Eareased and Implanted

- Figyelj a vonalra! Maradj a vonalon, nem térhetsz le róla!
A kisfiú igyekezett is. Az út szélén lévő 10 cm-es fehér vonalon kellett tartania a kerékpárt - koncentrációs gyakorlatként. Egészen jól ment, egészen addig, amíg egyszer csak egy színes pillangót nem látott meg pontosan a vonal közepén. Félrerántotta a kormányt. A trainer azonnal káromkodni kezdett:
- Mi a szart csinálsz? Maradj a vonalon!
- De ott volt egy pillangó.
- Fuck the butterfly! I can't believe you bastard.
...
Egy fekete 30 körüli ember volt kikötve térdrerogyva. Kezei hátrakötve, a szemein a kábítószer és az elgyötörtség jelei látszottak. Nem volt egészen magánál.
- Így. Most szépen elkezded feldarabolni. Kezd a nem létfontosságú szervekkell: fül, orr, ujjak. - mondta és egy éles késsel odalépet a sráchoz, majd levágott a bal füléből egy darabot. Tárgyilagos volt és észre sem vette a fiú jajjgatását. A srác közben magához tért és rémülettel vegyes iszonyattal könyörgött valami érthetetlen afrikai nyelven.
- Nem! Én ezt nem csinálom!
- Mi az hogy nem csinálod? ...A büdös kurva... - és elkezdte összevissza kaszabolni a fejét, a mellét, a vállait.
- Mi az hogy te ezt nem csinálod? Miért? - üvöltötte kaszabolás közben.
- Ez fáj neki! - kiltotta a kisfiú kétségbeesetten.
- Na és ha fáj neki? Hát azért csináljuk! - A srác nyaki ütőerét is átvágta, majd ahogyan a  kötelékek is elszakadtak félrelökte a haldokló, hörgő testet.
- Na ez kész. - Mondta a trainer megnyugodva egy kicsit.
- De én is érzem a fájdalmát - üvöltötte sírva a kisfiú. A trainer elgondolkodva félrenézett, mit sem törödve a haláltusáját vívó fekete sráccal.
...
- Gondolkodás nélkül öl, de kikerüli a pillangót az út szélén.
- Tudjuk valamire használni?
- Van egy ötletem.
...
Egy napsütötte hegyoldalban feküdt a kisfiú. A jobb lábát kicsit behajlítva kezét a ravasz mellett nyugtatta. Izgatottan várta a pillanatot, amikor tüzelhet. Célbalövési gyakorlatot talált ki neki a tréner.
- Oké, mehet az első - szólt a rádiójába egy láthatatlan valakinek. A terep jobb oldalától a bal oldalig egy kis egyenes kiszáradt patakmeder húzódott. Alig 20 cm mély egyenes kis 1 méter széles pálya. A jobb oldalon egy deszkabódé a baloldalon egy másik. Hirtelen a deszkabódé mögül egy néger huszonéves fiú futott ki a másik deszkabódé felé. A két bódé között 50 méter lehetett a távolság.
A kisfiú megrökönyödött, amikor meglátta.
- Azt akarod, hogy lőjem le őt?
- Hát persze. Gyors és fájdalommentes. Nem fogod érezni te sem. Próbáld csak ki.
- De én nem akarom megölni őket.
- Rendben van. - majd kis szünet után hozzátette - akkor amelyik átér a másik bódéba azt mind megkínozzuk. Úgy ahogyan tegnap.
A kisfiú kétségbe esett. Nem volt más választása. Tudta, hogy a trainer úgy kínozza meg az embereket, mint ahogyan más a sajtos tésztát eszi.
