Ugye Sun-Tze óta tudjuk, hogy a háború az az a folyamat, amikor egy ember (csoport) a másik emberre (embercsoportra) akarja kényszeríteni a saját akaratát, amit a célszemély, célcsoport nem akar elfogadni vagy nem érdeke, hogy elfogadja, mert kárt szenvedne miatta.
Ez a háború. Például az egyik ki akarja fosztani a másikat. Például egy soha létre nem jött adósságot nemzedékekre terhel, örököltet úgy hogy közben ennek semmilyen alapja nincs. Például amikor a közös kalapba bedobált pénz - ami az államkassza, amibe a közös feladataink elvégzésére dobáljuk be a pénzt - elveszíti közpénz jellegét, mert valaki kilopja onnan ráadásul a lopást befektetésnek hívja és onnantól, mivel ő írja a törvényeket is, minden legálisan, jogszerűen történik.
De ne menjünk ennyire bele a trükközés útvesztőiben. Először tételezzük fel, hogy létezik nemzet amely egységes és összetartó. Itt mindjárt meg is állhatnánk és elkezdhetnénk kibontani hogy mit is jelent az egység, és az összetartás egy olyan nemzet esetében amely, sokféle nemzetből lett erőszakkal, agylúgozással, történelem hamisítással és kényszerítésssel összekovácsolva, különböző anyagokból, különböző világmagyarázatokkal, hitekkel és valljuk be különböző célokkal. De tekintsük egy homogén csoportnak pl a magyarországi lakosokat.
A magyarországi lakosok (feltételezett homogén csoport) ha olyan nemzetstratégiát szeretnének meghatározni, amely hosszú távon biztosítja számukra a belső és a külső egyensúlyt, nyugalmat és a létezés alapfeltételeit - akkor olyan alapokra kell építaniük, amik bármelyik népcsoport számára elfogadhatóak és hosszú távon fenntarthatóak.
Ezek az alapok értékek meghatározásával kell hogy kezdődjenek. Meg kell állapodni hogy mik a fizikai létezés alapjai. Ez nem olyan nagyon nehéz hiszen már annyi pusztulást láttunk hogy pontosan tudjuk mik ezek:
1. Tiszta iható víz, amihez mindenki alanyi jogon bármilyen ellenszolgáltatás nélkül hozzáférhet.
2. Ehető, elegendő és tápláló élelmiszer, amihez mindenki alanyi jogon hozzáférhet még akkor is ha nem tud ellenszolgáltatást nyújtani (pl: gyerekek, elesettek), bár itt már felmerül az ellenszolgáltatás kötelessége (hiszen az élelmiszert termelni, vadászni, halászni, szállítani kell!
3. Védelem az elemek ellen. Ez a ruhától a hajlékig sok mindent magában foglal.
4. A szeretet közössége és az ahhoz való hozzáférés és ennek eszközei, költségei. Ez a pszichikai teret jelenti magunk körül, amiben felnövünk gyermekként. Család, családpótlék, óvoda, iskola, kortársak és az ezekre ható pszichikai befolyásólók! A kapcsolat ezekkel és ennek fenntartásának hosszútávú költségei. És ide tartozik a megtakarítás is, ami az összess bevétel bizonyos százaléka kell hogy legyen, a váratlan események megoldására.
Ez a négy fontos terület az ami szükséges egy csoport hosszú létazéséhez és külső-belső egyensúlyához. A belső egyensúly szinte egyértelmi hogy hogyan teremtődik meg, a külső egyensúly pedig abban rejlik, hogy akik ezt betartják azok nem fognak többet elvenni a természettől és a környezettől (azaz más népek, csoportok elől) mint amennyire feltétlenül szükségük van. Ami ezen felül jelentkezik igény, az mind luxizás, kapzsiság, fölösleges, feszültséghez és elkerülhetetlenül háborúhoz vezető stratégia. Aki ezt megszegi az háborúra készül, háborúra próbál kényszeríteni csoportokat.
Az adatokat ehhez ki tudjuk számolni. Tudjuk hogy mennyi zöldség, gyümölcs, hús, kell egy egyénnek egy évre. Tudjuk hogy hányan vagyunk, tudjuk hol és hogyan tudjuk megtermelni ezt az élelmiszert. Tudjuk hogy mennyi ruha kell a területen élő embereknek, mennyi hajlék, tudjuk hogy mik a szokások és körülbelül milyen utat járhat be egy egyén, gyermekkortól öregkorig. Elég pontosan ki lehet számolni ennek akár a pénzbeni költségét a bölcsőtől a sírig. Ma már megvan ennek minden eszköze.
