankót, vagy leülnek egy gép elé és bepötyögik, hogy 1milliárd - és kész is a pénz. Persze ennek mi szívjuk meg a levét, de most nem erről írok.

A cigányság közelebb áll a földhöz, a természetességhez, mint a gádzsók. A tulajdonhoz kötődő laza kapcsolatukra nagyon jellemző, hogy nem tulajdonítanak neki olyan nagy jelentőséget, mint mi gádzsók. (Persze ez jelentős átalakulásban van ma, amikor a megélhetési forrásokat beszűkítette a pénzoligarchia mohósága.)

Soha nem felejtem el azt az élményt, amikor Pécsett egy kocsmai mulatozás után egy cigány társaság meghívott bennünket a putriba folytatni a muzsikálást és az anyuka saját kezűleg tömte a számba a húst, amiből alig maradt nekik valami, de nem törődtek vele. A jó hangulat fontosabb volt. Ezúton is tisztelgek előttük.

Természetesen a cigányprobléma sem létezne, ha nem a kormányzatokban világszerte túlsúlyba jutott titkos rendőri maffia gerjesztené. Ugyanis Nagy Pál munkáját végigolvasva egyértelműen kiderül, hogy az idő folyamán mindig megtalálták a helyüket a társadalomban. Dolgoztak. És ha a gazdasági helyzet nem volna ennyire (mesterségesen gerjesztve) kiélezett akkor dolgoznának is. Azok pedig, akik bűnös útra lépnek a jelenleg hatályos magyar törvények szerint el kellene, hogy számoljanak tetteikkel.

Szülővárosomban, Baján, fiatal cigánygyerekek egyszeren leszedték a barackfákat melyek az utcán nőttek. A lakók ki sem hívták a rendőröket, mert tudták, hogy nem jönnek ki. Miért? Kérdem tőlük. Mert a rendőrök félnek.

Félnek? 2006-ban szét tudták verni a fejünket, de két suhachoz nem mennek ki, akik barackot lopnak? A tűzoltó nem fél, amikor kimegy a tűzhöz? Azt gondolom, hogy amelyik rendőr fél kimenni két suhachoz, azt el kell távolítani a kötelékből, mert nem oda való. És a vezetőjét is, mert a tudatos félrevezetés itt is tetten érhető. A vezetők generálják a rendőrökben a félelmet.

Legutóbb egy Fradi meccs felvigyázóit figyeltem meg. Félnek. A félelem szar ügy, főleg, ha rendőr fél. Aki ugyanis ebben a lelkiállapotban van, nem mindig tud tisztán és kiegyensúlyozottan pedig egyáltalán nem tud reagálni a felmerülő problémákra. A félő hamarabb lép fel durván a hatalmával visszaélve. Kíváncsi lennék, hogyan kondícionálják ezeket a rendfenntartókat mielőtt kiérkeznek  helyszínre.

Ajánlott irodalom: NAGY Pál: A magyarországi cigányok története a rendi társadalom korában. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi Tanszék, 1998