A másodikat már lelőtte. A harmadikat is. A negyediket is. Az ötödiket is. A fekete férfiak kétségbeesetten rohantak az életükért. Volt amelyik cikázni kezdett, hogy átérjen - ő úgy tudta, hogy a túlélésért küzd. A kisfiú tudta, hogy nem hibázhat, mert a halálnál sokkal rosszabb, ha a trainer veszi őket kezelésbe.
A hatodik után már némi izgalmat is érzett. A vadászat izgalmát. Nem számolta tovább őket. Magában csak azon imádkozott, hogy mielőbb vége legyen a gyakorlatnak. Nem hibázott el egyet sem.
...
- Hogy halad?
- Úgy öl, mint egy álom. Puskával, késsel - olyan mint egy villám. Olyan figurákat csinál, amit még soha nem is láttam. Kombinálja az elemeket. Lehetetlen helyekről szúr. Nincs is sok más választása. A lövészetet még élvezte is...Hahaha - röhögött, elégedetten, mint aki a mesterművét dicséri.
- Nekünk egy kihallgató kell. Olyan mint ő. Gondolatolvasó.
- Nem megy. - A trainer elkomolyodott. A kisfiú a kocsi hátsó ülésén ülve is pontosan "hallotta" mit beszélnek, pedig 20 méterrel odébb húzódva lehalkították a hangjukat. A trainer visszanézett egy pillanatra a kocsira a kisfiú felé. Pontosan tudta, hogy mit jelent ez. Ha kihallgató kell, akkor az kell. Más nem. A fölösleges elemeket pedig el kell "takarítani". Rádöbbent, hogy a szivéhez nőtt ez a kisfiú. Soha nem volt még olyan tanítványa, aki ilyen gyorsan tanult volna. Sokmindent csak úgy kitalált magától.
- Nem tud kínozni. - mondta. - De amikor kérdeztem miért nem, azt mondta: "Azért, mert ő is érzi a fájdalmat!"
- Nem azért, mert nem tudja megcsinálni.... - Érted? ... Egy gondolatolvasó.
A másik fekete ruhás alak elgondolkodott. Látszott rajta, hogy valami történt vele belül. "Érzi a másik fájdalmát..."
- Jól van meglátjuk mi lesz.
A trainer megörült. Nem kell elpusztítania a kisfiút. Valamiért nem akarta ezt megtenni.
- Vigyétek vissza a családjához. És töröljétek az agyát. Majd kitaláljuk, hogy mire tudjuk használni. Később visszatérünk rá.
A fekete alak nem beszélt sokat. Miután így döntött, azonnal fordult is és autójába ülve elhajtott.
A kisfiú közben kiszabadította valahogy a megkötözött lábait. A kezeit szorító gúzst még nem sikerült eloldania. A trainer pedig közeledett az autóhoz. A csomagtartóból kivett egy vattacsomót, majd ráöntött valamit. Ezután odalépett a hátsó ajtóhoz és kinyitotta. Az első meglepetéséből rögtön egy sarokrúgás repítette hátra. Persze pocakos volt, de hétpróbás gazember, aki több harcművészetet is elsajátított.
- Mit akarsz csinálni velem? - kiáltotta dulakodás közben a kisfiú.
- Mész  vissza az idióta családodhoz, és egy kibaszott faszverő lesz belőled, aki fél a kislányoktól és bevizel éjszaka, mert az emlékeidet kigyaluljuk belőled. Arra sem fogsz emlékezni, hogy valaha láttál engem. - sziszegte elkeseredett dühvel a trainer.
Leütötte a kisfiút és az arcára szorította a vattát. Ő megpróbált kiszabadulni, de nem bírt a trainer erejével - és a kezei is össze voltak kötözve.