Ehhez képest meg kell határozni azt a jövedelem szintet amivel a fent említett négy legfontosabb szükségletet ki tudjuk elégíteni. Ehhez kell a fogyasztói kosár, ami havonta frissítésre kerül. Ennek is megvan minden technikai lehetősége, hiszen az adóhivatal napi szinten tudja melyik boltban milyen élelmiszert mennyiért és milyen mennyiségben adtak el. Bele kell tenni a fogyasztói kosárba az alap dolgokat és egy számítástechnikai programmal kiszámoltatni akár napi szinten az összeget és ehhez kell rendelni a netto minimum összeget amit ki kell fizetnie a munkavégzőknek plusz a megtakarítás százaléka. A fogyasztói kosár az alap élelmiszereket, a rezsi költségelemeit, egy háztartás költségelemeit, és a szeretet közösségének fenntartásának költségelemeit (utazás, telefon, posta, edzés stb) kell hogy tartalmazza, plusz az ivóvíz szolgáltató rendszer fenntartásának költségterhét, a közös költségeket (mentő, rendőr, tűzoltó stb) kellkell hogy tartalmazza. Mindent amire költenie kell egy a közösséget alkotó egyénnek. A család nem az alapeleme egy közösségnek. Az egyén az. Abból lesz a család ha mindezek a feltételek teljesülnek egyéni szinten. És így lesz a család erősebb egység mint az egyén egymagában. De a nagy nemzeti stratégiák nem hagyhatják ki az egyént, sőt arra kell hogy épüljenek ellentétbe azzal amit a sorozatosan hazaáruló, nemzetáruló magyar kormányok követnek.
Az ilyen módon és ilyen anyagi alapelvekre épített nemzetstratégia hosszú távon működik és egyensúlyt teremt. Egyensúlyt belül és kívül is. De nyilván ez csak akkor jöhet létre, ha közös egyezség történik, születik meg ami hosszú távra szüllettik, tehát a megállapodó csoport minden tagja elkötelezi magát ennek betartása mellett és megegyezik ennek határaiban részleteiben és a betartás, be nem tartás következményeiben.
Ahhoz hogy ilyen egyezség születhessen meg kellene érteni az alkotó elemeket.
Például meg kellene érteni, hogy soha nem létezett olyan, hogy szabad piac. A piac soha sem volt szabad. Az árakat soha sem a természet szabta meg, hanem emberek. Elég egy nem olyan régen megtörtént iszonyatos pusztítással járó kapzsi, kegyetlen húzást megvizsgálni mint az ukrán holodomor kérdése. Ekkor ugyanis a monopol helyzetben lévő gabona tulajdonosok olyan árat szabtak a gabonájukért amit a nép nem tudott kifizetni, ezért a hatalom pozícióiban lévők megszabták a mögöttük lévő erőszak szervezetek kényszerítő erejére támaszkodva hogy adják olcsóbban, erre a tulajdonosok felgyújtották a gabonatárolókat. Milliók pusztultak el. Jól megvilágítja azt a helyzetet, hogy a magántulajdon mikor válik közösség romboló és pusztító erővé és hogy a közösségnek szabályoznia kell mind a magántulajdon mértékeit, mind a létezésünk alapfeltételeit biztosító termékek árait!
Ennek szükségessége még az olyan nagyon sikeresnek tekintett (a nem kapitalista területeken) kapitalista területeken is megnyilvánult. Sorra jöttek létre a monopóliumok és trösztök elleni intézkedések, sőt még amerikában is volt élelmiszer jegy, sőt még ma 2026-ban is van.
Ehhez meg kell érteni hogy ezek a folgalmak és társadalmi intézménnyé váló - egyébként hasznos - szabályok hogyan váltak bizonyos uralkodó csoportok kezében társadalom romboló fegyverré.
Ehhez azt a szabályt kell elfogadnia és megértenie mindenkinek hogy a szarházi amivel vissza lehet élni, azzal a szarházi vissza is fog élni. Ettől nem félni kell, hanem fel kell rá készülni. Ez meg fog történni.
Magyarul amikor ezek a szabályok létrejöttek azt a célt szolgálták, hogy megvédjenek téged: például ha egy területet kemény munkával például bevetettél és egy másik amelyik egész nyáron csak nótázott amíg te szántottál - ne vehesse el büntetlenül a munkád gyümölcsét előled, hogy neked és a közösségednek ne jusson belőle. Nagyon igazságos és hasznos dolog. Védelem.
Nyilván ha képes vagy egy területen monopol helyzetbe kerülni - pl te leszel a király - akkor kisajátíthatod magadnak a mindenséget és kifoszthatsz bárkit! Ennek kizárólag az szab határt, hogy mennyi hatalom van a kezedben - azaz mennyien fognak engedelmeskedni az akaratodnak és hányan csinálják meg amit mondasz - és hányan szegülnek ellen az akaratodnak és mennyien fognak fegyvert ellened hogy elvegyék a királyi jogaidat vagy az életedet.
Maga a királyság intézményrendszere is egy közösségi megállapodás amit hosszú távra elfogadott a közösségek nagy része.
Sőt a birodalmi berendezkedés is egy közösségi megállapodás több különböző nyelvet beszélő, különböző szokásokat gyakorló de alapértékekben közös alapokra építkező közösség egyezségére alapul.
Ezek az egyre több egyént, családot, klánt, törzset, népet, nemzetet, nemzetszövetségeket magába foglaló egyre nagyobb egységek mind közös értékrendre alapulnak. Amelyik nem tartotta be ezeket a közös értékeket azok széthullottak és eltűntek a történelem süllyesztőiben. Minden birodalmi szerveződés ezért hullott szét.
Ma a legerősebb - értsd: a legtöbb egyént irányítani képes - és leghosszabb ideje fennálló birodalmi keretrendszer a vérhagyomány nemzetközi hálózatát jelenti. A vérrendszert. A felett áll erőben a valódi szeretet birodalmának szervezettsége és ereje, viszont ennek a keretrendszernek tagjai számban elmaradnak az előbbitől sajnos.