Bajai halászléhez készül a tészta

A nagymamám:

Egy falu, egy letűnt világ üzenete rejtekezik a mozdulataiban. Öreg foltos kéz, mely túlélt már háborút, diktatúrát. A deszka és a kés, melyek enyhén ívben megkoptak az idők során - a ragaszkodás, a szeretet, kitartás és a hűség szibólumai. Nincsenek szavak arra, amit üzennek nekünk, nekem.
Halászléhez készül a tészta. Baja, 2010. 12. 27. Karácsony után.

Csikós Juhász Imre - házak hulladékból

Az igazi magyar hazafi itt van közöttünk és NEM titkolózik!!!

Az öreg Zerkula a szívemből húzza

Yael Naim - New Soul

Geroge Carlin - Humour, Art and Reality

Plastic Septet - Alamo

Ady Endre: Harc a nagyúrral

Megöl a disznófejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten,
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom.

Sertés testét, az undokot, én
Simogattam. Ő remegett.
"Nézd meg, ki vagyok" (súgtam néki)
S meglékeltem a fejemet,
Agyamba nézett s nevetett.

(Vad végyak vad kalandorának
Tart talán?) S térdre hulltam ott.
A zúgó Élet partján voltunk,
Ketten voltunk, alkonyodott:
"Add az aranyod, az aranyod."

"Engem egy pillanat megölhet,
Nekem már várni nem szabad,
Engem szólítanak útra, kéjre
Titokzatos hívó szavak,
Nekem már várni nem szabad."

"A te szivedet serte védi,
Az én bensőm fekély, galád.
Az én szivem mégis az áldott:
Az Élet marta fel, a Vágy.
Arany kell. Mennem kell tovább."

"Az én yachtomra vár a tenger,
Ezer sátor vár én reám,
Idegen nap, idegen balzsam,
Idegen mámor, új leány,
Mind én rám vár, én rám"

"Az egész élet bennem zihál,
Minden, mi új, felém üget,
Szent zűrzavar az én sok álmom,
Neked minden álmod süket,
Hasítsd ki hát aranyszügyed."

Már ránk szakadt a bús, vak este.
Én nyöszörögtem. A habok
Az üzenetet egyre hozták:
Várunk. Van-e már aranyod?
Zúgtak a habok, a habok.

Ezer este mult ezer estre,
A vérem hull, hull, egyre hull,
Messziről hívnak, szólongatnak
s mi csak csatázunk vadul:
Én s a disznófejű Nagyúr.

Rufus Cappadocia's video for, "Transformation" from his latest record, Songs For Cello (Velour 2008)

David Fiuczynski & Rufus Cappadocia - Lullaby For Che

Did You Used To Be R.D. Laing

Documentary film about Ronald David Laing (7 October 1927 – 23 August 1989) Scottish psyciatrist. On the video you can see Andrew Feldmar (Feldmar Andras).

Kathryn Beaumont: On an Island With You (1948)

Kathryn Beaumont was the 13 year old girl who modelled Alice and she have given her voice and personality to Charles Lutwidge Dodgson`s (alias Lewis Carroll) sweet figure in the animated Disney film Alice In Wonderland.

Daniel Beaty: Knock Knock

Papa, come home, ‘cause I decided awhile back
I want to be just like you, but I’m forgetting who you are.”

And 25 years later, a little boy cries.
And so I write these words and try to heal
And try to father myself.
And I dream up a father
Who says the words my father did not.

“Dear son, I’m sorry I never came home.
For ever lesson I failed to teach, hear these words:
‘Shave in one direction with strong deliberate strokes
To avoid irritation.
Dribble the page with the brilliance of your ballpoint pen.
Walk like a God, and your Goddess will come to you.
No longer will I be there to knock on your door,
So you must learn to knock for yourself.
Knock knock down doors of racism and poverty that I could not.
Knock knock on doors of opportunity
For the lost brilliance of the black men who crowd these cells.
Knock knock with diligence for the sake of your children.
Knock knock for me.
For as long as you are free,
These prison gates cannot contain my spirit.
The best of me still lives in you.
Knock knock with the knowledge that you are my son,
But you are not my choices.”

Yes, we are our fathers’ sons and daughters,
But we are not their choices.
For despite their absences,
We are still here,
Still alive,
Still breathing,
With the power to change this world
One little boy and girl at a time.

Knock knock,
Who’s there?
We are.

Hamvas Béla - Karnevál

BORMESTER VIRGIL
EMLÉKIRATAI:

Tépelődések a börtönben

(2432-2433. lap)

A múlt héten a következőket olvastam: a modern ember az, aki önmagát keresi. Műformája az önvallomás. Vagyis a modern ember nem az, aki mást, hanem aki önmagát csapja be. Ahogy Nietzsche mondja: az, hogy az ember mennyit hazudik más­nak, elenyésző semmi ahhoz képest, hogy mennyit hazudik önmagának.

A modern ember tragédiája nem társadalmi területen, vagy­is nem színpadon játszódik le. Nincs is színpadunk. Regényünk van. Kantnak igaza van, teljes megismerés nincs, mert sem a szubjektumot (transzcen­dentális én), sem az objektumot (Ding an Sich) nem érjük el. Ez tépelődéseim tartalma.

Szüntelenül hazudok. De nem másnak (mert nem a színpadon vagyok), hanem magamnak, mert életem monológ, és ha lát­ni tudnám (vagyis, ha saját tükröm tudnék lenni), komédiám­nak egyetlen nézője lennék.

De persze semmit sem látok, csak lelkiismeretem rossz, vi­szont ez a rossz lelkiismeret egyetlen mentségem, mert szenvedek, és ha valami mégis megment, ez a szenvedés lesz az.

Nem vagyok önmagammal egy  véleményen.         Hazugságomat nem tudom helyeselni.

Ki akarok mászni, de nem tudom, hogy:

1. vajon tényleg ki akarok-e mászni?

2. vajon az a hely, ahová jutok, ennél rosszabb?

3. vajon az a hely, ahová jutok, nem újabb hazugság? A modern ember abból a kérdés­ből indul ki, hogy ki vagyok én? Ezen a kérdésen (hazudik vagy nem hazudik? – to lie or not to lie?) nyugszik a két legfontosabb modern diszciplí­na, a szociológia és a pszicholó­gia.

A szociológia azt tanítja, hogy a társadalmi hazugságok a fontosabbak, és itt kell elkezdeni hazudni.

A pszichológia azt tanítja, hogy először egyénenként kell megtanulni jól hazudni, és csak aztán hazudhatunk tovább.

Vajon igazság az, amit egy ember hazudik?

Nem.

Igazság az, amit két ember hazudik?

Nem.

Igazság az, amit három ember hazudik?

Nem.

Igazság az, amit ötszáz-hatvanhat ember hazudik?

Nem.

Vajon igazság az, amit egy ember kivételével mindenki hazudik?

Nem.

Vajon igazság az, amit az egész emberiség hazudik?

Ha az egész emberiség hazudik, soha senki se tudhatja meg ön­magáról, hogy kicsoda. A kér­désre nincs válasz, vagyis kény­telen vagyok e válasz nélkül ha­gyott és megválaszolhatatlan kérdésen állni.

Tulajdonképpen olyan módszeres eljárást kellene találni, amely alapján az ember saját lényének valóságát vagy valótlanságát felismerheti.

Kidolgozandó diszciplína alapkérdéstana, amely szerint az ember:

1. önmaga létazonosságát bizonyítható eszközökkel igazolni tudja (lehetőleg írásban),

2. ha e létazonosságban elté­rés mutatkozik, kielégítő metó­dus arra, hogy

a) az eltérés módja,

b) az eltérés iránya

(jellege, természete, struktúrá­ja, típusa, szubsztanciája, mér­ve, minősége, alaktana stb. stb.),

c) az eltérés célja,

d) az eltérés értelme megál­lapíttassék, végül

3. ha esetleg csere, tévedés, hanyagság, véletlen, baleset, rosszindulat, szándékos bűncselekmény, csalás, megtévesz­tés, rosszhiszeműség, téves értelmezés, szerkezeti zavar, rövidlátás, lelkiismeretlenség, os­tobaság stb. stb. esete forogna fenn, mindez azonnal és sürgő­sen reparáltassék.

Szüntelenül a magam kilétének kérdése előtt állok.

Mindenki így él. A modern kor nagy kérdése.

A tömeg értetlensége e prob­léma iránt.

A kérdés fensége és komiku­ma.

Mit jelent maszkban élni?

Mit jelent olyan hazugságban élni, amelyről az ember semmit sem tud?